Jó-e a liberalizált árampiac?

Felemás képet mutat magáról a liberalizált árampiac: évek óta lehet élni a kereskedőválasztás lehetőségével, mégis kevés vállalkozás szeretne így árelőnyhöz jutni. A kis- és középvállalkozások pedig alig ismerik a szabad áramkereskedelem előnyeit.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Fizetnem kellett azért az áramért is, amit fel sem használtam, noha időben értesítettem a kereskedőt, hogy kisebb lesz a termelésünk, és így az energiafogyasztásunk is, mint azt terveztük: a lekötött villanyt adja el máshová" - emlékezik vissza a milliós „büntetés" hátterére a Csepel Metall Vasöntöde ügyvezető igazgatója. Dr. Sohajda József a fordítottját is el tudja mondani, a következő évben jóval több exportrendelést kapott az öntöde, s amikor kiderült, hogy az egy évre előre tervezett termeléshez az áramfogyasztási „menetrendet" felfelé kell korrigálni, a tényeleges árat megfejelték 40 százalékkal.


Kép: fotopedia

 

Átlépési ABC
■ Mi a fontos: csak az ár, vagy a járulékos szolgáltatásoknak is van értékük? Ezt kell először tisztázniuk a vállalkozás vezetőinek, amikor eldöntik, maradnak-e az addigi áramkereskedőnél, avagy másikat választanak.
■ A döntés előtt szerezzék be és elemezzék a terhelési görbét.
■ Ha váltani készül a vállalkozás, nézze meg a leendő kereskedő szakmai hátterét, múltját, referenciáját.
■ Mérlegelni kell, hogy milyen konstrukciót választva szerződnek, mert nem mindegy, hogy csak forintban számolnak-e el, vagy például euróalapon is. A nagyobb termelő vállalkozásoknak ajánlatos figyelembe venniük a forintárfolyamot is.
■ Aki csak teheti, korábbi fogyasztási adatai alapján kérjen árajánlatot az áramszolgáltatóktól.
■ Nem pénzkidobás az sem, ha megbíznak egy szakcéget a legjobb ajánlatot adók versenyeztetésére.

Jó árhoz menetrend kell

A fogyasztási menetrend ma már elengedhetetlen „kellék" a 3 milliárd forintos árbevételű, termékeinek 95 százalékát exportáló cég számára ahhoz, hogy elfogadható áron vásárolhassa meg az energiát. De ezért egy évre előre napról napra negyedóránkénti bontásban kell megterveznie a fogyasztást. Az ügyvezető igazgató, amikor elérkezik a szolgáltatóváltás ideje, legalább 15 áramkereskedőnek elküldi a fogyasztási görbét. Majd - mint legutóbb - kiválasztja az öt legjobb ajánlatot, és felkér egy szakcéget, versenyeztesse őket. A vállalkozás mégsem mondhatja el magáról, hogy neki áll a zászló, hiszen egyetlen energiaszolgáltató sem engedi meg az év közi korrekciót. Az öntöde is versenyezni kénytelen a piacon, nyerhet is, veszíthet is 30-40 konkurens ellenében.

Egy, a csepelihez hasonló német öntöde áramköltségei a 60 százalékát teszik csak ki annak, amit a hazai kohászcégnek ki kell fizetnie a villanyért. A német piacon figyelembe veszik, s az árakban is elismerik, hogy a nagyfogyasztó kiszámíthatóan termel. A jelentős árkülönbségen éppen a német öntvényvásárlók csodálkoznak a legjobban, hiszen tudják, ugyanazok a német társaságok uralják az itteni energiapiacot, amelyek az otthonit is. A csepeli öntödével persze szívesen keresik a kapcsolatot az energiaszolgáltatók. Igaz, hűségnyilatkozatot is kérnek: ha két esztendőre hozzájuk pártol, akkor a menetrendes megoldásra is jobb kondíciókkal szerződnek.

Passzív kkv-k

De vajon ugyanilyen versenypiacon érzik-e magukat a csepelinél kisebb vállalkozások is? A választ, vagyis a liberalizált energiapiac változásainak konjunktúraindexét a Policy Agenda-Ipsos igyekszik megadni. Krausz Péter és Kiss Ambrus kutatóktól megtudhattuk, hogy a kkv-s vezetők általában szerény mértékű versenyt érzékelnek.

Megkeresték-e az áramkereskedők ajánlataikkal az elmúlt egy évben? - tudakolták a cégvezetőktől az elemzők. Kiderült, hogy a kkv-knak több mint a felét - 58 százalékát - nem szólították meg, további 12 százaléknak pedig a jelenlegi szolgáltatója tett ajánlatot. Az is igaz, hogy a fogyasztók - nem minden ok nélkül - még mindig területi alapon felosztott energiapiacról gondolkodnak csak, s nem nagyon fogadják el, hogy a meglévő szolgáltató mellé beléphetnek új áramkereskedők is. A megkérdezettek közül 14 százalék kifejezetten úgy érvelt, hogy kész lenne szolgáltatót váltani az elkövetkező időszakban, különös tekintettel a kedvezőbb árakra. A cégvezetők 37 százaléka mondta azt, hogy hajlandó legalább elgondolkodni a szolgáltatóváltáson, ha ismerné a feltételeket. De mert nem kapnak ajánlatot, nem is reagálnak.

