Itt a mediterrán klíma és további hőség jön

2013. szeptember 07. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az idei volt az elmúlt száz év tizedik legforróbb nyara és csapadék is jóval kevesebb esett a kelleténél. Lassan valósággá válik a klímakutatók jóslata: mediterrán lesz Magyarország klímája. Egyenlőtlenebbé válik a csapadékeloszlás, több és forróbb hőhullám lesz nyáron.

Lesz forróság és szárazság – gondban a mezőgazdaság – Kép: Pixabay

Az országos átlagban hozzávetőleg 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt a megszokottnál, ezzel 1901 óta az idei a tizedik legmelegebb az idei nyár, amely kiemelkedően napfényes is volt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). A nyári országos átlaghőmérséklet 21,2 fok volt, és külön-külön mindhárom hónap is melegebb volt, mint a normálértékek, amelyeket az OMSZ az 1971-2000 közötti időszak átlagából számítja ki. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy használható legyen Magyarország éghajlatának általános jellemzésére. A nyári időjárás mindinkább mediterrán jellegű, egyre jobban hasonlít Firenze, vagy Torino időjárására.

A normál júniusi országos átlaghőmérséklet 18,7, a júliusi 20,38, az augusztusi 20,03 fok. Ehhez képest júniusban 19,4, júliusban 22,18, míg az augusztusban 22,03 fokos országos átlaghőmérsékletet mértek. Az augusztusi átlagérték 2 fokkal volt magasabb a normálnál, ezzel az idei augusztus a hetedik legmelegebbnek számít 1901 óta. A meteorológiai szolgálat nyári napnak azt nevezi, amikor a maximum hőmérséklet eléri, illetve meghaladja a 25 fokot. Ilyenből egy nyáron általában 56 van, most viszont a három hónap alatt 68 igazi nyári napot jegyeztek fel. Hőségnapnak azt nevezik, amikor a legmagasabb hőmérséklet legalább 30 fok. Ilyen napból a szokásos 18 helyett 32 volt az idei nyáron. Mindezeken felül a korábbi évekhez képest a legszembetűnőbb különbség a forró napok számában adódott. Az idén nyolc olyan nap volt, amikor a hőmérsékleti maximum elérte vagy meghaladta a 35 fokot, míg a harmincéves átlag mindössze egyetlen nap. A nyolc forró napból öt augusztusban volt. Júniusban, júliusban és augusztusban is több olyan nap volt, amikor a napi legmagasabb minimum- és maximum hőmérsékleti rekord is megdőlt. Az év elején viszont még az átlagosnál sokkal hűvösebb és csapadékosabb időjárás miatt aggódhattunk, amely miatt minden idők legnagyobb árvize vonult le a Dunán.

Második helyen az örök-rangsorban

Országos viszonylatban a 2013-as nyár legnagyobb hőmérsékleti értékei mindhárom hónapban sorra a második helyen végeztek az “örök-rangsorban”. Például az augusztus 8-án, Győrhöz tartozó Likócson jegyzett 40,6 fokos napi maximum hőmérséklet az idősorok kezdete óta a 2. augusztusi és egyben a 2013 nyarán mért legmagasabb maximum hőmérséklet.

Mint írták, a nyár legmagasabb napi átlaghőmérsékleteit július végén, augusztus elején mérték. A meteorológiai szolgálat ennek kapcsán felidézte, hogy az országos tiszti főorvos július 24-én másodfokú, 25. és 29. között harmadfokú intézkedése lépett életbe a hőség miatt. Augusztus 2. és 5. között is a második fokozat, vagyis hőségriasztás, majd 6. és 9. között ismét a harmadik fokozat, vagyis hőségriadó volt érvényben. A legmagasabb fokú, piros figyelmeztetés 11 napon volt érvényben, két napon, augusztus 7-én és 8-án az egész országban.

