Mától hitelre fogyasztunk

2015. augusztus 13. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Minden eddiginél hamarabb jött el a Túlfogyasztás Napja. Az emberiség idén alig több mint 7 hónap alatt, augusztus 13-ára használta el a Föld egész éves erőforrás mennyiségét, a Global Footprint Network jelentése szerint. Az elmúlt 15 évben a túlfogyasztás világnapja 2 hónappal került előrébb, de a bolygó kizsigerelése folytatódik. Magyarország is pazarol: ha rajtunk múlna, már május 8-án átlépnénk a fenntarthatóság küszöbét - közölte a WWF.

A Global Footprint Network 2003 óta, évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A Nemzetközi Túlfogyasztás Napja (más néven az Ökológiai Túllövés Napja) minden évben az nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor eddig a napig a termést ettük, ezután viszont már a fákat vágjuk ki és esszük meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy a következő évben így már kevesebb gyümölcsünk lesz. Nem is csoda, hogy 2000 óta kora októbertől, augusztus elejére került a túlfogyasztás napja. (Tavaly augusztus 19. volt a határnap.)

Ennek persze már most ára van. Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk, amilyen a talajerózió, a fokozódó szárazság és ivóvízhiány, vagy a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amit a légkör egyensúlyának felborításával idézünk elő – pedig csak súlyosbítja és gyorsítja a káros folyamatokat.

Kép:Pixabay

Egyre nő

„Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, amikor átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is a szén-dioxid az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb komponense. Nem véletlen, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban.”, mondta Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network elnöke és az ökológiai lábnyom fogalmának egyik ötletadója. „A kibocsátások csökkentését szorgalmazó nemzetközi megállapodás jelentősen előre tudná mozdítani az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentését célzó folyamatot.”

Hány embert bír még el Földünk?
Egyre súlyosabb demográfiai problémákkal kell megküzdenie a Föld lakosságának, még soha nem élt egy időben ennyi ember a Földön, miközben egyre súlyosabb problémákat okoz a lakosság élelmiszer- és ivóvízellátása.

Nagy problémát jelent, hogy a fogyasztásunkhoz és annak ellensúlyozásához is hely kell. Egyre több élelmiszeripari és faipari terméket termelünk, miközben egyre kevesebb az a biológiailag aktív terület, ami megköthetné a szén-dioxidot. „A 2015-ben kibocsátott üvegházhatású gázok elnyeléséhez a Föld erdeinek kétszeresére lenne szükség, miközben egy sor másik igény, például az élelmiszerek termelése is verseng a területért.” – mondta Wackernagel. ”Ez egy őrült mutatvány, hiszen csak akkor van esélyünk stabilizálni bolygónk helyzetét, ha radikálisan csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.”

Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, a Globális Túlfogyasztás Napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpontot. Dánia ugyanebben a mértékben már csökkentette kibocsátását, ugyanakkor a teljes fogyasztásának biztosításához ezzel együtt is, 2,85 Földre lenne szükség.

Mi, magyarok sem állunk túl fényesen

„Magyarország éves fogyasztásának fedezéséhez 2,5 Földre lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy ha az egész világon mindenki a magyar fogyasztási szokások szerint élne, akkor a Globális Túlfogyasztás Napját már május 8-án elérnénk. Ezen a ponton nem mentegethetjük magunkat azzal, hogy vannak nálunk is rosszabbak. A WWF Magyarország éppen ezért hangsúlyozza a tudományos alapokra helyezett kibocsátás csökkentés fontosságát. Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség” – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Az idén decemberi Párizsi klímacsúcson (COP21) talán megszülethet az a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás, ami gátat szabhat a mértéktelen kibocsátásnak és a globális felmelegedés gyorsuló ütemének. A cél, hogy 2 Celsius fok alatt tartsuk a földi átlaghőmérséklet növekedését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével. A közös cél elérésének érdekében a világnak 2070-re szinte teljesen fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és a fejlett országoknak ebben segíteniük kell a fejlődőket. A lehetőségek és a technológia már adott, most a döntéshozókon és a Föld minden lakójának egyéni felelősség vállalásán a sor.

2 Celsius-fok
Az eddig kibocsátott (más szóval kumulatív) szén-dioxid-mennyiségnek 3200 gigatonna alatt kellene maradnia, ekkor marad 66 százalékos esélyünk rá, hogy a globális felmelegedés nem haladja meg a 2 Celsius-fokot. Klimatológusok szerint már feléltük – pontosabban elégettük – a kibocsátható karbon 65 százalékát.
A jelenlegi emissziós volument tekintve a fennmaradó karbonmennyiséget 30 év alatt okád(hat)nánk ki a légkörbe. Utána vagy karbonsemlegesek leszünk, vagy végleg elpuskáztuk a lehetőséget a klímaváltozás megfékezésére, amely 2 Celsius-fok felett tulajdonképpen beláthatatlan klimatikus és biológiai folyamatokat indít el.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor