Így nem leszünk mi Szaúd-Arábia

2015. április 20. hétfő - 19:26 / piacesprofit.hu
  •    

Habár Magyarország nem hagyományos típusú földgáz- és kőolajvagyona lényegesen nagyobb, mint a hagyományos, mégsem érdemes amerikai jellegű palagáz-forradalomban reménykedni.

Kép: Pixabay

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján olvasható ismertető szerint Magyarországon a gáz geológiai értelemben túl fiatal, vizes üledékekben található, valamint a nagy mélység és nyomás miatt drága csúcstechnológiát kellene használni a kitermeléséhez, a technológia jelenlegi határait feszegető módon. A hagyományos gázvagyon 186,9 milliárd köbméternyi, amelyből 71,8 milliárdot minősít kitermelhetőnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Ezzel szemben a nem hagyományos gázvagyon 4324,4 milliárd köbméter, amelyből 2386,55 milliárd a kitermelhető.

A nem hagyományos előfordulások esetén a lerakódott szerves anyagokból keletkezett szénhidrogének “bennragadnak” az alacsony áteresztőképességű kőzetben, és technológiai szempontból rétegrepesztés nélkül nem termelhetők ki. A jelenlegi ismeretek szerint a nagy mélységben elhelyezkedő telepek termeltetése nehéz és jelentős fejlesztéseket igényel. (Nemcsak Magyarországon, de Európában sem csodaszer a palagáz.)

Magyarországon alapvetően az alföldi területeken lehet jelentősebb nem hagyományos földgáz-előfordulásokra számítani. Az új technológiákkal kinyerhető gáz után Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Balaszállás, Makó, Mindszent és Szabadkígyós környékén folytak kutatások, de tömött homokkőzetekben fekvő gázra a Derecskei-árokban és Zalában is lehet számítani – erről az MTA Környezeti Elnöki Bizottságának legutóbbi ülésén beszélt Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) elnöke. A szakértő szerint a természeti adottságok alapján még további mennyiségek feltárására is van remény.

Ha a nyilvántartásokban szereplő kitermelhető vagyonnak csak néhány százaléknyi részét minősítik gazdaságosan kitermelhetőnek, akkor is 5000-9000 milliárd forintos értékről van szó – mutatott rá Fancsik Tamás. A vagyon hasznosításának előfeltétele fejlett bányászati technológia alkalmazása, és a kitermelési eljárások, megoldások költséghatékonyabbá tétele.

Palagáz-kitermelés és szennyezett levegő: az orrvérzés csak a kezdet
A palagáz-kitermelés nemcsak az ivóvizet szennyezi és teszi használhatatlanná, hanem a környező települések levegőjét is. Idegrendszeri bántalmakat okozó gázok kerülnek a levegőbe – derül ki a Gasland 2 dokumentumfilmből, melyet a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttunk.

Pápay József mérnök, akadémikus szerint Magyarországon az a fő probléma, hogy a nem konvencionális művelési eljárások terén kevés a saját tapasztalat. Az eddigi mintavételi szám, körülbelül 10-12 nem konvencionális kút összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyit az Amerikai Egyesült Államokban mélyítettek az utóbbi 30-35 évben.  Egy friss összesítés szerint az Egyesült Államokban jelenleg 4,5 millió olaj- és gázfúrólyuk van, ebből körülbelül 100 ezer a nem konvencionális felhalmozódásokra fúrt kút. Az akadémikus szerint a kutatások pénzigényesek, a jelenlegi ismeretek alapján a nem hagyományos szénhidrogének kitermelése Magyarországon egyelőre csak a jövő lehetősége – áll az MTA honlapján.

“Egyes becslések szerint az Egyesült Államok mint legnagyobb felhasználó igazolt konvencionális készletei (95%-os megbízhatósággal) a jelenlegi fogyasztás mellett a kőolaj esetében 8, a földgáz esetében 12 esztendőre elegendőek” – vélekedett a szakember. Elmondása szerint a vízszintes vagy horizontális fúrás, amikor a legalább ezer méter mélyre lefúrt központi járatból vízszintes furatok ágaznak szét, majd a beléjük pumpált vegyszeres vízzel repesztik szét a palarétegeket (nem konvencionális tárolókőzet), jól bevált, biztonságos technológia. (Persze atombombával is lehet gázt kitermelni.)  Az előírások szigorú betartása mellett nem kell tartani környezetszennyezéstől.

Akár ideggáz is szivároghat a föld alól

Ezzel a véleménnyel alapvetően egyetért Vida Gábor biológus, akadémikus is, de felhívta rá a figyelmet, hogy nem mindig lehet pontosan tudni, milyen vegyszereket használtak a feltárásnál. “Az egyik ilyen a poliakrilamid. Ez önmagában valóban nem veszélyes. Ha viszont alkotóelemeire bomlik, akkor akrilamidként már ismert neurotoxin, vagyis idegméreg. New York államban például ezért be is tiltották a használatát – mondta az akadémikus. – Tették ezt annak ellenére, hogy a lebomlás lehetősége vitatott, és ha bekövetkezne is, akkor sem veszélyeztetné az ivóvízbázist, mivel a lelőhelyek ezer méternél is mélyebben fekszenek.”

A másik környezetvédelmi aggály oka a kitermelés során elszökő metán. Az Egyesült Államoknak azokon a részein, ahol intenzív palagázbányászat folyik, megemelkedett a metánszint, aminek egyértelműen a kitermelés az oka. Ezért hangsúlyozta említett állásfoglalásában az EASAC is: csak akkor jelenthető ki, hogy a palagáz bányászata csökkentheti az üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedést, ha a metánkibocsátás a repesztés minden szakaszában megakadályozható – a fúrás megkezdésétől a kitermelési szakaszon át a kút lezárását követő időszakig (miként ez Európa-szerte már normává vált).

Mi ragyog Észak-Dakotában és a Niger-deltában?
Elképesztő mennyiségű gázt, Magyarország éves fogyasztásának tízszeresét égetik el a kőolaj-kitermelők világszerte. A fáklyázás óriási környezeti károkat okoz, de még mindig jobb, mint ha a gázt egyszerűen a légkörbe engednék. A technológia ugyan rendelkezésre áll a probléma megoldásához, az akarat és a jogszabályok betartatása azonban sok esetben hiányzik.