A meteorológiai szolgálat hangsúlyozta, hogy hőségperiódusok régebben is voltak, ugyanakkor “az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk”. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett leginkább a múlt század eleje óta, amely a hőséghullámok sűrűbb előfordulásában is megmutatkozik.

Hosszabb, gyakoribb hőhullámok

Az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján a “hőhullámos” napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak – a természetes változékonyság – továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad.

Csökken a komfortos napok száma
Az OMSZ megfigyelései szerint az éghajlat változásával párhuzamosan a komfortklíma, a hőérzet is változik. Az OMSZ-nál folyó kutatások szerint az elmúlt évtizedekben az emberi szervezet számára “meleg terhelést jelentő” napok előfordulási gyakorisága növekedett. Mindeközben a hőmérsékleti szempontból komfortos napok aránya ha lassú ütemben is, de csökken. Az emberi szervezet az ilyen növekvő “meleg stresszt” nehezen viseli. Különösen a veszélyeztetett csoportok (időskorúak, csecsemők, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek) számára veszélyes a növekvő számú hőségperiódus.

A hőséghullámok hossza is emelkedett az elmúlt években. Az ilyen napok számát tekintve az első helyen az 1994-es, a második helyen a tavalyi év áll. Az idén és 2007-ben egyaránt 8 napos hőséghullám a harmadik leghosszabbnak számít a hosszú hőséghullámok között. 2007-től kezdődően az összes nyári időszak az első 15 legmelegebb nyár között kapott helyet. Országos átlagban 1901-től kezdődően Magyarországon a 2003-as nyár volt a legmelegebb, melyet a 2012-es, majd a 2007-es nyár követ – írta a meteorológiai szolgálat.

A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több “hőhullámos napot” tapasztaltak Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.

Nagyjából feleannyi eső esett a nyáron, mint általában

Az idén nyáron a csapadékmennyiség valamivel több, mint fele volt az átlagosnak. Több településen egész júliusban egyáltalán nem esett az eső, Vélhetően a nyarak 1901 óta vezetett rangsorában az idei nyár a csapadékmennyiség tekintetében is a legszárazabb nyári időszakok között foglal majd helyet. A meteorológiai szolgálat adatai szerint országos átlagban az idén egyik nyári hónapban sem érte el a lehullott csapadékmennyiség a normálértéket.

Kiszárítja az agráriumot az aszály
A százmilliárd forintot is eléri az aszály miatt a mezőgazdaságban elszenvedett veszteség. A júliusi–augusztusi hőség és szárazság elsősorban a napraforgó- és a kukoricatermesztők számára okozott veszteséget, de komoly kiesést szenved el a zöldség-gyümölcs ágazat is. Az aratásnak viszont kedvezett az időjárás.

A legtöbb eső, 57,63 milliméter júniusban hullott. Ebben a hónapban a június normálérték kicsivel több, mint 80 százaléka hullott. A július országszerte rendkívüli csapadékhiánnyal zárult. Számos településen az egész hónapban egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés eső esett. Ezzel 1901 óta az idei volt a harmadik legszárazabb július. Országosan összesen 17,26 milliméter csapadék hullott.

A száraz júliust igazolja az is, hogy az OMSZ ebben a hónapban mindössze két napon adott ki legalább narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést, valamint riasztást a heves zivatarok, illetve felhőszakadás miatt. Az augusztusi adatok feldolgozása még nem zárult le, de a meteorológiai szolgálat automata állomásaink adatai alapján a nyár utolsó hónapjában 29,7 milliméter eső esett. Ez a normál hozzávetőleg 52 százaléka. A meteorológiai szolgálat veszélyjelzőinek összesítése szerint az idei nyáron csak a hőség miatt adták ki a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést. Heves zivatar, felhőszakadás, vagy viharos szél miatt 13 napon volt érvényben másodfokú figyelmeztető előrejelzés, ebből 12 napon heves zivatar illetve felhőszakadás miatt a másodfokú riasztást is kiadták.