Menekülnek a nagybefektetők a fosszilis vállalatokból

2017. július 05. szerda - 19:01 / KlimaBlogger
  •    

A nyugdíjalapok és a nemzeti szuverén vagyonalapok nemcsak az olajvállalatokban szerzett részévnyeiken, de még a Miamiban lévő ingatlanérdekeltségeiken is túladnak. Előbb-utóbb mindegyiknél értékcsökkenéssel kell számolni.

A világ közvéleményét nem kell már győzködni arról, hogy a klímaváltozás valóság, nem összeesküvés, ahogy Trump hangoztatja. A fosszilis szektor óriáscégeinek egy része is belátta, hogy szükség van a karbonadóra, mellyel a kormányok beárazzák a légszennyezést (az üvegházgáz-emissziót), mert kalkulálható üzleti környezetre van szükség. Érlelődik a konszenzus, hogy a fosszilis erőforrásokat a Földben kellene hagyni, nem szabad kitermelni és elégetni őket, ha a párizsi klímaegyezmény értelmében 1,5 Celsius-foknál akarjuk megfékezni a globális felmelegedést. Ez pedig azt jelenti, hogy a földgáz- és olajvállalatok értéke zuhanni fog.

Veszélybe került hát az a tőke, amit a múltban a fosszilis cégekbe fektettek szuverén nemzeti vagyonalapok, nyugdíjalapok, biztosítók és vagyonos emberek. Al Gore azt szorgalmazta, hogy a talajban hagyott erőforrásokat (stranded assets) le kell értékelni a cégek mérlegében, s ezzel a cégértéknek is módosulnia kell.

2016-ban a London School of Economics 2500 milliárd dollárra becsülte a veszélyben lévő eszközök mértékét, ha a klímaszcenárió az eddigi módon folytatódik, s 2100-ra 2,5 Celsius-fokkal nő a hőmérséklet az ipari forradalom előtti klímához képest. A Világbank, a Citigroup, az HSBC, a Mercer és a Carbon Tracker is kiadott már elemzéseket, melyek a fosszilis szektorba való befektetés veszélyeire hívták fel a figyelmet.

nagyot zuhant az olajár

Kép: Pixabay

Tőkekivonás: felpörgött a párizsi klímacsúcsra

A 350.org aktivista szervezet a 2010-es évek első felében indította kampányát, mellyel nyilvánosan helyezett nyomást az említett alapokra: vonják ki pénzüket az olajcégekből. Ez lett a divesztíciós mozgalom (angolul divestment), amit eredetileg a társadalomtudatos befektetők két típusa indított el bő 40-50 éve: az egyházak és az egyetemek befektetési alapjai. A divesztíciós aktivitás a párizsi klímacsúcs előtti hónapokban lett igazán aktív, a különféle alapok sorra jelentették be, hogy csatlakoznak a mozgalomhoz, ahogy a közvélemény figyelme egyre inkább a klímaegyezmény létrejöttét övező reményekre irányult.

  • 2014 szeptemberében még 181 intézmény volt aláírója a divesztíciós vállalásoknak, 2015 szeptemberére már 436 szervezet csatlakozott, melyek összesen 646 millió embert képviseltek, állította az Arabella Advisors. Ezek a befektetők összesen 2600 milliárd dollárnyi tőke fölött diszponáltak.
  • A klímaegyezmény elfogadására néhány hónappal később, 2015 decemberében került sor a párizsi klímacsúcson. Addigra továbbnőtt a csatlakozók száma: 2000 magánszemély és 400 szervezet tett hitet a fosszilis szektorból történő tőkekivonás mellett. Felvállalta a divesztíciót például a Norvég Nemzeti Szuverén Vagyonalap, mely a világ legnagyobb ilyen típusú alapja; a Bill and Melinda Gates Foundation és a Wellcome Trust, a világ két legnagyobb egészségügyi alapja; a Kaliforniai Közalkalmazottak Nyugdíjalapja (CALPERS), amely a világ legnagyobb nyugdíjalapja; továbbá Leonardo DiCaprio is (magánvagyona és jótékonysági alapítványa erejéig).
Vámot vetne ki Trump a napelemekre
Csökkenhet a napenergia versenyképessége és kétharmadával is visszaeshet a nagy naperőművek építésének tempója az Egyesült Államokban, ha két csődbe ment szolárcég követelésére az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága és Trump vámot ró ki a külföldi napenergiás eszközök importjára.

A mai állás

Hol járnak a szuverén vagyonalapok 2017 nyarán e kérdésben? A 900 milliárd dollárnyi eszközt kezelő norvég alap még mindig nem hajtotta végre teljesen mértékben az ígért tőkekivonást. Az Arabella Advisors új összesítése szerint a tőkekivonó mozgalom résztvevőinek tábora olyan nagyra bővült, hogy az általuk kezelt eszközök értéke 5000 milliárd dollár. A New Zealand Super Fund azért válik meg a fosszilis részvényektől, mert azzal számol, a szigorodó környezettudatos jogi előírások nagyobb terheket rónak a fosszilis cégekre, vagyis egyre kevésbé lesznek nyereségesek a jövőben. A divesztíciós kritérium: azokból a cégekből lép ki, melyek bevételük több mint 30 százalékát fosszilis energiahordozókból teremtik elő.

Az új-zélandi alap már talált is vonzóbb, zöldebb befektetési célpontokat: ilyen például a View, mely energiahatékonyságot elősegítő üvegeket gyárt, vagy a LanzaTech, mely a hulladékot biogázzá alakítja. Az Abu Dhabi Investment Authority a megújuló energiákban utazó Greenkóba és a ReNew Powerbe fektetett, a szingapúri vagyonalap, a GIC pedig az elektromos autókkal foglalkozó cégeket pécézte ki.

Rengeteg kárt okoznak az adókedvezmények
Magyarország a harmadik helyet nyerte meg azon az európai szavazáson, amelyen a Föld éghajlatára nézve a leginkább káros adókedvezményeket „jutalmazták”. Ezt a kétes dicsőségű eredményt hazánk a céges személygépkocsi-vásárlás és -használat gáláns adókedvezményeivel érdemelte ki.

Miami is tabu

A svéd nyugdíjalap, az AP7 egyik képviselője – neve elhallgatását kérve – azt mondta a Reutersnek, hogy tervbe vették a Miamiban lévő ingatlanérdekeltségeik eladását, mert nagyon valószínű, hogy 10 éven belül a parkolók ott már víz alatt lesznek. Az alap már eladta érdekeltségeit abban a 6 energiacégben, melyek kifejezetten megsértik a párizsi klímaegyezmény alapelveit.

Kétkulacsos (tőke)politika

A tőkekivonás mellett való elköteleződés azonban nem jelent karbonmentességet. A francia szuverén nemzeti vagyonalap, a SWC Caisse des Depots 2020-ra 20 százalékkal kívánja csökkenteni részvény-portfóliója karbonlábnyomát, és azokban a cégekben adja el részesedését, mely forgalmuk több mint 20 százalékát szénből generálják. Ez elég lanyha – sőt, ha tetszik, képmutató – feltétel, mivel így az olajból és földgázból élő cégekben így továbbra is megőrzi részvénypakettjeit.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor