Magyar expedíció Európa madarai után

2017. október 23. hétfő - 18:25 / piacesprofit.hu
  •    

Magyar madarászok indulnak 2 hetes expedícióra azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a Natura 2000-es területek jelölőfajaként is számon tartott fülemülesitke után kutatva. A tavalyi felmérések alapján Albánia fontos vonuló- és telelőterülete a sitkének. Mivel a balkáni költőállomány a 80-as évekre felmorzsolódott, természetvédelmi vonatkozású akcióba kezdett az albán madártani egyesület, az Albanian Ornithological Society (AOS) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (KME). 2017 tavaszán az együttműködés eredményeképp az élőhelyek kerültek térképre, most pedig a helyszínek jelentőségét mérik fel.

„A fülemülesitke Európában mint kiemelt természeti érték, Natura 2000-es jelölőfaj ismert. A Balkán-félszigeti költőállomány a 80-as években szétaprózódott, és mára szinte teljesen megszűnt! Az európai állományának számottevő része a Kárpát-medencében összpontosul, így a faj megőrzésének feladata ránk hárul!” – mondta el Németh Ákos, az expedíció vezetője.

Fülemülesitke (Kép: Wikipedia/ ChristopheBernier30)

Fülemülesitke Kép: Wikipedia/ ChristopheBernier30

1999-ben a Kolon-tavi Madárvárta alapításakor már az első évben kiderült, hogy a Kolon-tó fontos élőhelye a Kárpát-medencei fülemülesitke-állománynak. Az első 3 évben összejött adatokat komolyabban górcső alá vették. Vizsgálták a Kárpát-medencei állomány szakirodalomban megjelölt telelőterületét, a Neretva-deltát. A megkerülési, visszafogási adatok nem támasztották alá a leírtakat, ezért 2002 decemberében sor került az első expedícióra. Egy hónap alatt csupán 4 magyar gyűrűs sitke került kézre. Ez szolgáltatta az alapot a keletebbi területek megfigyelésére. 2005-ben már Görögországban, 2014-ben pedig Albániában indult meg a munka.

„Akkor és ott szembesültünk vele, hogy a papíron létező albán gyűrűző központ gyakorlatilag nem működik. A »fiatal« Albán Madártani Egyesület (AOS) azonban nagyon nyitott volt a megkeresésünkre, hogy dolgozzunk együtt, és kezdjük el felépíteni az Albán Gyűrűző Központot.” – számolt be a szakember.

Az első két évben Észak-Albánia legjobb állapotban fennmaradt nádasában, a Buna-folyó mellett végeztek madárgyűrűzéseket. Ezen a területen 449 fülemülesitkét jelöltek, és 22 magyar visszafogást regisztráltak. 2016-ban a KME és az AOS közös pályázatot adott be az angliai székhelyű RUFFORD Alapítványhoz „Veszélyben lévő fülemülesitke-élőhelyek állapotfelmérése Albánia területén” címmel. A nyertes pályázat keretén belül 2016 tavaszán hat vizes élőhelyet derítettek fel, ahol gyűrűzésen túl faunisztikai és botanikai felméréseket is végeztek. A gyűrűzőtáborokban szemléletformálás is zajlott. A két szervezet közösen hívott meg egyetemista csoportokat. A jelenlévők közül az AOS alkalmazottja, Erald Xeka mutatott nagy érdeklődést a madárgyűrűzés iránt.

„Az expedíció soron következő útjait végigkísértem, és tanultam a szakmát. 2016-ban pedig két hetet töltöttem a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület vendégeként Magyarországon. Elsősorban a Kolon-tavi Madárvárta szakmai munkáját követtem nyomon, de betekintést nyertem több gyűrűzőállomás tevékenységébe, sőt a Gyűrűző Központban is eltöltöttem egy napot.” – mesélte Erald Xeka, az AOS munkatársa.

Harctéren a vadvilág
Hogyan találhat magának menedéket Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője épp egy magyarországi katonai lőtéren? Miért fontos, hogy ezen a kiképző helyszínen a honvédség is kiemelten figyeljen az állat- és növényvilág megőrzésére? A természetvédők és a Honvédelmi Minisztérium hat évvel ezelőtt összefogtak, hogy megóvják a páratlan természeti értékeknek otthont adó Turjánvidéket.

A tavaly tavaszi út alatt szerzett tapasztalatokból kiindulva az őszi gyűrűzőtábor helyszínéül a Durreshez közeli Rruskhull Rezervátumot választották. A munkát október 18. és november 10. között 24 napon keresztül végezték. A táborban dolgozó négy csapat összesen 853 madarat gyűrűzött, aminek csaknem fele – 408 példány – fülemülesitke volt. 2016-ban a megkerülések száma az elmúlt évekhez hasonlóan magas volt, összesen 12 magyar gyűrűs, egy görög és egy szlovák gyűrűt viselő fülemülesitke került meg. Mindez tette indokolttá, hogy idén négy helyszínre (Cas, Tale, Hamallaj, Orikum) terjesszék ki a megfigyelést.

A magyar–albán együttműködés töretlen. Hazánk szinte egész területéről, megközelítőleg évente 70-80 fő önkéntes vesz részt a kezdeményezésben. A Magyar Madárgyűrűzési Központ engedélyek beszerzésével és gyűrűkkel járul hozzá a sikerhez. Albán részről a természeti értékek védelmén túl a társadalom bevonására és az emberek tájékoztatására fektetnek nagy hangsúlyt. A tavalyi expedícióról egyórás összeállítás készült az Albán TV számára. Az idei tervek szerint Trianában kap majd helyet egy fotó kiállítás, mely az eddig munkát mutatná be, valamint a felhívná a figyelmet Albánia természetvédelmi értékeire.

„Nagy reményekkel vágunk neki az előttünk álló kihívásoknak. A gyorsan fejlődő turizmus veszéllyel fenyegetheti a vonuló fajok számára nélkülözhetetlen tengerparti nádasokat. A fülemülesitke mint »ernyőfaj« jelenléte egyértelműen jelzi egy-egy terület jelentőségét. Tehát a vizes-nádas élőhelyhez kötött vonuló és ott élő fajok számára a fülemülesitke által védelmet élvező nádasok megléte elengedhetetlen. Célunk, hogy ezek a kiemelt élőhelyek eredményeinknek köszönhetően bekerüljenek a Natura 2000-es hálózatba.” – összegezte Németh Ákos.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor