Mi köze az ezotériának és Rudolf Steinernek a klímabarát borhoz?

2019. április 13. szombat - 10:01 / Kriston László
  •    

Egyre erősödik a környezet- és egészségtudatos fogyasztók szegmense az élelmiszerpiacon. A bortermelésben az organikus és a „biodinamikus” szőlőtermesztés most az új divat. Illetve nem is annyira új ez: már a teozófia 19. századi német atyjának, Rudolf Steinernek is megvoltak a gondolatai arról, milyen a jó bor. Az ökotudatos 21. századi borászatok tulajdonképpen az ő nyomdokain járnak.

A hagyományos szőlőtermesztés vegyszerek permetezésével jár. Az organikus termesztés vegyszermentes, a biodinamikus pedig még úgyszólván a szőlő és az ökoszisztéma lelkére is odafigyel.

Borban az igazság – és a klímavédelem

Az észak-kaliforniai Mendocino megyében működő Bonterra bormárka – mely az USA piacvezető organikus boraként hirdeti magát – vizsgálatot rendelt meg, melyet a Pacific Agroecology szakértői 2017–2018 folyamán végeztek el a cég 13 szőlészetében. Ebből 9 organikus, 3 biodinamikus, egy hagyományos szőlőtermő terület volt. A szőlőtőkéket 1987 és 2015 között ültették.

Mintegy ötszáz szőlőmintát és 100 talajmintát tanulmányozva a szakemberek arra jutottak, hogy a biodinamikus gazdálkodás 9,4–12,8 százalékkal több organikus karbont képes megkötni a talajban, mint a hagyományos agrártevékenység. A kutatást 404 hektárt (1000 holdat) kitevő területen végezték. Ekkora földet művel a Bonterra.

A biodinamikus módon termelt bor tehát klímabarátabb, mint a konvencionális mezőgazdasági tevékenységből eredő nedű. Mint ismeretes, a talaj felszántása üvegházgázok kibocsátásával jár, mert a talajban lévő – és a szántással felszaggatott, megtört, kivájt – gyökerek is megkötik a szén-dioxidot, nem csak a fák levelei és ágai. Amikor egy fát kivágnak, az meghal, és a benne megkötött szén-dioxid visszaszivárog a légkörbe.

Kép:MTI

Kép: MTI

Milyen a biodinamikus termesztés?

Az amerikai Bonterra elmondásában a biodinamikus termesztést „regeneratív” módszerek jellemzik:

  • Komposztot vegyítenek a talajba.
  • A talajra fedőrétegnek bizonyos élelmiszernövényeket ültetnek.
  • A földet jószágokkal legeltetik.
  • Keveset szántanak.
  • Gondot fordítanak a rovarok és a vadon élő állatfajok védelmére.
  • A föld közel 50 százalékát meghagyják eredeti állapotában.

Az eredmény: jobb a talaj levegőzése, könnyebben ellenáll az aszálynak, és megelőzik a talajeróziót, vagyis a tápanyagszint csökkenését a talajban.

Kép: PP Archív

Kép: PP Archív

Kozmikus energiával – Rudolf Steiner után szabadon

A biodinamikus farmgazdálkodás ideáját a teozófia atyja, Rudolf Steiner (1861–1925) gondolta ki 1924-ben, vagyis ez volt földi élete egyik utolsó koncepciója, melyben a misztikát és a spiritualitást vegyíti a természet, a szerves anyagok dinamikáival.

A biodinamikus termesztésben fontos szerep jut a növényi komposztnak és az állati trágyának (népies szóval ganéjnak), mint a talajt termékenyebbé tevő anyagoknak. A vegyi anyagok használata a növények védelmére és a talaj serkentésére tiltott.

A biodinamikus gazdálkodásban igyekeznek helyi növényfajtákat termeszteni, vagyis a természet saját lokális szabályszerűségeit és jellemzőit kiaknázni.

De ez még semmi. Az univerzum harmóniáját is „learatják”: a jó biodinamikus gazda az asztrológiát is tanulmányozza ahhoz, hogy meghatározza, mikor vet. Mert úgy gondolja, jobb, ha a csillagok kedvező együtt állása is segíti a termést. Ennek érdekében még a kozmikus energiákat is mozgósítja, szinte az ősi mágikus-pogány-panteista rítusokból hátramaradt szokásokat ismétli. Hogyan?

Kép:PP/Kádár Lajos

Kép: PP/Kádár Lajos

Voltak (vannak?) olyan biodinamikus farmerek, akik például bizonyos ásványi adalékanyagokat szórtak (nyilván préselt, porhanyósított formában) a komposztba vagy a nem vegyi anyag alapú, természetes permetekbe, sőt kvarckristályt tettek egy szarvasmarhaagancsba, hogy az begyűjtse és erősítse a kozmosz energiáit a farmon.

Nincs nagyobb terméshozama, mint az organikus farmoknál

A biodinamikus gazdálkodás kritikusai azonban úgy tartják, hogy mindez áltudományos handabanda, s a terméshozamot illetően nincs számottevő különbség a minősített biodinamikus farmok és a misztikus felhangokat nélkülöző organikus farmok között. Talán azért is igyekszik egy másik erényt, a nagyobb karbonmegkötő képességet felmutatni a Bonterra, hogy legyen valamilyen versenyelőnye biodinamikus márkaként.

Nem véletlen, hogy a biodinamikus gazdálkodás Németországban a legnépszerűbb, hiszen Rudolf Steiner német volt, és ott fejtette ki munkássága nagy részét. 2019-ben mintegy 187 549 hektáron űztek biodinamikus művelést 55 országban, ennek 45 százaléka Németországhoz köthető. A többi országban átlagosan 1750 hektárt műveltek ilyen módszerrel. A biodinamikus földek bevizsgálásának és minősítésének nemzetközileg legismertebb intézete a Demeter International.

Démétér a földművelés és a termékenység istennője, a nők és a házasság védője volt az antik görög mitológiában.

 (Sustainable Brands, Wikipedia)