Kiirthatta a kormány a világ egyik legritkább állatát

2015. október 09. péntek - 19:15 / kfarkas
  •    

Bár úgy tervezték, végül mégsem került sor a Kelebia mellett épülő határkerítés sávjában élő földikutyák áttelepítésére az építkezés miatt. Az ok egyrészt az időhiány, másrészt állítólag a populáció nagy része amúgy sem élte volna túl a műveletet. Így viszont nagyjából kiirtották Európa és a világ egyik legritkább állatát: a föld alatti rágcsálók egy része már a kerítésépítés során elpusztult, a többivel pedig az állomány elszigetelődése fog végezni – írta a Népszabadság.

Kép: Wikipédia

A délvidéki földikutya az egyik legritkább állat a világon: a teljes állományát ezer példányra becsülik, ennek nagyjából a fele élhet magyar területen. Összehasonlításul: a nemzetközi természetvédelem emblémaállata, a szintén a kipusztulás szélére sodródott kínai óriáspanda populációja körülbelül háromezer egyedből áll.

A faj az egyedüli szárazföldi gerinces, amely Kárpát-medencében alakult ki és csak itt fordul elő, vagyis egy valódi ökológiai hungarikum, amelynek a védelme csak itt oldható meg. Ahogyan nemrég egy ombudsmani jelentés megállapította: „nem egy szélesebb elterjedésű faj periférián elhelyezkedő hazai populációinak védelméről van szó, hanem a faj földi fennmaradásának biztosításáról” – írta a Népszabadság.

Emiatt a kelebiai élőhelye európai uniós védelem alatt álló Natura 2000 terület, és (Natura 2000 jelölőfajról lévén szó) az összes példányra egyedileg is vonatkozik a védelem. A valamennyi Natura 2000 területet grafikusan ábrázoló Natura2000Viewer honlap úgy tünteti fel, hogy az élőhely nagyobbik fele a határtól beljebb, Kelebia mellett található, ugyanakkor egy hosszan elhúzódó sávja közvetlenül a határon fekszik. Ez pedig stratégiai szempontból az élőhely legfontosabb része, mert ez teremt kapcsolatot a populáció magyarországi és szerbiai fele között.

A szakértői anyagok szerint a túlságosan kis létszámú állományban máris mutatkoznak a genetikai leromlás jelei, a kerítés megépítése után pedig a kettészakadt, elszigetelt állományrészek pusztulásra vannak ítélve: „a gyenge migrációs képességű délvidéki földikutya részpopulációk határsávban található élőhelyét az épülő határzár olyan mértékben semmisíti meg, illetve darabolja fel a földikutya életterét, hogy az a továbbiakban alkalmatlan lesz a határsávban élő részpopulációk fenntartására”. A júliusban készült vészforgatókönyvben még a határ magyar oldalán élő összes állat befogása és áttelepítése szerepelt, erről azonban lapunk több forrásból megerősített értesülései szerint végül letettek, részben időhiány miatt, részben pedig azért, mert a szakértők jelezték (és a délvidéki földikutya fajtavédelmi tervében is szerepel), hogy sikeres áttelepítésre csak tavasszal vagy ősszel, korlátozott egyedszámban lenne remény, a kánikulában végzett művelet a befogott állatok jelentős részének pusztulásával járna.

Így viszont maga a beruházás végzi el a pusztítást,részben a néhol 10, néhol 60 méter szélességben elvégzett talajgyaluzással, illetve a kerítés mellett futó út építésével – az állatok föld alatti járatai néhol csak 10-15 centiméter mélyen futnak, és a nyári melegben a földikutya nem tud új járatrendszereket építeni – részben a magyar és a szerb oldalon élő állatok elszigetelésével, részben pedig a határ őrzésével járó folyamatos forgalommal és emberi jelenléttel: szintén a fajvédelmi tervből derül ki, hogy a faj fennmaradására nézve a legfőbb veszélyeztető tényezőt a direkt emberi tevékenység és a háborgatás jelenti.

Gyalázatos sáfárai vagyunk a Földnek
Október 4. az Állatok Világnapja, és ha máskor nem is, most szembe kell néznünk azzal a ténnyel, milyen rosszul sáfárkodunk a ránk bízott világgal. A vadállatok fele már elpusztult, minden ötödik madárfaj veszélyeztetett, az élőhelyeik háromnegyede rossz állapotban van. Háziállatainkkal sem bánunk jobban: megunt házikedvencek ezrei kerülnek az utcára, milliószámra szenvednek állatkísérletekben, vagy borzalmas körülmények között kerülnek vágóhídra.