Nem is olyan rossz a bio

2014. december 11. csütörtök - 18:30 / kfarkas
  •    

A növényvédő szereket és műtrágyákat hasznosító gazdálkodás súlyos környezeti károkat okoz, de magasabb termésátlagok érhetőek el vele – ez a jelenlegi mezőgazdaság egyik alaptétele. Most egy független és átfogó kutatás bebizonyította, hogy ez nem egészen igaz.

Kép: SXC

A hagyományos mezőgazdálkodás súlyos környezeti károkat okoz: a talajerózió következtében lepusztul a termőréteg, a műtrágyák használata alga-túlszaporodáshoz vezet az élővizekben, ami miatt a fellépő oxigénhiány következtében veszélybe kerülnek a vízi élőlények, a növényvédőszerek használata pedig egész ökológiai rendszereket semmisít meg, és csökkenti a művelt területek fajgazdagságát. Többek között ezekre a megállapításokra jutott az az átfogó kutatás, amelyet most tettek közzé amerikai kutatók.

Ennek következtében a FAO előrejelzései alapján termőföldjeink közel harmada pusztulásnak van ítélve – erózió, tömörödés, a talaj burkolása, szikesedés, szerves anyag és tápanyag kimerülés, savasodás, szennyezés – a nem fenntartható talajművelési módszerek miatt. Ha nem változtatunk a tendencián, akkor az egy főre jutó megművelhető, termékeny talaj mennyisége 2050-re csak egynegyede lesz az 1960-as szintnek.

A megoldás a fenntartható, ún. ökológiai, vagy köznapibb nevén biogazdálkodás elterjesztése lenne. Csakhogy ez a jelenlegi magas termésátlagok csökkenésével járna és az élelmiszerárak globális emelkedéséhez vezetne, amely sok millió ember számára könnyen a véget jelentheti a fejlődő országokban – hiszen már most is csaknem egymilliárd ember éhezik. Közben az emberiség lélekszáma folyamatosan nő, így nem kell hozzá sok idő és az élelmiszerellátás világszerte súlyos problémává fog válni. 2050-re az emberiség létszáma meghaladja a kilencmilliárd főt, a növekedés az ENSZ prognózisa szerint szinte kizárólag a fejlődő országokban lesz érezhető. Egyedül Afrika lakossága a jelenlegi kerek egymilliárdra becsült emberről 3,6 milliárd főre nő, miközben a jelenlegi „fejlett” országokban (a BRIC országok kivételével) most élő mintegy 800 millió ember helyett a lélekszám 500 millióra csökken.

Szörnyű dilemma: ha nem térünk át a fenntartható mezőgazdasági módszerekre, akkor a jövő generációinak mezőgazdaságát ítéljük kudarcra, ha ökológiai gazdálkodást alkalmazunk, megőrizzük gyermekeinknek a termőföldet, de ez sok millió ember éhhalálával járhat.

Széllel szemben az ökotermelők
Sem a jelenlegi piaci viszonyok, sem a kormányzati akciók nem ösztönzik a hazai termelőket, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak. A gazdasági válság megtörte a komoly fogyasztói bázis kialakulásának trendjét, így alig-alig fejlődik az ökológiai gazdálkodás Magyarországon. Pedig az ökológiai termékek piaca fellendülőben van egész Európában és a világon.

Csakhogy a helyzet nem olyan szörnyű, mint azt gondoljuk. Egyrészt az élelmiszertermelésben iszonyú mértékű a pazarlás: becslések szerint a jelenleg megtermelt élelmiszer fele a kukában végzi, másrészt a biogazdálkodás sokkal produktívabb, mint azt gondolnánk. Mint azt Claire Kremen és munkatársai a Berkeley-i Kalifornia Egyetemen bebizonyították, az eddigi a hagyományos és a biogazdálkodást összevető elemzések szerint a biogazdálkodás 20-25 százalékkal kisebb termésátlagot eredményez, mint a vegyszerekkel „dúsított” termelés. Csakhogy, mint arra  kremen rámutat a „Proceedings of the Royal Society B” című szaklapban, az eddigi összehasonlító elemzések több esetben különböző éghajlaton illetve termelési módszerekkel működő gazdaságokat hasonlítottak össze, így érthetően széles sávban szóródtak a negatív eredmények.

Azonban a kutatók most elkészült, eddig példa nélkül álló adattömeggel (38 ország ezernél is több gazdaságát, 52 terménykategóriában hasonlították össze) dolgozó elemzéséből kiderül, hogy még nagy átlagban és a leggyengébb művelési módszerrel dolgozó biogazdaságok átlagos terméshozama is „csak” 19 százalékkal marad el a hagyományosnak számító gazdaságok teljesítményétől. Amennyiben modern, több kultúrás ökológiai gazdálkodást (multi-cropping) folytatnak, a különbség mindössze hat százalék, egyes munkaigényes veteményféléknél, mint a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) pedig ugyanolyan hozam érhető el, mint műtrágyák és növényvédők használatával.

A biotermelés – bár mint a kutatás bizonyítja, nem kevésbé eredményes, mint a hagyományos módszerek, mégis csak a világ termőterületeinek 0,9 százalékán terjedt el. Magyarországon az ökológiai művelés alá fogott terület nagysága alig 300 ezer hektár, ami a teljes 8,2 millió hektáros mezőgazdasági terület kevesebb, mint 5 százaléka. Ezt az arányt – figyelmeztetnek a kutatók – csak akkor lehet javítani, ha az ökológiai gazdálkodás éppolyan finanszírozható lesz, mint a konvencionális termelési módok. Ehhez azonban a szabályozás változtatásaira és még inkább az agrárszakemberek és döntéshozók szemléletének megváltoztatására lenne szükség. Nem fókuszálhatunk tovább a termésátlagok növelésére, a termőföld kizsarolásának árán. Az éhínséget csak úgy oldhatjuk meg, ha javítjuk a hatékonyságot a mezőgazdaságban és csökkentjük az élelmiszeripar pazarlását.

A PAZALÁS ELLEN KÜZDENEK AZ ÉLELMISZERBANKOK
Az élelmiszerbankok világszerte azért küzdenek, hogy a kidobott élelmiszerek mennyisége jelentősen csökkenjen, a rászorulók élelmezése pedig biztosított legyen. Emellett kezelik a bizonyos helyeken hulladéknak minősülő, de még hasznosítható élelmiszerek-felajánlásokat: ezeket tárolják, majd eljuttatják a rászorulóknak. Fontos szerepük van a lakosság szemének felnyitásában is. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a témában szemléletformáló programot indított el „Esélyt az ételnek” címmel, ugyanis teljes az egyetértés abban, hogy változás csak a fogyasztók felelősebbé válásával érhető el. Az élelmiszerekkel való takarékoskodás azért lenne fontos, mert a megtakarítások révén – ami az előállításba fektetett munkát, energiát és alapanyagot is jelenti – csökkenteni lehetne a rászorulók számát. A tudatosabb vásárlás, a tárolással kapcsolatos információk vagy éppen a maradékok felhasználására ötleteket adó receptek olyan apróságok, amelyek hatalmas változást jelenthetnek az élelmiszer-hulladék csökkentésében.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor