Nagy a botrány: utálják a fosszilis adót Ausztráliában

2011. július 21. csütörtök - 18:15 / Kriston László
  •    

A világ legnagyobb fosszilis adónemét vezetné be a canberrai székhelyű kormányzat. Ausztrália a legnagyobb széntüzeléses légszennyező a fejlett világ államai közül. Elektromos árama 83 százalékát ilyen erőművekkel állítja elő. Ezen felül a világ első számú szénexportőre is, mely ellátja Kína fosszilis erőműveit. A kormány a parlament elé terjesztette azt a 3,2 milliárd(!) dolláros törvénycsomagot, mely fosszilis adónemmel indítana, majd kibocsátási kvóta-rendszerre térne át, hogy így csökkentse az ország fosszilis energia-termelését és üvegházgáz-emisszióját. Ha a képviselők elfogadják a tervezetet, az Uniós emissziókereskedelmi rendszer (ETS) után a világ második legnagyobb karbonpiaca jönne létre a szigetországban.

Nem ez az első alkalom, hogy az ausztrál munkáspárt az üvegházgáz-kibocsátás megregulázására törekszik: kétszer már benyújtottak hasonló csomagot, ám a képviselők mindkét alkalommal elutasították azt. A mostani javaslat azonban a zöld párt és több független képviselő támogatását élvezi, jelentette a Reuters, mely a tervezetet "az elmúlt évtizedek legnagyobb (ausztrál) gazdasági reformjának" nevezte.

A törvény részletei: karbonadó és kvóták
  • A cégek tonnánként 24 dollárt (USD) fizetnének a kibocsátásért 2012 júliusától.
  • Az 1000 legnagyobb szennyező karbonadót fizetne. Évente 2,5 százalékkal nőne az új adónem mértéke, 2015-től pedig piaci mechanizmusra, vagyis kvóta-kereskedelemre állna át a kibocsátások szabályozása.
  • Egyes ágazatok 3 évig ingyenes kvótákat kapnak kibocsátásuk 94,5 százalékára (pl. vasipari vállalatok, cink és alumínium-finomítók).
  • A karbonadóból befolyó bevételek 55 százalékát a kormány a fogyasztók támogatására fogja fordítani.
  • A cél 2020-ra 159 millió tonnával csökkenteni a nemzeti üvegházgáz-emissziót, vagyis a 2000-es bázisévhez képest 5 százalékkal mérsékelni.
  • Ausztrália áramfogyasztása 87 százalékát széntüzelésű erőművekkel teremti elő. Az energiaszektor a nemzeti összkibocsátás 37 százalékáért felel.


Elszabadultak az indulatok

A Julia Gillard vezette kormányzat július 10-én vasárnap jelentette be az emissziócsökkentést elősegítő tervezetet. Politikai elemzők úgy értékelték az ambíciózus döntést, hogy azzal a miniszterelnök-asszony nyíltan kockára teszi kisebbségi koalíciós kormánya sorsát, s a 2013-as választás valójában aszerint fog eldőlni, a szavazók mennyire értenek egyet a klímavédelmi lépésekkel.

Az ausztrál társadalom hét éven át támogatta a környezettudatosság elvét, ám amint kihirdették a karbonadó részleteit, a lakosság -pénztárcáját és kiadásait mérlegelve- meghátrált, s a politikailag korrekt idea elvesztette vonzerejét.

A karbonadót most 60 százalék ellenzi és 30 százalék támogatja. Ennek fényében a kormány támogatottsága is csökkent, jelenleg 39 százalékon áll. A klímaügyet is csak 46 százalék tartja prioritásnak, holott 2007-ben 75 százalék vélte kulcsfontosságú politikai célnak.

A tervezet ellen és mellett is rendeztek tüntetéseket az ország több nagyvárosában. Közben számos klímatológus kapott halálos fenyegetéseket és obszcén hangú leveleket.

Légszennyezés: az alacsony energia-hatékonyság is ludas
A ClimateWorks nevű környezetvédelmi szervezet nem kevesebbet állít, minthogy a jelenlegi gazdasági növekedés megtartása mellett 25 százalékos emisszió-csökkentés is elérhető lenne, s ennek bizonyítására honlapján 54 emisszió-csökkentési lépést szemléltetett a 10 leginkább szennyező iparágban.
De a karbonadó mellett más eszközökben is kell gondolkodni: az energia-termelés és felhasználás mindössze 10 százalékban hatékony az országban, vagyis van még mit javítani ennek folyamatain, és célszerű lesz növelni a megújuló energiák arányát is az áramtermelésben.

Ausztrál kvóta-kereskedelem

Ez lesz az első emissziókeresdelmi rendszer, amely a farmokon megtakarított kibocsátásért (tevék levágása, faültetés stb.) is kvótákat kínál a gazdáknak.

Szakértők szerint több bank érdekelt abban, hogy idén kvázi bespájzoljanak kvótákat, jelenleg 10 dolláros áron, hogy mire 2015-re megnő az áruk (a törvényjavaslat értelmében), szép profitot realizálhassanak rajtuk.

Új-Zélandon közel egy éve működik a kibocsátási kvóták adás-vétele. Felvetődött az ötlet, hogy egyesítenék a leendő ausztrál karbonpiaccal. Külföldi kvótákat (CER, ERU, RMU) is elfogadnának majd a helyi karbonpiacon, ám behozatalukat limitálnák. Összehasonlításképpen: az EU emissziókereskedelmének volumene 120 milliárd dollár.)

Gazdasági kihatások

Több közgazdász is egyetértett azzal a nézettel, hogy a legnagyobb szennyezőkre kivetett új adónem nem lesz káros hatással a gazdasági növekedésre, mivel Kína szénvásárlása éppen elég piaci keresletet jelent a bányaiparnak, mely 49,5 milliárdos (USD) exportbevételt könyvel el évente.

A pénzügyminiszter hatástanulmányban vázolta fel, hogy a teljes foglalkoztatottsággal(!) bíró országban a karbonadó nem vezetne elbocsátásokhoz sem.

A fosszilis iparágak azonban másként látják a jövőt, szerintük 4,28-6,43 milliárd dollár (USD) értékű létesítmények léte kerül veszélybe, mivel az erőműveket időről-időre fel kell újítani, e projektek megfinanszírozására nehezebben fognak rábólintani a bankok. A legkorszerűtlenebb erőműveket tehát be kell majd zárni,

Több szennyező cég jelezte, hogy a költségnövekedést áthárítja a fogyasztókra. A Qantas légitársaságnak például évi 118,4-123,8 millió dollárba (USD) fog kerülni a változás, míg a Virginnek 48,5 millióba.

Több földgázt használnak majd

A megújuló energiákban utazó cégek üdvözölték a tervezetet, mondván a fosszilis energiaforrások megadóztatása a napenergia-telepek és szélkerék-farmok építése felé tereli majd a befektetőket.

A másik valószínű mellékhatásként a földgáz-fogyasztás jelentős növekedésével kell majd számolni,. A Pénzügyminisztérium szerint 2050-re 150-300 százalékkal nő majd ennek volumene. Azonban a cseppfolyósított földgáz (LNG) beruházások -melyekből 214 milliárd dollárnyi van kivitelezés alatt- több légszennyezéssel járnak, mint a megújulók használata. Az LNG-projektek közül csak néhánynak sérti nyereségeségét az új adó, de a nagy volumenű beruházások gazdaságossága nem kerül veszélybe, nyilatkozták a Reuters-nek iparági elemzők.

A beruházók mégis (karbon)adómentességet kérnek ezekre a projektekre, holott annak felét eleve nem kell befizetniük, mert ingyenes kibocsátási engedélyeket kapnak.

Várható áremelkedések: kárpótolják a fogyasztókat

A karbonadóból befolyó bevételek 55 százalékát a kormány a fogyasztók támogatására fogja fordítani, hogy ellensúlyozzák az esetleges áremelkedéseket, 35 százalék pedig a vállalkozások megsegítésére megy. A bányaipar is több mint egymilliárd dollárnyi támogatást kap majd, ám az érintett cége úgy érzik, ez nem lesz elég az elszenvedett károk ellentételezésére.

Megszenvedi az ország a klímaváltozást
A szélsőséges időjárási viszonyok nem kímélik az országot. A globális felmelegedés és a tengerek melegedése miatt erősebb hurrikánok tavaly és idén is természeti katasztrófákhoz vezettek e földrészen: falvakat, városokat elsöprő árvizeket eredményeztek.
A korallszigetek máris sérültek a savasodó tengerek hatása miatt. Tudósok szerint a tengerszint-emelkedés közvetlen és azonnali fenyegetést jelent a partmenti metropoliszoknak, főként Sydney-nek. A veszélynek kitett infrastruktúrák (utak, vasúthálózatok, épületek) értéke eléri a 226 milliárd dollárt, derül ki a kormány kalkulációjából.