Időzített bomba ketyeg az Északi-sarkon

2013. július 29. hétfő - 07:30 / kfarkas
  •    

A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.

Drága mulatság lesz a jégolvadás – Kép: SXC

Igazi versenyfutás zajlik az északi-sarki nyersanyagkincsekért: a londoni Lloyd’s számítása szerint az elkövetkező évtizedben elsősorban a földgáz és kőolajtartalékok kitermelésére mintegy 100 milliárd dollárt fektetnek be a nagy energiacégek. A sarkvidék ugyanis minden évben egyre nagyobb mértékben válik nyaranta jégmentessé, így a korábban elzárt, vagy csak nehezen megközelíthető területek is járhatóvá válnak.

Mérhetetlen vagyon a sark alatt

Nem csekély vagyonról van szó: az Egyesült Államok Geológiai Kutatószolgálatának becslése szerint az Arktisz alatti tengerfenék 90 milliárd hordó (1 hordó = 159 liter) kőolajat rejt magában; ez 13 százaléka a Föld ismert, hagyományos technikával kiaknázható olajkészletének. Szakemberek azt is feltételezik, hogy a sarkvidék alatt található a világ teljes földgázkészletének 30 százaléka. A fenti ásványkincsek kétharmada orosz fennhatóság alatti területen található. Jelentős mennyiségű ásványkincset rejtenek az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Grönlandhoz tartozó területek, továbbá azok a partoktól távoli térségek, amelyeknek hovatartozása még vita tárgya.

Az olaj- és gázbonanza mellett azonban a tengeri hajózás is hatalmas profitot remél a jégolvadásból. Csak az idén eddig 218 hajó kapitánya kérvényezte, hogy az orosz Jeges-tengeri partok mentén rövidíthesse le a Kína és Európa közötti sok ezer kilométeres tengeri utat, ami hetekkel gyorsítja meg a szállítmányozást a világ két gazdasági központja között. A fejlemény annak fényében jelentős, hogy tíz évvel ezelőtt még csak elméleti síkon volt lehetséges az Észak-keleti Átjáró használata, vagy pedig csak az orosz atomjégtörők segítségével lehetett áttörni a jégmezőn.

A kockázatról nem szabadna megfeledkezni

Az Északi-sarkon tapasztalható jégolvadás, valamint az állandóan fagyott (permafrost) talaj felengedése azonban óriási kockázatot is rejt magában: a csökkenő jégfelület kevesebb napfényt ver vissza, így gyorsítja a globális felmelegedést, a fagyott talaj pedig felmelegedése során nagy mennyiségű metánt enged ki magából. A metán (ami 32-szer agresszívabb üvegházgáz, mint a szén-dioxid) tovább gyorsítja a jégolvadást és a klímaváltozást, öngerjesztő folyamatot hozva létre.

Versenyfutás Észak fekete aranyáért
A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark.

Eddig egyedül a Tony Blair vezette brit kormánynak volt bátorsága szembenézni azzal, hogy milyen költségeket okoz az északi-sarki olvadás. A kormány megrendelésére Nicholas Stern, a Világbank vezető közgazdásza által elkészített jelentés szerint a világ gazdaságára olyan hatással lesz a klímaváltozás, mint az 1920-as évek Nagy Gazdasági Világválsága, éves szinten 270 milliárd euró, (csaknem 80 billió forint) kárt okozva. A nagy vitát kiváltó „Stern-jelentés” szerint az évszázad közepéig az összköltségek meghaladhatják az 5,5 ezer milliárd eurót.

A költségek elsősorban a tengerszint emelkedés miatt a parti városokat és gazdasági övezeteket veszélyeztető áradások és vihardagályok, (mint a Sandy hurrikán okozta áradás az USA keleti partján), a szárazságok és egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt kieső élelmiszer-termelésből, a gleccserek olvadása miatt fellépő ivóvízhiány, illetve az ennek következtében kieső ipari termelés költségeiből adódnak össze. Stern szerint (ne feledjük, még mindig 2007-et írunk) a világ összes állat- és növényfajának 40 százalékát fenyegeti kihalással a klímaváltozás. (A klímaváltozás egyébként is komoly károkat okoz, és lehetséges, hogy rosszabb lesz, mint gondoltuk.)

Időzített gazdasági bomba

A jelentés óta eltelt hat évben azonban több lényeges tudományos tényre derült fény: többek között 2010-ben figyelték meg, hogy a permafrost talaj felolvadása során milyen nagy mennyiségű metán szabadul ki a légkörből, valamint pontosították azokat az adatokat is, amelyek a Kelet-Szibériai tenger fenekéből a felmelegedés miatt kilépő metán mennyiségét és hatását tartalmazzák.

A Cambridge-i Egyetem és a hollandiai Erasmus Egyetem kutatói gazdasági modellezéssel számolták ki, milyen következménnyel járhatnak ezek a jelenségek a világgazdaságra nézve. Megvizsgálták azt a forgatókönyvet, hogy a globális hőmérséklet növekedés jelenlegi mértéke mellett mekkora metánmennyiség szabadul fel egy évtized alatt, és megnézték azt is, ha kisebb mennyiségű szabadul fel, illetve, ha lassabban szabadul fel a metán az örök fagy birodalmából. “Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba” – hangoztatta Gail Whiteman az Erasmus Egyetem professzora, a Nature magazinban megjelentett tanulmány egyik szerzője.

Az északi-sarki metánkibocsátás ugyanis felgyorsíthatja a tengeri jég olvadását és a klímaváltozást, ami – az egyik optimista forgatókönyv szerint több mint 60 billió dollárjába kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben. A Nicholas Stern számításain alapuló eredményként kapott összeg megközelíti a globális GDP értékét, amely tavaly mintegy 70 billió dollár volt. A pesszimista forgatókönyv szerint a költség magasabb is lehet, a 220 billió dollárt is elérheti, ha más tényezőket, mint az óceánok savasodását is beleszámítják a kutatók, vagy alacsonyabb – 37 billió dollár -, hogy ha közben történnének lépések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Whiteman szerint összesen mintegy 50 gigatonna metán kilépésével kell számolni a vizsgált északi területekről. „Tízezerszer számoltuk át az eredményeinket, de hiába, a következmények mindig ugyanazok” – hangsúlyozta a kutató, aki szerint a végeredmény szempontjából teljesen lényegtelen, hogy egyszerre, vagy évtizedekre elnyújtva kerül a gáz a Föld atmoszférájába, főként annak fényében, hogy a gázkibocsátás már évek óta tart.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor