Nem kell szétrovarirtózni a földeket

2016. november 29. kedd - 19:19 / piacesprofit.hu
  •    

A tények cáfolták azokat az állításokat, amelyek szerint egyes rovarirtó szerek használatának korlátozása a kártevők elszaporodásához és a termésátlagok visszaeséséhez vezet. A méhekre veszélyes vegyszerek betiltása óta éppen nőttek a termésátlagok.

szabad lesz forgalmazni gmo termékeket magyarországon

Kép: SXC

A méhgyilkos rovarirtó szerek kivonásával a termésátlagok nemhogy drasztikusan visszaestek volna, ahogy a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) állította 2013-ban, hanem éppen ellenkezőleg: európai és magyar termésátlagrekordok születtek – hívta fel a figyelmet közleményében a Greenpeace magyarországi szervezete. Ezért a környezetvédő szervezet szerint erősen megkérdőjelezhetőek az NSZ megrendelésére készült új tanulmány megállapításai, melyek a hazai mezőgazdaságra jelentett katasztrófaként mutatják be a káros növényvédő szerek korlátozását. A zöld csoport emlékeztet arra, hogy ezen szerek uniós kivonása azért van napirenden, mert azok környezeti és egészségügyi szempontból elfogadhatatlan kockázatot jelentenek.

A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége megrendelésére a Kleffmann Group által készített „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket a mezőgazdaságból. (A rovarirtók a fecskéket is pusztítják!)

A mostani tanulmányt megrendelő NSZ már 2013 márciusában is hasonló adatokkal riogatta az agrárium képviselőit, melyek aztán megalapozatlannak bizonyultak. Az érintett növények esetén 20–40 százalékos terméshozam-csökkenést jósoltak, ezzel szemben a korlátozást követően a korábbi éveket meghaladó, rekord terméshozamok születtek.

Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem.  Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.

Nem csökkent, sőt nőtt

2014-ben, a neonikotinoidok korlátozásának első évében egész Európában kimagasló kukorica- és napraforgó-terméseredmények születettek – holott a neonikotinoidos csávázószerek korlátozása miatt az iparág jelentős visszaesést jósolt. A Magyarországon betakarított kukorica mennyisége mintegy 9 millió tonna volt, 33 százalékkal meghaladva az azt megelőző 5 év termésmennyiségét. A napraforgó 2,65 tonna/hektáros termésátlaga is az azt megelőző évek rekordja volt.

„A Kleffmann Group által készített tanulmány nem veszi figyelembe azt, hogy milliárdokban kifejezhető károkat okoz a beporzókat és a gyűrűsférgeket pusztító, valamint az emberi egészséget károsító szerek használata” – hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Ezt az MTA által közzétett szakmai nyilatkozat is alátámasztja: „a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.” A vetésforgót és a biológiai növényvédelmet előíró ökológiai gazdálkodással alapvetően kiválthatóak lennének a méhgyilkos vegyszerek: mind a neonikotinoidok, mind a klórpirifosz. A Nagy-Britanniából és Franciaországból származó adatok szerint a korlátozást követően nem nőtt a teljes rovarirtószer-használat, ezen belül a klórpirifosz felhasználása sem.

„A Greenpeace továbbra is követeli mind a túlzott méhegészségügyi kockázatú vegyszerek betiltását. Ha egy növényvédő szer károsnak bizonyul, akkor nem derogációt kell kérni a tilalom alól, nem másik vegyszert kell ajánlani, hanem a vegyszerhasználat nélküli, ökológiai módszereket kell elterjeszteni. Ideje, hogy a döntéshozók érdemben segítsék a gazdákat a vegyszermentes gazdálkodásra való átállásban” – emelte ki Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.

Nem is olyan rossz a bio
A növényvédő szereket és műtrágyákat hasznosító gazdálkodás súlyos környezeti károkat okoz, de magasabb termésátlagok érhetőek el vele – ez a jelenlegi mezőgazdaság egyik alaptétele. Most egy független és átfogó kutatás bebizonyította, hogy ez nem egészen igaz.