Így fognak össze a vállalatok a fenntarthatóságért

2014. november 26. szerda - 20:19 / piacesprofit.hu
  •    

Az Action 2020 Magyarország program első szakaszban az érintettek bevonásával kerültek azonosításra az elkövetkezendő bő fél évtized azon legsürgetőbb hazai környezeti és társadalmi kihívásai, amelyek esetében az üzleti szféra válaszainak potenciálisan komoly stabilizáló hatása lehet.

“Közel 20 %-os munkanélküliség a fiatalok körében, 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, hazánkban már most érezhető a 2050-re prognosztizált 2°C-os felmelegedés, folyóvizeinknek mindössze 9 %-a van jó állapotban, csupán 10% a fenntartható fogyasztók aránya. Ezek olyan tények, melyek a hosszú távon és felelősen gondolkodó vállalatokat cselekvésre kell, hogy ösztönözzék. ” – nyilatkozta Salgó István, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke.

A kormány részéről – Nikoletti Antal, nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár – méltatta az Action 2020 programot kiemelve, hogy az abban foglalt területek és célok nagy mértékben lefedik a kormányzati célkitűzéseket. Továbbá méltatta a BCSDH munkáját, hisz a  GDP több, mint 25%-át adó tagvállalatainak szoros együttműködése a hazai tudományos élettel a fenntarthatóság érdekében, egyedülálló.

A program különlegességét valóban az adja, hogy hazánk több mint  60 tudományos és civil szakértőjének részvételével  kerültek azonosításra a legjelentősebb kihívások és a célkitűzések, majd  ezt követően a program sikeressége szempontjából kulcsszerepet játszó vállalatvezetőkkel vitatták meg a szakértői javaslatokat.

Összefogás nélkül nem megy!
Idén ötödik alkalommal rendezte meg a Piac&Profit a felelősen gondolkodók éves találkozóját, a Magyar Fenntarthatósági Csúcsot. A konferencia fókuszában idén a pazarló fogyasztás problémája állt. Az egész napos rendezvény számos területet érintett, de abban egyetértés mutatkozott, hogy az egyéni felelősségvállalás és a közös cselekvés hozhat valódi változást. A konferenciáról szóló részletes beszámolónkat itt találja!

Ennek  a folyamatnak a nyomán születettek meg a bemutatott  Action 2020 Magyarország program célkitűzései. Az első szakaszban az érintettek bevonásával kerültek azonosításra az elkövetkezendő bő fél évtized azon legsürgetőbb hazai környezeti és társadalmi kihívásai, amelyek esetében az üzleti szféra válaszainak potenciálisan komoly stabilizáló hatása lehet.

Mindezek alapján tud majd a BCSDH  a közeljövőben arra fókuszálni, hogy mit is tehetnek a vállalatok e kihívások mentén, s kidolgozásra, azonosításra kerülhetnek a célokat szolgáló konkrét üzleti megoldások.

Kép:PP archív

A hazai fókuszterületek kiválasztásánál, valamint a célmeghatározásnál többek között az alábbi szempontokat vették figyelembe:

  • kapcsolódik a meglévő hazai nemzetgazdasági célokhoz és/vagy
  • tudományos konszenzus alapján azonosított probléma vagy célkitűzés, és
  • jelentős az üzleti szektor jelenlegi és potenciális szerepe, fontos az üzleti megoldásoknak a megismerése, terjesztése és fejlesztése az adott területen.

Az 5 kiválasztott fő terület: az élelmezés, a fenntartható életmód, a foglalkoztatás, a klímaváltozás és a víz.
Egy évvel ezelőtt a BCSDH nem reprezentatív felmérésében a vállalatvezetők 60%-a a legnagyobb üzleti kockázatot ezen területek közül a klímaváltozásban látta. Üzleti lehetőségként a legtöbben a fenntartható életmódot jelölték meg.

A program megvalósítása még csak ezután jön az üzleti megoldások azonosítása és terjesztése révén.

Az eseményen megrendezett panelbeszélgetésen olyan felsővezetők vettek részt, akik aktív tagjai voltak a munkacsoportoknak.

Bujdosó Andrea, Shell Hungary Zrt.,
Gyenes András, Unilever Magyarország Kft, (a cég egyike az idei Üzleti Etikai Díj nyertes vállalatoknak)
Horváth Ágnes, McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft.,
Jamniczky Zsolt, E.ON Hungária Zrt. ,
Michael Nixon, Nestlé Hungária Kft.
Török László, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy az Action 2020 folyamatában való részvétel mind magánszemélyként, mind pedig vállalatuk számára érdekes tapasztalás volt. Kiemelték, hogy első számú vezetőként való részvételük vállalatuk elkötelezettségét mutatja a fenntarthatóság irányába úgy a külső környezet, mint a vállalat dolgozói felé. Mint szülők, a társadalmi és a környezeti problémákra érzékeny egyének és mint vállalatvezetők is sokat tanultak a program alatt. Néha meglepő, néha sokkoló számokkal szembesültek, de mindannyian megerősödtek abban a hitükben, hogy fenntartható fejlődés mellett elköteleződni nem csak elkerülhetetlen lépés, hanem üzleti lehetőség is.