A klímaváltozás körüli problémákat mindenki érzi, és bár sokan inkább a filmekből ismerik a hatásokat, egyre többen tapasztalják azt a saját bőrükön is - nyitotta előadását Sólyom László, aki szerint köztársasági elnökként kötelessége segíteni a szemléletváltást. A szemléletváltást, melynek egyik legfontosabb eleme az energiatakarékosság, illetve az, hogy mindenki magáénak érezze az ügyet: „a társadalomnak nem csak támogatnia kell a klímaváltozás elleni küzdelmet, áldozatot is kell hoznia érte".

Sólyom szerint egyre nehézkesebb a fosszilis energiahordozók kitermelése, aminek következtében emelkedik ezeknek az ára, így „egyenes út vezet" a megújuló energiákhoz. Meglátása szerint a megújuló energia szektor veheti át az eddig uralkodó informatikát és a jelenlegi válságban ez lehet a kitörési pont, amivel új munkahelyeket lehet létrehozni. Azt, hogy a világ ebbe az irányba tart, a köztársasági elnök szerint jól jelzi mind az USA, mind az EU egyre erőteljesebb zöld politikája. (Napelemekkel működő közvilágítást építenek ki Dombóváron régiós pályázati támogatással)

A klímaváltozás elleni harc során a gyors lépések szükségességét bizonyítja az is, hogy a megelőzés mindig olcsóbb, mint a károk eltakarítása - közölte Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára. A szakember az előadása során kifejtette, hogy a klímakérdést globálisan kell megközelíteni, hiszen külön-külön az országok nem tudják megfordítani a klímaváltozást.

Magyarország helyzete mindenesetre kedvező, hiszen „mezőgazdaságilag erősek vagyunk", sok olyan növényt tudunk termelni, amelyből energia nyerhető ki. Ezzel kapcsolatban Dióssy hangsúlyozta, hogy hazánkban jelenleg a biomasszán belül túl nagy arányt foglal el a tűzifa (47%), amely alacsony hatásfokkal rendelkezik és számos, jóval hatékonyabb mezőgazdasági melléktermékkel, illetve energianövénnyel is ki lehetne váltani. A zöldtárca szerint különböző pályázatokon keresztül az alternatív energia használatra és az energiahatékonyság növelésére több tízmilliárd forint áll rendelkezésre, mely nagyságrendben növekedhet a Zöld Beruházási Rendszer elindításával. A gond nem is a pénzzel, hanem a felhasználással van, hiszen az elmúlt két évben a Környezeti és Energetikai Operatív Programokon (KEOP) benyújtott energetikai pályázatokra szánt keretnek csak a töredékét sikerült eljuttatni az érintettekhez. Ezért is kellett Dióssy László szerint növelni a támogatásintenzitást és átalakítani a pályázati konstrukciókat.

Lemaradhatunk a nagy üzletről

Az elmúlt időszakban több megújuló energia fórumon lehetett hallani, hogy a szektorban működők számára gondot okoz a túlságosan szétszórt irányítás, az, hogy túl sok hatóság foglalkozik ezzel a területtel, amelyből így hiányzik a szükséges koordináció. A szakállamtitkár szerint a zöldtárcának az utóbbi időben sikerült megerősítenie a pozícióját, így például a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS) is ők dolgozták ki, ők irányítják a programokat és rendelkeznek ezek forrásaival is.

Ugyancsak a KvVM erősödését látja Dióssy abban, hogy hozzájuk került a megmaradt széndioxid-kvóták értékesítése. Ezzel kapcsolatban a Piac és Profit onlinenak elmondta, hogy jelenleg is több országgal tárgyalnak, hogy minél előbb értékesíteni tudják a többletet. A sietség érthető, hiszen a régió szinte összes országa jóval kevesebb széndioxidot bocsát ki, mint amennyit a Kiotói jegyzőkönyvben engedélyeztek a számára és az abban foglaltak szerint a többletet akár értékesíteni is lehet. Ezt természetesen mindenki igyekszik kihasználni, így nemrég jelentették be, hogy Csehország Japánnak adna el széndioxid kibocsátási egységeket, összesen 40 millió tonnát. Ugyancsak félő, hogy Oroszország és Ukrajna is értékesítésbe kezd, így a korábban nagy bevételt ígérő üzletből szinte semmi sem marad, hiszen a túl nagy kínálatnak köszönhetően folyamatosan csökken a kvóták értéke: jelenleg például felét sem érik el egy évvel ezelőtti értéküknek.

Az ebből befolyó összeg a hírek szerint így is több tízmilliárd forintot jelenthetne a zöld szektornak. „A magyar kormány, ha akarná sem tudná másra költeni az ilyen eladásokból származó bevételeket, ezeknek ugyanis igazolni kell a zöld célokra történő felhasználását" - közölte Dióssy László. A legjobb megoldás szerinte az lenne, ha a lakosság energiafelhasználását tudnánk csökkenteni - akár a panelprogrammal -, mivel a korábban már meghirdetett pályázatok, így például a KEOP is inkább a vállalkozói és önkormányzati szektorra koncentrálnak. „Márpedig a magyar energiafogyasztás jelentős része továbbra is a lakosságnál keletkezik, így ha rávesszük őket az energiatakarékosságra, az már egy komoly lépést jelenthetne előre" - közölte a KvVM szakállamtitkára.