Egyenlőbbek
A Magyar Öntészeti Szövetség tagjai nagyfogyasztónak számítanak, ezért közülük a legnagyobbak összeálltak, s mint vevők együtt jelentek meg az árampiacon, árelőnyt remélve. Már második éve eredménytelenül, ugyanis a területileg favorizált helyzetben lévő áramszolgáltatók egyenlőbbek az egyenlőknél, mivel birtokukban van a térség áramellátó infrastruktúrája. Csak elvi igazság az, hogy bármely áramkereskedővel üzletet lehet kötni. A gyakorlatban a hálózattal, az áramszolgáltatás fő technológiai eszközeivel is rendelkező helyi energetikai vállalatokkal jutottak egyről a kettőre az öntödék, mégpedig külön-külön.

A „megkeresők" egyikénél, a Magyar Áramszolgáltató Kft.-nél ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a kisebb cégek vezetői sokszor úgy gondolkodnak, mint a magánemberek: nem jut eszükbe, hogy az egyetemes szolgáltatások területéről átléphetnek a versenypiacra. Nagy Zoltán, a kft. ügyvezetője elmondta, folyamatosan küldték ezen ügyfeleknek is az ajánlatokat, amelyekre semmilyen módon nem reagáltak. E kör passzivitása mostanában kezd csökkenni, főleg azért, mert egyre több kereskedő lép a piacra, és küld „átcsábító" ajánlatokat. Az is igaz, hogy a mind árérzékenyebb ügyfelek immár megvizsgálnak minden kiadást, s keresik az olcsóbb megoldásokat, s például észreveszik az újszerű árazástechnikai gyakorlatot is, azt, ha testreszabott ajánlatokkal, szinte névre szólóan szólítják meg a vállalkozásokat.

Új szereplők a piacon

Újításokra már csak azért is szükség van, mert új szereplők jelentek meg a piacon, közöttük olyan cég is, amely a saját szakterülete gyakorlatát ülteti át az energetikai szektorba. A Magyar Telekom saját növekedése egyik fontos feltételének tekinti, hogy innovatív szolgáltatásokat - minél szélesebb, integráltabb termékportfóliót - nyújtson ügyfeleinek, ezért lépett be az energiaszolgáltatások piacára is, ahol - a cég innovációs és üzletfejlesztési igazgatója, Pukler Gábor szerint - ma már ugyancsak éles verseny folyik a kkv-kért. Sok partner bizalmát azzal nyerték el, hogy „dedikált piaci erőforrás" foglalkozik minden ügyféllel, illetve számosan a vállalat alapszolgáltatásait - a tévét, az internetet, a telefont - is jó referenciának tekintik az energiapiacon. Túl azon, hogy kedvezőbb áram- vagy akár gázárat is kaphatnak a társasággal szerződő kkv-k, az átlépés összes adminisztrációjától is megkímélik őket.

Kicsik pró és kontra
■ „Még nem tudom, hogyan, de megpróbálunk olcsóbban áramot vásárolni, akár a jelenlegi szolgáltatótól, akár egy másik kereskedőtől. A lényeg, hogy a pizzéria képes legyen lefaragni a költségeiből. Mert ugyan az áram nem drágult, de szinte minden másért, többek között a benzinért többet kell fizetni, így a házhoz szállításon semmit sem keresünk” – érvel a belvárosi vendéglős.
■ „Átmehetnék máshoz a villanyszámlámmal? Akkor akár olcsóbb is lenne az áram? Most hallom először…” – csodálkozott rá a világra a szoláriumot is működtető erzsébetvárosi kozmetikus.
■ „Megszoktam az eddigit, miért menjek át egy ismeretlen kereskedőhöz? Egyébként sem az áram, hanem a liszt árával van bajom” – szögezte le az agglomerációs kisváros pékségének tulajdonosa, aki nem áramszolgáltatót, hanem molnárt szeretne cserélni…
Két év távlatában
2009. - Két évvel ezelőtt a Piac & Profitban mondta az Elegant Design Zrt. vezetője: „Az a kereskedő, amelyik a szállítónk akar lenni, külön szerződéseket köttetne velünk az elosztásért, a szolgáltatásért. Meglehet, a nyugalmat és így az eddigi partnert választom szolgáltatónak." A Varga Pincészet egyik tulajdonosát is megszólaltattuk akkoriban: „A villamos áramot már lekötöttük a jövő évre, megelőzőleg több hétig több szolgáltatótól kértünk egymás után ajánlatot. Amikor elfogadhatót kaptunk, szerződtünk."

2011. - Megkérdeztük a két cégvezetőt, ez év őszén hányadán állnak az energiaszolgáltatóikkal. „Az Elegant Design az eddigi partnerével folytatja, meg vagyunk elégedve a szolgáltatással, az árral." A Varga Pincészetnél kivárnak: „A gázlekötésünk nyárig érvényes, a villanyáram év végén lejár, de csak október végén tendereztetjük a kereskedőket."

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo