Negyedmillió magyart fenyeget az éhezés

2018. december 21. péntek - 10:06 / piacesprofit.hu
  •    

Több mint 14 millió felnőtt és mintegy 4,7 millió gyermek éhezik Európában és Közép-Ázsiában – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) ma közreadott elemzésében.

Az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete Európában és Közép-Ázsiában 2018 számos ország adatait elemzi a napi tápanyagbevitel, alultápláltság és táplálkozási mutatók (mint az alulnövekedés, vérszegénység, elhízás és túlsúly), és az étkezési szokások változása alapján. A nyílvános kötetbemutatóra ma este a Budapesti Corvinus Egyetemen kerül sor. A FAO becslése szerint a térség közel egymilliárdos lakosságának mintegy 2,1%-a súlyosan éhezik.

„Míg az éhezés mértéke Európában és Közép-Ázsiában messze van a 9,2%-os globális átlagtól, egyes országokban tartós jelenségnek bizonyul” – mondta Ariella Glinni, a FAO vezető szakpolitikai elemzője és az elemzés fő szerzője.

Kép: MTI Fotó: Soós Lajos

Dinynetermelők megsemmisítik a termést 2016-ban  – Kép: MTI Fotó: Soós Lajos

Az elmúlt évtizedekre sikertörténetként tekinthetünk, miután az éhezést sikerült alacsony szintre szorítani kontinensünkön. Ennek ellenére az alultápláltság elterjedése 6 százalékon stagnál, sőt, az elmúlt években ez Közép-Ázsiában még valamelyest nőtt is abszolút értékben.

A FAO kritériumrendszere alapján Magyarország jó helyzetben van az élelmezésbiztonság tekintetében. A lakosság 2,5 százaléka tartozik a veszélyeztetett csoportba, akiknél gazdasági vagy környezeti tényezők rizikót jelentenek az elegendő és tápláló élelmiszerhez jutásban. (2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. A FAO korábbi tanulmánya szerint lehetséges ennyit termelni, csak másképp kellene, mint ahogy most csináljuk.)

Ha nem ennénk húst, az összes éhező jóllakhatna
A legfrissebb adatok szerint 51 országban 124 millió ember súlyosan éhezik – hívta fel a figyelmet a FAO. Egy friss kutatás szerint ők mind jóllakhatnának, ha átállnánk a vegetáriánus étrendre és még bőven maradna is felesleg.

Az elemzés egyenlőtlenségeket tárt fel a nők és férfiak között a súlyos éhezés kapcsán. „Ez azt jelzi számunkra, hogy a nemek közti egyenlőtlenségek mélyebben gyökereznek társadalmainkban, és kihatnak az élelemhez való hozzájutásra” – tette hozzá Ariella Glinni.

Az alultápláltság hármas terhe és a terjedő elhízás

További fontos megállapítása az elemzésnek, hogy az alultápláltság valamilyen, vagy akár mindhárom formájában eltérő mértékben, de jelen van a térség minden országában. A három jelenség – a tápanyaghiány, mikrotápanyag hiánybetegségek, túlsúly és elhízás – együttes meglétét nevezik a szakemberek az alultápláltság „hármas terhének.”

Milliók szenvednek mikrotápanyag hiánybetegségektől – kiemelten vérszegénységben, ami főleg a fejlettebb országokban fordul elő. Utóbbi egyre gyakrabban sújtja a produktív életkorban lévő nőket, aggasztó egészségügyi problémát okozva a jövő generációi számára. Ez alól Magyarország sem kivétel.

A túlsúly és elhízás nagy léptékű terjedése Európában és Közép-Ázsiában szintén aggodalomra ad okot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 2000 és 2016 között az elhízottak aránya a gyermekek és felnőtt korú lakosság körében folyamatosan nőtt. Közel 200 millióan, vagyis a felnőtt túlsúlyos lakosság negyede súlyosan elhízott, ami a jövőben az egyik legnagyobb problémát (és költséget) jelentheti a társadalomnak és az egészségügyi ellátórendszereknek.

Ezért sok országban már most is célzottan foglalkoznak az alultápláltság mellett a túltápláltsággal és a nem fertőző krónikus betegségekkel, melyek az egészségtelen, zsírban, cukorban, húsban, tejtermékekben és feldolgozott élelmiszerekben gazdag táplálkozás és a mozgásszegény életmód következménye. Táplálkozási szempontból jelentős különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségekben élők között, melyek gyakran a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekből fakadnak.

Választhatunk a rántott hús vagy a gyermekeink jövője között
Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat.