Megújuló energia: magas számlák vs. hatékony gazdaság

Az American Power Act nevű törvényjavaslat kritikusai úgy tartják, az olcsó fosszilis energiaforrásokról drágább, megújuló energiákra való áttérés áremelkedést és inflációt gerjeszt majd - leginkább a szegényebb családokat, háztartásokat érinti majd hátrányosan, az üzleti szférában pedig kényszerű költségcsökkentésekhez, következésképp tömeges elbocsátásokhoz vezet. Igaz ez?

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Szakértők szerint a CO2-kibocsátás tonnánkénti árát eleinte 30 dollárnál állapítanák meg, ennyi pluszköltséget jelentene a légszennyezés "ingyenességének" eltörlése a gazdaság egészére nézve (hiszen gyakorlatilag minden gazdasági folyamat olaj- és emisszió-függő).

Mint az első részben írtuk, a kormányzati álláspont szerint a  CO2 "ára" kezdetben 12-25 dollár között lenne, majd idővel államilag meghatározott mértékben növekedne, a mindenkori inflációt évente 3-5 százalékkal meghaladva.

A Yale Egyetem professzora, Wililam Nordhaus szerint a karbon-árfolyamnak 200 dolláros tonnánkénti értékre kell majd emelkednie az évszázad végére, hogy kormányzati részről finanszírozható legyenek a klímavédelmi programok és piaci folyamatok (a fosszilis vámtarifa kapcsán például 100 dollár került szóba az üvegházgázok tonnánkénti vámjaként).

Visszaesik a növekedés?

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a New York Timesban annak a vélekedésének adott hangot, hogy a CO2-kibocsátás csökkentése nem fogná vissza igazán nagy mértékben a gazdaság növekedését. Okfejtésében az amerikai költségvetési hivatalra hivatkozott, amely a képviselőház által tavaly júniusban elfogadott klíma-, illetve energia-törvény (az úgynevezett Waxman-Markey törvény) kapcsán úgy számolta, a GDP növekedését 2010 és 2050 között átlagosan mindössze évi 0,03-0,09 százalékkal vetnék vissza a törvényben foglalt szigorítások. Vagyis az éves növekedést legrosszabb esetben 2,31 százalékra redukálódna.

Az amerikai gazdaság a törvény következtében 1,1-3,4 százalékkal lenne kisebb, mintha a klímavédelmi csomag nélkül növekedett volna. Közgazdászok úgy vélik, a világgazdaság növekedését pedig 1-3 százalékkal csökkentené az emissziós korlátozás. Ennek Krugman szerint az lehet az oka, hogy a gyors tempóban fejlődő országok, mint Kína, alacsony hatékonysági fokon használják erőforrásaikat (a fosszilis energiák náluk egészen olcsók), s nagy energia-megtakarítások lehetőségeit szalasztották el, amit viszonylag kis ráfordítással vihetnek végbe.

Emelkednek az energiaárak?

A Massachusetts Institute of Technology egyik tanulmánya megállapította, az emissziós kvótarendszer (és a kibocsátás visszafogása) 780 dolláros pluszköltséget jelentene háztartásonként. A republikánusok szenátusi frakcióvezetője, Mitch McConnell a törvényjavaslat tartalmára úgy reagált: "Némileg több, mint egy állásokat megszüntető energiaadó". A nehézipar egyes képviselői szintén áram- és üzemanyag-áremeléstől, s a versenyképesség elvesztésétől tartanak.

A törvény azonban árengedményeket és kedvezményeket nyújtana, kivonva a fogyasztókat a hirtelen megugró energiaszámlák hatása alól. Az alacsony jövedelmű családok további segélyben részesülnének.

Számos megújuló energiával foglalkozó cég üzleti előnyökhöz kíván jutni az éghajlat-változási törvény által beinduló piaci folyamatoktól, így nem csoda, hogy olyan konszernek, mint a FPL Group, a Duke Energy, az Exelon, és a General Electric egyaránt a tervezet mellett állnak, akárcsak az amerikai vasipari munkások szakszervezete, valamint a szélenergia és más érintett ágazatok érdekképviseleti szervei.

Innováció, mint segédeszköz

A kormánynak és a magánszektornak persze a zsebébe kell nyúlnia a fenntartható energiaszolgáltatás kialakításához. Washingtonnak a kvótákból származó bevételek egy részét kutatás-fejlesztésre kell majd fordítania, hogy biztosítsa a megújuló energiafajták jelenlegi versenyét, amelynek tétje rájönni: melyikből nyerhető ki a leghatékonyabban (legolcsóbban és legkönnyebben) energia.

A technológiai cégek általában forgalmuk 5-15 százalékát fordítják K+F-re, ám az energiaszektor alulteljesít e kérdésben, csak 0,25 százalékot áramoltatnak vissza a fejlesztésbe. Washington sem bír túl jó bizonyítvánnyal: míg az egészségügy reformja 30 milliárd dollárt juttat az ágazatba, az energiaiparnak csak 3 milliárd jut a "tiszta energiák" fejlesztésére. Szakemberek szerint a jövőben ezt 25 milliárd dollárra kellene növelni. A New York Times tárcaírójának, David Brooksnak vezérigazgatók jelezték, hogy amennyiben kiszámíthatóvá -a piaci ingadozásoktól függetlenné-teszik a CO2 "árfolyamát", a nagy energiacégek évi 1-2 milliárd dollár közötti összegeket is hajlandók lesznek fejlesztésekre fordítani.

Nem lebecsülendő az innováció jelentősége a tekintetben sem, hogy gyakran éppen az energia-hatékony és költség-hatékony megoldások kitalálásával segít a gazdasági szereplőknek és a fogyasztóknak.

Keresztülviszik a törvényt?

Recesszió idején az eladósodott kormányok világszerte nehezen tudják rábírni a gazdasági szereplőket, s választóikat, hogy jelentős pénzeket áramoltassanak a klímaharcra. A Waxman-Markey törvényre 8 republikánus szavazott igennel és 44 demokrata szavazott ellene a képviselőházban. A klíma-téma tehát már akkor is jócskán megosztotta a törvényhozó grémiumot. A Kerry-Lieberman törvény szenátusi elfogadását két dolog nehezíti idén: a novemberben esedékes képviselőválasztás, amely előtt nem szeretnek ellentmondásos ügyekbe bonyolódni a politikusok (népszerűségük megőrzése érdekében). Megfigyelők úgy látják, ha júliusban nem alakul ki konszenzus a törvényről a kongresszusban, az ügy az idei évre halottnak tekinthető. Hatvan igen szavazat szükséges a javaslat elfogadásához.

Amennyiben ez nem történik meg, nem veszett el minden: az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) januárban magától beiktathat megszorításokat az erőművek és gyárak CO2-kibocsátására vonatkozóan.

Költség-filozófia

Vannak, akik úgy vélik, a klímavédelemre fordítandó összegeket úgy kell nézni, mint a jövőbe fektetett invesztíciót, amely később térül meg. Vannak, akik azt tartják fontosnak, hogy a javak árfekvésében hangsúlyosan jelenjenek meg az ökológiai „árak". Ha az ember távoli országból hozott gyümölcsöt vásárol (amely több emisszióval került a bolt polcára), és nem helyi terményt, az tükröződjön az árában. Ugyanígy legyenek ökológiailag érzékenyek az üzemanyagárak, az áramszámlák vagy a szolgáltatások díjazásai. Magyarán be kell építeni a bioszféra szolgáltatásait (amely felárat visszafordítják a környezet óvására), valamint az árakba be kell foglalni az adott termék előállításával okozott természeti károk költségeit.

Zöldülés és gazdaságélénkítés 

(Az alábbi ösztönzők közül nem mind környezetbarát megoldás. Sőt... - K.L.)

Ösztönzők:

2020-ig 645 milliárd dollár folyna be a kormányhoz az emissziós kvótakereskedelemből. Ebből:

  • nukleáris erőműveknek juttatott kölcsönök
  • támogatások a földgáz közlekedésben való hasznosítására
  • a nehézipar mentesül az emisszió-mérséklés alól
  • bőkezű kibocsátási engedélyek a közmű-cégeknek
  • engedékeny CO2-limit az olajfinomítóknak
  • jelentős támogatások a fogyasztóknak

Zöld munkahelyek

  • 2011 és 2020 között a foglalkoztatás évente 203 000 új munkahellyel bővül, állítja a Peterson Institute által készített első hatáselemzés.
  • 2011 és 2030 között évente 6300 új munkahelyet teremtenek a törvény által generált folyamatok.
  • Összesen 72 000 állás szűnik meg a fosszilis energiatermelés csökkenése, valamint a széntüzelésű erőművek építésének lemondása miatt.
  • Az újonnan létrejövő munkahelyek megoszlása: 165 000 a nukleáris ágazatban, 19 000 a megújuló energiák szektorában, 28 000 a bioüzemanyag-iparban, 96 000 pedig a széntüzelésű ipar államilag finanszírozott átalakításának fejlesztésében és kivitelezésében.
  • Tavaly egy tanulmány odáig ment, hogy 1,9 millió új munkahely létrejöttét jósolta 2020-ig.
  • Egy másik tanulmány úgy becsülte, 2030-ig háztartásonként évente 136 dollár lesz a megtakarítás az energia- és üzemanyag-költségekben, a mai költségekhez képest.
  • Egy másik kalkuláció szerint egy átlagos háztartás évente 35 dollárral fog kevesebbet költeni energiára/üzemanyagra, mint ma. Az üzemanyag-hatékony autó megvétele azonban alighanem jócskán elviszi ezt a megtakarítást.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo