Így mérgeznek minket a nagyvállalatok

Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, több száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésének második kötetében.

2017. december 19.

Piac&Profit

A környezetvédő szervezet 2015 óta kezdte el feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, bemutatva, hogy hol milyen szennyezés található, és az adott szennyezés miként érintheti a környezetet és a lakosságot, valamint hogy milyen fázisban tart a kármentesítés.

A Mérgezett örökségünk első kötete tizenöt olyan, gyakran rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett magyarországi területet tárt fel, amely helyszínek teljes megtisztítása és kártalanítása többnyire azóta is várat magára – hiába követelte a Greenpeace mellett több helyi szervezet, lakos és politikus is a hatósági, illetve a kormányzati intézkedést. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által tartott konferencián novemberben bemutatott második kötetben a Greenpeace Magyarország tizenöt újabb „mérgezett örökséget” sorolt fel.

A jelentésbe bekerültek olyan közismert hazai cégek, ipari létesítmények, mint például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme, ahol a mai napig folyik a termelés, anélkül hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. A Borsodchem területe alatt például nagyjából félezer tonna higany található a talajban.

Abasáron és Szentendrén a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. Abasáron ezt megoldották úgy, hogy máshonnan hozzák az ivóvizet, Szentendrén pedig lezártak egyes ivóvízkutakat – de senki sem tudja pontosan, hogy mikor ér el újabb ivóvízkutakat a szovjet laktanya régi rákkeltő szennyezése. Szigetszentmiklóson a Bucka-tónál a helyiek zavaros kútvízről számoltak be. A 2016-os mérések során kiderült: a 2015-ös, 4,7 milliárd forintos kármentesítés nem volt sikeres, bizonyos mérgek újra határérték felett vannak a talajvízben, ezért újra neki kell futni a kármentesítésnek.

Többen halnak meg környezetszennyezés miatt, mint háborúban

Több ember hal meg évente a szennyezett víz és levegő miatt, mint háborúban, gyilkosságban, maláriában, éhínségben és természeti katasztrófákban összesen. A globális GDP 6,2 százalékát veszik el ezek a halálesetek. A kemikáliák közel felét nem is tesztelték azt illetően, hogy mennyire veszélyesek az emberi szervezetre.

Az Illatos út után a Budapesti Vegyi Művek (BVM) újabb komoly szennyezésére derült fény, amit a jelenleg is működő CF Pharma jelenléte csak tovább növelhet. A BVM Kén utcai telephelyén a rákkeltő kockázatú diklór-metán tízezerszeresen haladta meg a „B” határértéket a talajvízben. Rákkeltő kadmiumot a határérték több mint 12 000-szeresében mutattak ki. Az üzemterületen erőteljesen savas, 2,4-es pH-jú talajvizet észleltek. A zöldhatóság dokumentuma alapján „a szennyezett talajvíz az agresszivitásával az épített környezetet is komolyan veszélyezteti”.

Az ajkai vörösiszap-tározókkal történt katasztrófa árnyékában nem esik elég figyelem a nem megfelelően szigetelt tározókra, melyek elszennyezték a környék talajvizét. A 2015-2016-os jelentések szerint a talajvízben visszaköszön a vörösiszap lúgossága, a „B” határérték szerinti maximális 9-es pH több mint ezerszeresét, 12-es feletti pH-t is mértek. Rákkeltő arzén a normál szennyezettségi határérték több mint százszorosában volt kimutatható.

A hatóságok sok esetben példás hatékonysággal és a jogszabályok szellemének megfelelően adták át a közérdekű adatokat a zöld szervezetnek, de volt néhány olyan szennyezés, melynek feltárást kifejezetten megnehezítették a hatóságok. A Csepel Művek esetében a Pest Megyei Kormányhivatal például indokolatlanul magas összeget kért az adatok kiadásáért, a BVM Baranya megyében található hidasi és garéi lerakóinak esetében pedig a kormányhivatal egyszerűen megtagadta a közérdekű adatok kiadását.

Továbbra is folyik a fertőző szennyezés a Szamosba

Továbbra is fertőző szennyezés ömlik a Szamosba. A folyóból vett minták a folyó magyar oldalán is jelentősebb bakteriális szennyezettséget mutattak. A Greenpeace környezetvédő szervezet azt várja a hatóságoktól, hogy sürgősen lépjenek fel az illegális szennyezés ellen, a lakosság egészségének védelmében.

A jelentésben bemutatott harminc szennyezett terület azt mutatja: a jelenlegi jogszabályi környezet nem biztosítja megfelelően a környezetre és a lakosságra veszélyes szennyezett területek felszámolását. A zöld szervezet ezért támogatja a jövő nemzedékek ombudsmanját abban, hogy a környezetvédelmi biztosítékadást és az akadozó kármentesítési ügyek megoldását előmozdító jogszabályi javaslatokat kezdeményezzen.

„A súlyos és veszélyes szennyezések megtisztítását és kármentesítését sürgősen el kell kezdeni állami program keretében, és a „szennyező fizet” elvének érvényesítésével a költségeket utólag érvényesíteni kell ott, ahol még elérhetőek a felelősök. Az újabb szennyezések megelőzése érdekében pedig valós pénzügyi garanciákat kell kérni a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal dolgozó cégektől, hogy a szennyező garantáltan meg tudja fizetni az általa esetlegesen okozott környezeti kár elhárítását. Sürgős cselekvést várunk a kormányzattól a méregmentes Magyarország érdekében” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Győzött a Greenpeace Magyarország a baranyai adatkérési perben

A Baranya Megyei Kormányhivatalnak ki kell adnia a volt Budapesti Vegyiművek garéi és a hidasi szennyezéseivel kapcsolatos közérdekű adatokat a Greenpeace Magyarországnak – áll a bíróság első fokú határozatában. A Greenpeace üdvözli a bíróság ítéletét, mely szerint közérdekű környezeti adatot nem lehet visszatartani a civil szervezetektől, állampolgároktól. A volt Budapesti Vegyiművek garéi és a hidasi szennyezéseivel kapcsolatosan a Baranya Megyei Kormányhivatal egyszerűen megtagadta a közérdekű adatok kiadását– ezzel megsértve a törvényi előírásokat. A Greenpeace Magyarország a nyilvánvaló törvénysértés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A NAIH teljes mértékben igazat adott a környezetvédelmi szervezetnek. A NAIH határozata alapján a Greenpeace újra előterjesztette az adatigényléseit az Adatvédelmi Hatóság álláspontjának mellékelésével. A kormányhivatal azonban ismét nem tett eleget törvényi kötelességének. Így nem maradt más lehetőség: a zöld szervezet bírósági úton volt kénytelen érvényesíteni a közérdekű adatokhoz való hozzáférési jogát. A december 18-i első fokú döntés teljes mértékben a Greenpeace Magyarország keresetének adott igazat és kötelezte a törvénysértő kormányhivatalt a szennyezési adatok azonnali és ingyenes kiadására.

Véleményvezér