Jelentősen csökkenthetnénk fűtésszámlánkon

2017. március 16. csütörtök - 19:20 / piacesprofit.hu
  •    

Az ország végső energiafogyasztásának közel 40 százalékáért az épületek a felelősek, az épületek fogyasztásának háromnegyedét pedig a fűtés teszi ki. Az idei télen ez az arány még magasabb volt, hiszen kiemelkedően hideg hónapok vannak mögöttünk: míg egy átlagos, 0 °C napi középhőmérsékletű téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió köbméter körül alakul, addig januárban átlagosan több mint 5 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, így idén volt olyan nap, amikor a duplájára is felugrott a földgázfogyasztás – derül ki a WWF Magyarország közleményéből.

A szélsőséges időjárás azonban nem feltétlenül jelentene többletköltést a fűtés esetében, ha az épületek szigetelése megfelelő lenne.  A hazai lakásállomány azonban nem felel meg a napjainkban elvárható hőtechnikai követelményeknek (fajlagos energiafogyasztásuk nagyobb, mint 300 kWh/m2/év). A lakásállomány közel kétharmadát kitevő 2,85 millió családi házból 2,5 millió egyáltalán nem rendelkezik szigeteléssel. Így nem csoda, hogy egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének. A szigetelés hiányát a pénztárcánkon is megérezzük. Egy átlagos háztartás a bevételének kb. egyharmadát költi rezsire, amelynek háromnegyedét a fűtési és hűtési költségek teszik ki. Jelen pillanatban igen nagy feladatnak tűnik, hogy 2021-től minden új építésű épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.

Kép: Shutterstock

Kép: Shutterstock

A megfelelő szigetelés akár 60–65 százalékos energiamegtakarítást jelenthet

Az önkormányzati épületek nagy fűtött alapterülettel rendelkeznek, és a lakásállományhoz hasonlóan csak minden ötödik épület tekinthető korszerűnek. Ezért a jelentős fűtési költség az önkormányzatokra hatványozottan igaz. Egy kisebb, 1-2 ezer fős település esetében az éves gázszámla több milliós tétel is lehet (5–10 millió Ft). Az idei tél alatt pedig több kisebb önkormányzat volt kénytelen extra téli szünetet elrendelni, mivel nem tudták felfűteni az iskola épületét.

Magas rezsi mellett is fázunk
Régi probléma, hogy a magas rezsi mellett is fázunk, hiszen télen az utcákat fűtjük. A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát lakóházaink megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent. Egy családi házban az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón, 25 százaléka pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről.

Az épületeink szigetelésével jelentősen csökkenthetünk fűtésszámlánkon. “A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35–40 százalék, de akár 60–65 százalékos energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5–7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a fűtésre fordított költség akár felét meg lehet spórolni, másrészt a nyári hónapokban csak extrém meleg esetében kell használni a nagy villamosenergia-fogyasztó klímaberendezéseket. Épületeink szigetelésével közvetlenül hozzájárulunk egészségünk javításához, mivel az épületben tapasztalható hőérzet a szigetelés után kellemesebbé válik, de közvetve is, hiszen a felhasznált fűtőanyag csökkenésével kevesebb üvegházhatású gázt bocsátunk ki” – mondta Aszódi Tamás, a WWF Föld Órája egyik hazai támogatójának, a Knauf Insulation építőanyag-gyártónak az ügyvezető igazgatója.

Ha a fűtési és hűtési költségeken is spórolunk, akkor a szigetelési beruházások, épületszerkezettől függően, akár 2–4 év alatt is megtérülhetnek. Így a szigetelés tekinthető az egyik leggyorsabban megtérülő befektetésnek.  Ha pedig hiányzik a kezdeti tőke, akkor pályázati- és hitelforrási lehetőségek is elérhetőek a lakosság számára.

 

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek