Hogyan lehet egyszerre sikeres és környezetbarát egy cég?

Hogy ez a két dolog nemhogy ellentétes, de a felelős működés még segíti is a sikert? Nos, ha valakinek a szájából hihetően hangzik ez, akkor az dr. Georg Winter, a környezettudatos vállalatirányítás atyja, aki a Követ Egyesület konferenciáján lépésről lépésre mutatta be, hogyan fejlődött ki az nevével híressé vált zöld vállalatirányítás modellje. 

Dr. Winter hangsúlyozta, azt muszáj intézményesíteni, mivel maguktól sajnos nem válnak zölddé a cégek. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, saját vállalatában különböző lépéseket vezetett be. Ezek között szerepelt a munkatársak környezetorientált képzése, de az is, hogy a kollégákat otthonukban is felkeresték, ott segítve a környezettudatos mindennapok megszokásának első lépéseit. A cégen belül a világon elsőként neveztek ki környezeti vezetőt, aki mellett egy "interdiszciplináris" bizottság is működött, ahol a különböző osztályok szakemberi dolgoztak azon, hogy saját területükön a lehető leginkább környezetbarát fejlesztéseket mozdítsák elő.


Dr. Georg Winter

A környezetbarát termékek és szolgáltatási paletta megteremtése alapvető, de önmagában kevés. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a lehető legnagyobb mértékű újrahasznosításra és mennyiségének csökkentésére is (ami nem csak környezetbarát, de gazdasági szempontból is racioális döntés).

Célok:
1. Az emberi alapjogok mellett nyilatkozat rögzítse a természet jogait is.
2. A demokrácia helyett a biokrácai váljon általánossa, amelynek nem csak az emberek, de minden élőlény joga fontos.
3. A környezettudatos vállalatirányítás eszméje a vállalatok után az államigazgatásban is verjen gyökeret
4. Tanuljunk a természettől! A jövő az elő rendszereket utánzó szervezeteké. (Erről szól Günter Pauli Kék gazdaság modellje.)
5. A világ vallásait rá kell venni arra, hogy együtt védjék Isten művét. Erre minden alap megvan, a Noé bárjáka történet ugyanis mind az Ószövetségben, mind a Koránban szerepel.

A Winter üzemben figyelmet fordítottak arra, hogy az újonnan kialakított gyáraik és telephelyeik zöld szemlélet szerint épüljenek fel és működjenek, emellett folyamatosan támogattak környezetvédő egyesületeket. Dr. Winter mindezek mellett kiemelten fontosnak tartja a zöld fejlesztések terjesztésére létrejövő szervezetek munkáját valamint azt, hogy létezzen egy olyan börze, ahol ezek a fejlesztések megtalálhatják későbbi felhasználójukat, vagyis lehetőséget kapjanak a megvalósulásra.

A vállalat minél zöldebb működése érdekében 1979-ben bevezettek - egy azóta tapasztalatok igazolják, hogy máshol is működő - dolgozói javaslattételi rendszert. Eszerint bármely dolgozótól várják a vállalat hatékonyabb, zöldebb működését érintő javaslatokat. Ezek megvalósulása esetén a javaslat következtében megtakarított pénz 20, környezetbarát ötlet esetén 30 százalékát a dolgozó kapja meg. A dolog a cégnek is bőségesen megérte, az első két évben több mint félmillió német márka megtakarítást könyvelhettek el ezen újításoknak köszönhetően. A dolgozók bevonása érdekében "zöld" aktivitásokat, például természetfotós versenyt szerveztek, a cégnél munkába álló új gyakornokoknak pedig a szakmai betanítás mellett egy erdész által vezetett tréningen is részt kellett vennie. Mindez nem csak a környezetnek, a vállalatnak is jót tesz, hangsúlyozza dr. Winter, mivel a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a környezettudatos alkalmazott hatékonyabban dolgozik és jobban azonosul a munkájával. (A világ legzöldebb vállalatairól itt olvashat.)

A felelős működés része az is, hogy a dolgozók számára kellemesebb munkakörülményeket teremtenek. Ennek jegyében folyamatosan fejlesztették a gépeket, hogy azok zajszintje csökkenjen, ami oda vezetett, hogy megtervezték az úgynevezett "suttogó kereket", ami iparági sztenderddé vált. 1985-ben pedig átadták a világ első környezetbarát üzemépületét Nordenstattban. A gyárban többek között hasznosították a termelő gépek hulladékhőjét, és a fény teljes spektrumát átengedő speciális ablaktáblákat építettek be, így javítva a bent dolgozók közérzetét. A korábbi gyárépületben ma a "Jövő Háza" működik, egy olyan hely, amely környezetvédő szervezeteknek ad otthont.

Georg Winter 1986-ban az Európai Bizottság felkérésére praktikus kézikönyvet írt a modellről, ami Németországban hat kiadást ért meg, s több mint egy tucat nyelvre fordították le. Ő alapította 1984-ben a B.A.U.M.-ot, a Környezettudatos Vállalatirányítás Németországi Egyesületét, amely ma 500 vállalati taggal működik, és 1991-ben „Global 500 Roll of Honour" díjat nyert. Nevéhez fűződik az első ökológiával összhangban kialakított gyárépület koncepciója és megvalósítása 1986-ban, öt évvel később pedig a nemzeti egyesületeket összefogó INEM megalapítása, amely 2003-ban „Change the World" díjban részesült.
 
1995 végén Dr. Georg Winter és fivére, Michael eladták a rendkívül sikeres vállalatot, hogy idejüket és anyagi forrásaikat teljes mértékben a környezetvédelemnek szentelhessék. Ekkor Dr. Winter, aki szerette volna megjutalmazni alkalmazottait, megvásárolt egy állami gazdaságot, majd átállította organikus gazdálkodásra, végül volt alkalmazottainak ajándékozta. 1995-ben elnyerte a Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapítvány félmillió euró nagyságú díját, amelyet megosztva a BAUM-nak és az INEM-nek adományozott. Dr. Winter 2003-ban lemondott az INEM elnökségéről is és nyugdíjba ment, idejét az ember és a természet konfliktusáról szóló verseinek, a zongorának és családjának szenteli. 

Dr. Georg Winter
Dr. Georg Winter 1941-ben született Németországban. Hamburgban, Neuchâtelben és Párizsban tanult, 1973-ban vállalati jogból doktori fokozatot szerzett. 1968 és 1995 között a 150 éve családjuk tulajdonában lévő Winter & Sohn céget vezette, amely gyémánt szerszámokat és ipari szintetikus gyémántokat gyártott, 1800 alkalmazottal. 1972-ben egy könyvélmény hatására Dr. Winter hivatalosan vállalati céllá nyilvánította a környezetvédelmet, s bevezette a később róla elnevezett Winter modellt, a környezettudatos vállalatirányítás átfogó rendszerét (24 évvel az ISO 14001 megjelenése előtt!). Forrás: KÖVET

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo