Klímavédelem: Obama kikerüli a tétlen Kongresszust

2010. szeptember 17. péntek - 10:13 / Kriston László
  •    

Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) hamarosan új rendelkezéseket bocsát ki az üvegházgázok mérséklésére. Az EPA, mint felügyeleti és szabályozási szerv Obama utolsó kártyája az éghajlatváltozás elleni harcban, ha a Kongresszus nem fogadja el az aduászt, a klímatörvényt, amire idén már alig van esély.

A Reuters egy neve elhallgatását kérő, vezető állami tisztségviselő közlésére alapozta értesülését, aki azért maradt inkognitóban, mert az ügynökség új szabályozásai kialakulóban vannak. Kongresszusi körökben nyilvánvalóvá vált, hogy idén már nem születik meg a klímatörvény, dacára annak, hogy a Képviselőházon tavaly már keresztülvitték. Júliusban azonban Harry Reid, a Kongresszus republikánus frakciójának vezetője lecsupaszított verziót hagyott csak jóvá, ami inkább energiatörvényként funkcionál, mintsem igazi klímaváltozás-ellenes jogszabályként.

Nem várnak a Szenátorokra

Az EPA-nak a Tiszta Levegő Törvény ad jogalapot a gyárkémények emissziójának megregulázására. Elemzők azonban úgy vélik, még az EPA kezében lévő eszközrendszer sem elég ahhoz, hogy az ország üvegházgáz (ÜHG) kibocsátását jelentős mértékben csökkentsék és megelőzzék a szélsőséges klímafolyamatok okozta természeti katasztrófákat: vagyis elégtelen eszközök ahhoz, hogy a Barack Obama által Koppenhágában vállalt 17 százalékos emisszió-csökkentést 2020-ra véghezvigyék.

Az EPA az úgynevezett "kipufogó törvényben" nemrég már döntött az új gyártmányú, piacra kerülő járművek emissziójának szigorításáról 2017-ig bezárólag (a hosszabb távú intézkedéseket is hamarosan nyilvánosságra hozzák), és korlátozásokat vezetett be az erőművek ÜHG-kibocsátására. 

A konzervatív republikánus álláspont a klímavédelemmel kapcsolatban mindig az volt, hogy az tönkreteszi a fosszilis energiákra épülő nehézipart, visszafogja az olajszektort, a háztartásoknál többletkiadásokhoz vezet, és végső soron elbocsátásokat eredményez.

A hatóság várhatóan még szeptemberben iránymutatásokat bocsát ki arról, a nagy szennyezőknek milyen technológiákat célszerű választaniuk, hogy csökkentsék kibocsátásukat. Terve van véve továbbá, hogy véglegesen betiltják a higany- és drasztikusan korlátozzák a szénhamu-kibocsátást a széntüzelésű erőműveknél és cementgyáraknál.

Ha az EPA erélyesen is lép fel a nagy szennyezők ellen, számítani lehet rá, hogy rendeleteit megtámadják és fellebbezik az ellenérdekeltek, hiszen a szigorúbb szabályozás a szénerőművek 15 százalékát kényszerítheti leállásra (mert korszerűsítésük már nem kifizetődő). A Capitolium tétlensége leállítja, de legalábbis csökkenti a befektetéseket a megújuló energiák üzleti szegmensében, mert bizonytalanságot tanúsít a befektetők felé, és nem garantál évekre lefektetett, kristálytiszta jogi környezetet.

Obama mozgástere

A törvénykezés két fórumát, a Képviselőházat és a Kongresszust kikerülve minden elnöknek lehetősége van befolyásolni az ország vezetését afféle "felsőbb utasításokon" keresztül, ezt a hatalmi erőt hívják az amerikai demokráciában executive powernek. Bush így indította el kongresszusi felhatalmazás nélkül a lehallgatási programot a terrorellenes háború részeként, Bill Clinton pedig így kotyogott bele az iskolai köpenyek szabványosításába, de szintén egy tollvonással minősítette természetvédelmi övezetté Utah állam 6700 négyzetkilométeres körzetét, a képviselők megkérdezése nélkül. Bush dicséretére legyen mondva, ő Hawaii 36 200 négyzetkilométeres szárazföldi és óceáni szakaszát nyilvánította védetté, emlékeztetett a New York Times.

Az "executive power" eszközeinek körébe nemcsak a hatósági rendeletek tartoznak, de olyan elnök által kibácsott írásbeli nyilatkozatok is, melyek hatékonyan semlegesítik a Kongresszus által elfogadott törvény egy-egy passzusát. George W. Bush gyakran folyamodott ehhez a módszerhez. Az indok természetesen mindig az, hogy az adott cikkely az "alkotmányba ütközik". A "felsőbb beavatkozás" lehetőségei persze limitáltak: általában kevésbé időtálló, mint maga a törvény, aminek hatókörét megnyirbálja.

Sokáig elér a Fehér Ház keze
Az egyre nehezedő gazdasági helyzet miatt Obama hatalomra kerülése elejétől kezdve rendszeresen nyúlt az elnöki jogkörének fenntartott ”felsőbb intézkedések” intézményéhez:
  • Elbocsátotta a többségi állami tulajdonba került GM vezérét
  • Cégegyesülésbe kényszerítette a Chryslert
  • A busás értékű állami mentőövvel megdobott bankokban csökkentette a vezetők prémiumát
  • Az egészségügy reformjának elfogadása előtt is kritizálta a pénzéhes biztosítókat
  • Nyíltan felszólalt azon multinaconális cégek ellen, melyek -az előző adminisztrációk idején- szabadon beleszólhattak a törvényhozás ügyeibe, mivel az elődei mandátuma alatt az ”iparági vezetőket” nevezték ki az ”iparágak szabályozóivá”.

És újabban a környezetvédelemben élesíti karmait:

  • 20 milliárd dolláros alapot követelt a BP-től az olajszennyezés több hónapos drámájának elején. Mely igényre nincs jogalapja… csak elnöki tekintélye és szavának súlya.
  • Klímatörvény híján az EPA rendelkezéseivel csökkenteti az ország emisszióját

Obama önmagára osztott szerepköre, vagyis hogy a magánszektor túlkapásait megfékező hősként tünteti fel magát, azzal a kockázattal jár, hogy a nemzeti határokon átgaloppozó transznacionális vállalatok üzlet-idegen környezetté nyilváníthatják az USA-t. Ha ez a nézet uralkodóvá válik, akkor Obamának nehéz lesz meggyőznie az üzletembereket és befektetőket arról, hogy segítsenek fellendíteni a senyvedő amerikai gazdaságot.