Ma dőlhet el a klímaegyezmény sorsa

2017. november 06. hétfő - 17:10 / piacesprofit.hu
  •    

A Bonnban ma induló nemzetközi klímavédelmi konferencia elsődleges tétje, hogy a Párizsi klímamegállapodáshoz csatlakozó országok megállapodjanak abban, miként szigorítanak eddigi – a szükséges 1,5-2 °C-os helyett 3-4 fokos globális felmelegedéssel járó – vállalásaikon, írja a Greenpeace Magyarország.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves tanácskozására (COP23) a történelmi jelentőségű Párizsi klímamegállapodás életbe lépése után egy évvel kerül sor. Az egyezményt már 169 ország ratifikálta, de még hiányzik a megállapodást gyakorlatba ültető szabálykönyv (Paris Agreement „rule book”), mely aprólékos részletességgel írja le a nemzeti éghajlatvédelmi intézkedések szabályait, pénzügyi hátterét és ellenőrző rendszerét. Ennek a tárgyalása folyik most Bonnban, a november 6–17. között tartott COP23 találkozón, melynek elnökségét a Fidzsi-szigetek tölti be. Ez az első alkalom, hogy egy kis szigetország irányíthatja a klímatárgyalási folyamatot.

Kép: Wikimedia

Kép: Wikimedia

Annak érdekében, hogy a klímaváltozás igazán katasztrofális hatásait el tudjuk kerülni, az eddigi vállalásoknál szigorúbb célokra van szükség. Jelenleg a 3-4 fokos melegedés felé tartunk, a Párizsi klímamegállapodásban célul kitűzött maximum 1,5 fok helyett. Pedig a klímaváltozás hatásait már a mindennapokban is érezhetjük. A mérések kezdete óta 2016 volt a legmelegebb év a bolygónkon. Nyaranta Magyarországon is egyre dőlnek meg a melegrekordok, gyakoriak a 40 fokos hőségek.

Bár Trump bejelentette az Amerikai Egyesült Államok kilépést a Párizsi klímaegyezményből, ez látszólag nem gyengített a klímaegyezményhez csatlakozott országok elköteleződésén. Az EU, Kína és sok más ország is deklarálta, hogy kitart a párizsi célok mellett. A Greenpeace azt várja a bonni klímatárgyalásoktól, hogy a tagállamok erősítsék meg és konkretizálják ezt a nemzetközi összefogáson alapuló közös fellépést a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.

Többen halnak meg környezetszennyezés miatt, mint háborúban
Több ember hal meg évente a szennyezett víz és levegő miatt, mint háborúban, gyilkosságban, maláriában, éhínségben és természeti katasztrófákban összesen. A globális GDP 6,2 százalékát veszik el ezek a halálesetek. A kemikáliák közel felét nem is tesztelték azt illetően, hogy mennyire veszélyesek az emberi szervezetre.

„A klímaváltozás ellen a fosszilis energiaforrások (olaj, szén, lignit, gáz) azonnali kivezetésével, az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiaforrásokra való átállással tudunk a leghatékonyabban tenni. Erre meg vannak az eszközeink és a lehetőségeink Európában, és ezen belül Magyarországon is. Gyors és bátor cselekvésre van most szükség a klímaválság megfékezésére, hogy mindannyian biztonságos és igazságos jövőnek nézhessünk elébe” – nyilatkozta Bonnból, a COP23 helyszínéről Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor