Négy év múlva több szemét lesz a tengerben, mint hal

2016. január 27. szerda - 19:21 / piacesprofit.hu
  •    

Ha a jelenlegi mértékben és sebességben folytatjuk a tengerek szennyezését, irtjuk a halpopulációt, derült ki a davosi Világgazdasági Fórum jelentéséből. A világszerte megtermelt plasztiknak csak 14 %-a kerül újrahasznosításra.

A legújabb kutatások arra a sokkoló feltárást tették, hogy a tengeri madarak 90 százalékának emésztőrendszerében műanyag-darabok találhatók. Vagyis a sós vízben széttöredezett plasztikot élelemnek nézik és lenyelik.

Az utcán dobjuk el

A műanyag szatyrok, plasztik ételes dobozok és más hulladékok úgy kerülnek az óceánokba, hogy eldobjuk őket az utcán, onnan az esővíz a lefolyókon keresztül a városi csatornarendszerbe viszi, ahonnan a folyókba ömlik, majd a folyókból a tengerekbe. Ott pedig olyan mennyiségben van jelen, hogy néhány éve Oprah Winfrey beszélgetős műsorában sokkolta a közvéleményt az a(z egyébként már akkor sem új keletű) bejelentés, hogy a Csendes-óceánon hömpölyög az áramlásoknak köszönhetően összesűrűsödő szemétsziget, melynek mérete egy-egy USA-béli tagállaméval azonos.

A holland feltaláló és vállalkozó, Boyan Slat szerint azok az áramlatok, melyek létrehozták a szigetet, arra is használhatók, hogy eltakarítsák őket. Ha némi emberi közbeavatkozással rásegítünk a folyamatra. Idén nyáron kezdi meg működését Slat tengeri hulladékeltakarító építménye. A davosi Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint a műanyag népszerűsége, vagyis hogy alacsony az előállítási költsége és könnyen gyártható, oda vezetett, az elmúlt 50 évben meghússzorozódott a műanyagtermelés. A jelenlegi output megháromszorozódik a következő 20 évben.

Világszerte a műanyagoknak alig 14 %-a kerül be a szelektív hulladékgyűjtés rendszerébe. Ez az arány rendkívül alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a papírnak 58 %-a, a fémanyagoknak 90 %-a kerül újrafelhasználásra.

A NASA így látja a legnagyobb tengeri hulladékszigeteket. (fotó: WEF/YouTube)

A NASA így látja a legnagyobb tengeri hulladékszigeteket. (fotó: WEF/YouTube)

A nem újrahasznosított műanyagmennyiségnek mintegy harmada végzi az ökoszisztémákban, szennyezve az állatok élőhelyét és végső soron az állatok szervezetét is, amint azt a tengeri madarakon végzett vizsgálat mutatja. (Egyébként a halak éppúgy lenyelik a plasztikot.)

“Az első felhasználás után, a műanyag materiális értékének 95 %-a, vagyis 80-120 milliárd dollárra becsülhető összeg elvesztődik a gazdaság számára,” áll a WEF jelentésében, mely 180 szakértővel készült interjún és 200 másik jelentés összesítésén alapul. Mindez megelőzhető lenne, ha a plasztikot újrafelhasználnák.

A WEF szerint a köznépet különféle előnyökkel kéne ráédesgetni arra, hogy ne dobja el a műanyagot, hanem vegyen részt a szelektív hulladékgyűjtésben, s a világ számos országában fejleszteni kellene az újrahasznosítási infrastruktúrát. (Magyarország, az uniós előírások miatt jobban áll e téren, mint egyes fejlődő országok).

A WEF a YouTube-on közzétette a NASA vizualizációs demóját, mely megmutatja a szemétszigetek keletkezési módját.

Műanyaginvázió
2050-re a globális műanyaggyártás volumene a jelenlegi háromszorosára, 1124 millió tonnára nő, s az iparág a globális “karbon büdzsé” 15 %-árt lesz felelős. (Ma mindössze 1 százalékáért.) A “karbon büdzsé” azt jelenti, X mennyiségű üvegházgázt bocsáthat ki az emberi civilizáció úgy, hogy közben még mindig képes 2 Celsius fokban mérsékelni a globális felmelegedést.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor