Kép: Pixabay

Mivel tíz éve, 2006 óta nem fogadtak el részvényesi javaslatot az éves közgyűléseken, ez a tény még inkább növeli az áttörés jelentőségét. A részvényesek 60 százaléka igennel szavazott a javaslatra. Tavaly nyíltan azt próbálták meg elfogadtatni a környezettudatos részvényesek, hogy klimatológus is helyet kaphasson az igazgatótanácsba, de ez túl direkt manővernek bizonyult: a részvényesek megijedtek és 79 százalék ellene szavazott.

Az Exxon felső vezetése azzal indokolta ellenérzését a klimatológus bevonása ellen, hogy ezzel egy "speciális érdekcsoport" sajátítaná ki a vállalat stratégiai döntéseit, jelentette a Reuters hírügynökség. Idén a New York-i főszámvevő, Scott Stringer terjesztette be a javaslatot. Erre azért van joga, mert New York állam nyugdíjalapjai Exxon-részvényeket is birtokolnak. Márpedig az intézményes befektetők és a nyugdíjalapok hosszú távú befektetési stratégiáikról ismeretesek, s a klímaváltozás pontosan a hosszútávú kockázatokat hozza be az összképbe. "Az igazgatótanácsnak sokszínűnek, függetlennek és elszámoltathatónak kell lennie", jelentette ki a Kaliforniai Közalkalmazottak Nyugdíjalapjával (Calpers) közösen kiadott közleményében Stringer. A Calpers közel egymilliárd dollár értékű Chevron-részvénypakettet birtokol.

Ezzel -az úgynevezett "proxy access bylaw" beiktatásával- elhárult az egyik akadály az elől, hogy végül klimatológus is helyet kapjon a társaság vezetésének legfelsőbb szintjén. A módosítás azonban nem jelenti azt, hogy az ökológiai szakember(ek), aki(ke)t a zöldek minden bizonnyal jelölni fognak majd, meg is szerzik a posztot. A vállalattól független szakembert olyan kisebbségi tulajdonos jelölhet, aki legalább a részvények 3 százalékával rendelkezik. Egy klímatudós részvétele kulcsfontosságú lenne a vállalatnál a klímaváltozásból eredő anyagi kockázatokról. Erről köteles értékelést adni minden fosszilis energiacég a részvényeseknek. Az ügy háttere, hogy az amerikai hatóságok vizsgálatot folytatnak az Exxon ellen annak vádjával, hogy az félrevezette és félreinformálta részvényeseit ebben a kérdésben.

2015-ben az Exxont egy jogi herce-hurcában legyőzte New York állam főszámvevője, aki keresztülvitte azt a rendeletet, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet, az SEC megkövetelje a tőzsdei olajcégektől, hogy részletezzék jelentéseikben a kormányok által előírt emissziócsökkentés üzletvitelre gyakorolt kedvezőtlen hatását. (A SEC ugyanakkor elutasította azt, hogy minden amerikai tőzsdei cégnek kötelezővé tegye a klímakockázatok elemzését és publikálását. Csak a fosszilis cégeknek kötelező ez.)

Tavaly több mint tucatnyi amerikai olajcég -köztük a Chevron- fogadott el hasonló módosítást, ami lehetővé teszi külső szakemberek felvételét az igazgatótanácsba. Jól jelzi a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatóriásokra egyre nehezedő nyomást, hogy az Exxon közgyűlésén 11 javaslat is érintette a klímaváltozást. Igaz, a többségük elvérzett, derül ki a Reuters tudósításából. Így nem kell például az Exxonnak beszámolnia arról, hogyan készül változtatni üzletvitelén és olajkitermelésén a 195 ország által elfogadott párizsi klímaegyezmény égisze alatt, mely előírja az emissziócsökkentést. (A BP és a Statoil már megkezdte klímastratégiái nyilvánosságra hozatalát.) A Chevron vezérigazgatója fura kétkulacsos politikát vallva azt mondta, hogy nem ellenzi a párizsi klímaegyezményt, de azt ellenzi, hogy az üvegházgáz-kibocsátást beárazzák, mert ezzel "mindennek növelik az árát".

A közgyűlés alatt két tucatnyi aktivista tüntetett a Chevron főhadiszállása előtt a kaliforniai San Ramonban. Transzparenseiken a következő felirat szerepelt: "Hagyd az olajat a talajban". A közgyűlést Dallasban tartották, s az esemény helyszínével szemben lévő templomnál körülbelül 350 tiltakozó vonult fel, köztük a Sierra Club és a 350.org tagjai. Az Exxon ügyvédje azt mondta egy bírósági tárgyaláson, hogy a vállalat 2006 óta próbálja meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a klímaváltozásból eredő kockázatok "jelentősek" lesznek. Csak éppen ennek részletesebb kifejtésére nem igazán hajlandó a cég. Az Exxon korábban egyszer sem fogadott el olyan javaslatot, mely a klímaváltozás indokával változtatná meg a cég működését.