Lázadnak Trump ellen a tagállamok: üzemanyaghatékony autókat akarnak

2018. április 06. péntek - 19:01 / Kriston László
  •    

Obamáék a becsődölt autógyárak állami mentőcsomagjának részeként alkudták ki, hogy 2025-től szigorítják az üzemanyaghatékonyságot. De Trumpék most engednek az autógyártók lobbizásának, enyhítik a rendeletet. Tizenkét tagállam ellenáll és továbbra is érvényesíti a szabályozást. Kalifornia és Washington között pedig pereskedés várható.

Trump engedelmes pro-fosszilis, olajlobbinak kedvező rókája a csirkeólban -Scott Pruitt a Környezetvédelmi Hatóság, az EPA élén- április 2-án bejelentette, hogy a szövetségi kormány enyhíteni fogja az autógyártókra vonatkozó üzemanyaghatékonyságot előírásokat, melyeket az Obama-adminisztráció léptetett életbe zöld rendelkezései egyik koronaékszereként, hogy enyhítse a közlekedés légszennyezését.

Pruitt azzal indokolta döntését, hogy hivatala mindössze arról igyekszik biztosítani az amerikai fogyasztókat, hogy a szigorúbb üzemanyaghátékonysági követelmények miatt nem kell drágább autókat vásárolniuk a jövőben.

Amikor Trump bejentette, hogy kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből, amerikai megyék és városok tucatjai jelentették be, hogy továbbra is a szerződés hatálya alá tartozónak tekintik magukat. Az EPA mostani bejelentése hasonló reakciót szült: 12 tagállam jelezte, hogy saját hatáskörükben megtartják az üzemanyaghatékonysági szabályozást.

Zöld tagállami főügyészek

Trump és az olajlobbit érdekeit szem előtt tartó funkcionáriusai konzekvensen ügyködnek azon, hogy elmeszeljék az Obama elnöksége alatt hozott zöld jogszabályokat, de ebbéli ténykedésükben fontos ellenségeik akadtak: a tagállamok főügyészei. (Ők tiltakoztak az Exxon klímaváltozással kapcsolatos tudásanyagának elhallgatása ellen is, ami -tőzsdei cégről lévén szó- bűncselekmény, mert a részvényeseket teljeskörűen kell tájékoztatni az üzleti tevékenységet érintő kockázatokról.)

donald trump

donald trump

“Minden amerikainak joga van, hogy üzemanyaghatékony, alacsony kibocsátású személygépkocsikat és teherautókat használhasson, hogy pénzt spórolhasson az üzemanyagon, javíthassa egészségét és támogathassa az amerikai állásokat”, szól a tizenkét tagállam közleménye. Több mint 50 amerikai város polgármestere jelezte aláírásával elköteleződését az ügy iránt.

A dolog iróniája, hogy Washingtont D.C. is a 12 klímatudatos tagállam között van, akárcsak New York, Iowa vagy Massachusetts. Vagyis Trump Fehér Házába sem lehet majd akármilyen kocsival behajtani.

Pruitt egyébként maga is főügyész volt (a nagy olajtermelőnek számító Oklahomából), dehíressé vált arról, hogy több tucat alkalommal támadta az EPA-t (peres úton is), hogy gyengítse annak környezetvédelmi rendeleteit. Ezért róka ő most a csirkeólban, akire olajpárti emberként lettek az ökológiai értékek bízva.

Kalifornia kontra Trump-bagázs

Kalifornia már korábban engedélyt kapott, hogy szigorúbb üzemanyaghatékonysági előírásokat vezessen be. Kalifornia főügyésze, Xavier Becerra már előzetesen jelezte, ha az EPA könyhíti az országos szintű előírásokat, kész pert indítani.

A Tiszta Levegő Törvény hatálya alatt a tagállamok maguk szabhatják meg, milyen üzemanyaghatékonyságot követelnek meg. Ezzel a lehetőséggel él most a 12 tagállam.

A California Air Resources Board elnöke, Mary Nichols azzal vádolta az EPA-t, hogy pusztán politikai indíttatásból, mindenféle dokumentáció és tudományos alátámasztás nélkül ássa alá az ország “tiszta autó programját”. Jerry Brown, Kalifornia kormányzója is kritizálta az EPA döntését.

Pruitt beszólt Kaliforniának, mondván a “kooperatív föderalizmus” azt jelenti, hogy egy tagállam diktálhat a többinek. Az autógyártók érdeke, hogy mindenütt egységes sztenderd legyen, s ne kelljen a különböző tagállamok részére eltérő típusokat gyártaniuk. Pruitt közleménye azt is tartalmazta, hogy Kalifornia mentességét a “vizsgálja” az EPA, vagyis akár megtámadhatja, hogy miért szab ki szigorúbb előírást.

Mindez azt mutatja, hogy nagy bírósági csata esedékes Kalifornia és az EPA között, jegyezte meg az amerikai National Public Radio.

Csődközeli alku volt az autógyárakkal

Obamáék 2011-ben alkudták ki a detroiti nagy autógyárakból az üzemanyaghatékonyság növelésének bevállalását, cserébe azért, hogy állami mentőcsomaggal kisegítik őket a gazdasági válság következtében előállt csődhelyzetből.

A rendelet azt írta elő, hogy 2025-re duplájára emelik az üzemanyaghatékonyságot: egy gallon, azaz 3,7854 liter üzemanyagból 80 kilométert kell megtenni az autóknak, száz kilométeren tehát 4,731 litert legfeljebb fogyaszthatnak. 2025-től tehát már nem adhatnak el olyan új gyártású járműveket, melyek nem ütik meg ezt a szintet.

A rendelet hívei úgy érveltek, hogy a szigorúbb szabályozás az innováció felé tolja az iparágat, az autógyártókat arra ösztönzi, hogy zöldebb megoldásokat találjanak, továbbá a közlekedés légszennyezésének csökkentését is elősegíti.

Az Obama-adminisztrációval kötött alku értelmében az autógyártók azt vállalták, hogy nem lobbiznak az üzemanyaghatékonyság 2025-es szigorítása ellen. De amint fordult a kocka és ismét nyeregben érezték magukat, szakadtalanul lobbiztak Trump hatalomra kerülése óta, hiába nem erről szól az az alku, mely nélkül ma talán nem is léteznének (önállóan), legfeljebb európai vetélytársaik által felvásárolt márkaként…

(Reuters, npr.org)

Egy ágyban az olajlobbival – szó szerint
Pruittról a napokban derült ki, hogy jóval a piaci áron alul, napi 50 dollárért bérelt lakást egy lobbistától, aki ökológiai ügyekben érintett cégeket is képvisel. Ez eleve összeférhetetlenséget, vagy legalábbis részrehajlás lehetőségét veti fel, amit Amerikában -ahol minden ilyesmit mikroszkóppal vizsgál a sajtó és az aktivisták- szigorúan vesznek a közéleti diskurzusban.
Trump kabinetfőnöke azt nyilatkozta a sajtónak, felhívták a Fehér Házból Pruittot, hogy a kirobbant botrány közepette is Trump támogatásáról biztosítsák.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor