A Kárpát-régióra vonatkozó, Carpath CC (Climate Change) elnevezésű projektnek külön jelentőséget ad a térség - kutatások szerint nagymértékű - kitettsége a klímaváltozás okozta fenyegetéseknek. A hét országra kiterjedő program célja a régiós következmények és a hozzájuk való alkalmazkodási lehetőségek feltérképezése az érintett állami, civil és piaci szereplők bevonásával.
A brüsszeli pályázaton sikerrel szereplő nemzetközi konzorcium magyar kezdeményezésre (Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt.) és magyar vezetéssel (VITUKI Nonprofit Kft.) jött létre. A programot bemutató Bálint Gábor, a VITUKI környezetvédelmi és vízgazdálkodási kutatóintézet szakági igazgatója az MTI-nek elmondta, az 1,3 millió euróból finanszírozott, tervezési jellegű projekt lebonyolítását a kilenc partnerből álló konzorcium végzi. A konzorciumban magyar, belga, francia, holland, román, szerb, szlovák, ukrán és német tudományos szakértők dolgoznak együtt, az említettek mellett tagja a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, valamint a magyar irodával is rendelkező Regionális Környezetvédelmi Központ. Mozgósítottak a térségből és nyugat-európából egy sor külső szakértőt is.
Bálint Gábor hangoztatta, a különösen érzékenynek tekinthető Kárpát-régióban jelenleg kevés felhasználható adat áll rendelkezésre a klímaváltozással kapcsolatban. A hegyvidéki térségekre a változékonyság jellemző, egymáshoz közeli területeken is másféle alkalmazkodási beavatkozásokat kell tervezni és végrehajtani - mutatott rá. Magyarország esetében a Bükk-hegység karsztjával és természetvédelmével, a környék vízellátásnak biztonságával foglalkoznak részletesen a program során - emelte ki. (A klímaváltozás következtében a víz még ebben az évszázadban az olajhoz hasonló értékű erőforrássá válhat.)
Amit terveznek, az "állapotfelmérés, a múltbeli tendenciák vizsgálata, azonkívül ... a rendelkezésre álló számítási eredmények alapján, a várható éghajlatváltozás figyelembevételével a vízkészleteket, egyes ökológiai rendszereket, illetve az ökológiai rendszerek szolgáltatásait, a lehetséges alkalmazkodási lehetőségeket vizsgálja a projekt" - fejtette ki Bálint Gábor. Korcsog Attila, az Aquaprofit vezető tanácsadója úgy nyilatkozott: a klímaváltozás elől nem lehet elmenekülni, együtt kell élnünk vele, ezért meg kell találni azokat az alkalmazkodási módokat, amelyekkel reagálni lehet rá. Ez a gazdaságot, a mindennapi életet is érinti, hiszen olyan szektorokról is szó van, mint a mezőgazdaság, az energiaágazat, a hajózás, a turizmus - tette hozzá. Fontosnak mondta, hogy a projekt során a kiemelt kisebb térségekre vonatkozóan javaslatokat is próbálnak majd tenni az alkalmazkodási lehetőségekről. Hangoztatta azt a meggyőződését is, hogy a másfél év alatt gyűjtött kutatási eredményeket a régiónál szélesebb körben, az egész kontinensen használni tudják majd. Korcsog Attila elmondta, azt szeretnék, ha a munka a projekt kifutása után is folytatódna. Emlékeztetett arra, hogy "az unió 2020-ig tartó stratégiájában kiemelt szereppel bír a klímaváltozás, annak a vízbázisra gyakorolt hatása, az ökoszisztémára gyakorolt hatása".
A keddi brüsszeli bemutatón az Európai Bizottság illetékese is ismertette az uniós végrehajtó testület klímavédelmi erőfeszítéseit, valamint a programmal kapcsolatos várakozásait. A program egyik magyar szakértője, Szalai Sándor klimatológus, egyetemi oktató az MTI-nek nyilatkozva elmondta, az éghajlatváltozás miatt számos helyen már bizonyíthatóan történtek természeti változások, amelyekhez alkalmazkodni kell. Ennek egyik útja, hogy már meglévő projektekből kiemelik azokat az adaptációs lehetőségeket, amelyek máshol is alkalmazhatók. Külön modellt terveznek létrehozni a költség és haszon arányának elemzésére is az adaptációs programok esetében. Érdemes tovább vizsgálni azt is, hogy milyen típusú méréseket kell még végezni - hívta fel a figyelmet. Mindezekről a tervek szerint ajánlásokat készítenek majd az Európai Bizottságnak - jelezte a szakértő.
A bemutatón elhangzottak szerint a Kárpátok és a Kárpát-medence jövője egész Európára nézve kiemelt jelentőségű, hiszen a térségben van a legtöbb erdő, és ott ered a legtöbb nagy folyó, továbbá számos veszélyeztetett állatfaj és közel ötszáz olyan növényfaj is él a régióban, amely máshol nem található meg. A változások, ha nem alkalmazkodnak hozzájuk időben, a szakértők szerint drasztikus következményekkel járhatnak a társadalmi jólétre nézve is, hiszen az élelmezéstől az ivóvízellátásig, a turizmustól a természeti katasztrófákig igen széles körben éreztetik majd hatásukat.
