Nagyvárosok is befolyásolják a globális klímát

2014. június 07. szombat - 10:01 / klímablog
  •    

A metropoliszok energiaigénye és közlekedése a fosszilis energiák olyan mértékű égetését teszik szükségessé, hogy az jelentősen tovább melegíti a városok légkörét. Nyaranta a felmelegedett flaszterből áradó hő után állandó lakótársunk lesz az "energiahőség", mely az erőművekből ered. Ennek hatása azonban több ezer kilométeres távolságban is érzékelhető.

Nem csak helyben érezteti hatását a városi meleg
Kép:sxc

Már külön szakkifejezés van arra a hőre, ami a rosszul szigetelt épületekből szökik meg a légtérbe vagy gépjárművek kipufogóiból és széntüzeléses erőművek kéményeiből árad ki: waste heat, ami talán hulladékhőnek vagy (meg)szökő hőnek magyarítható. A nagyvárosok hőkibocsátása napjainkban olyan méreteket ölt, hogy az már befolyásolja az országhatárokon, sőt kontinenseken átnyúló légáramlást is, állapították meg tudósok.

Több ezer kilométerrel arrébb is érezhető

A coloradói National Center for Atmospheric Research szakemberei számítógépes modellekkel kimutatták a kapcsolatot a bolygónk északi féltekéjén lévő megavárosok hőkibocsátása és az Észak-Amerikában és Észak-Ázsiában mutatkozó enyhébb telek között. Erre persze éppen a 2013-2014-es tél cáfolt rá, mely Európában szokatlanul enyhe volt, míg Észak-Amerikában rekordokat döntött a zimankó.

A klimatológusok előtt ismeretes hősziget (heat island) jelenség: a fekete épületekből és az aszfaltból árad a hő miatt a vidéki településekhez képest érzékelhetően melegebb a városi szabadtéri klíma. (Ez ellen például a tetők fehérre festésével küzdenek, eredményesen.) Ez azonban teljesen más dolog, mint a(z el)szökő hő. Utóbbi ugyanis nemzetközi hatású. Az erőművek gőze, hője megváltoztatja a légáramlatokat, s a hő önálló útra kel e légáramlatok szárnyán, eljutva messzi földekre. Teszi mindezt amellett, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése széndioxidot is juttat a levegőbe, ami köztudottan üvegházhatású.

Az eredmény: a távoli országokban 1 Celsius fokkal is felmelegedik a légkör. Európa egyes részein ugyanakkor hűlés következik be, főleg az őszi hónapokban, vélik a tudósok. A légáramlatok módosulása a globális felmelegedésbe nem játszik bele, az egész bolygó szintjén nem járul igazán hozzá a klíma melegebbé válásához (míg a széndioxid-kibocsátás igen), mert az emberi civilizáció okozta szökő hő csupán 0,3 %-át teszi ki a légáramlatok által hordozott teljes hőmennyiségnek, ami a légtér magasabb régióiban és az óceánok felett kering.

Hőrekord
A 12 milliós létszámú Bangkokban 2012 nyarán három évtizede nem tapasztalt hőséget mértek. A napi átlaghőmérséklet 40,1 Celsius fokra ugrott. Többen fogalmaztak meg olyan kritikát, hogy a hőért elsősorban a rossz várostervezés a felelős, amelynek következtében megvékonyították a fák lombjait, hogy helyet adjanak a villanypóznák kábelvezetékeinek. Az Economist Intelligence Unit szerint Bangkokban mindössze 3 négyzetméter volt az egy főre jutó fás terület, holott a 22 nagyvárost összesítő ázsiai lista mezőnyének átlaga 39 négyzetméter volt.