Az Európai Befektetési Bank (EIB) 2020-as felmérése szerint a magyar vállalatok az uniós átlag alatt foglalkoznak a környezeti problémákkal. Ennek több oka is van: egyrészt a hazai cégek többsége tőkeszegény, így a fejlesztési forrásokat elsősorban a termelés korszerűsítésre és a bővítésre fordítja, amelynek során mellékes a környezetre gyakorolt hatás. Másrészt a Kormány sem elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelem iránt, inkább „felesleges kiadásnak”, semmint megtérülő befektetésnek gondolja. A környezet védelme terén csak az uniós kötelezőt hoztuk, azt is nehezen - írja a GKI. A legtöbb magyar vállalkozás az klímaváltozás hatásait érzékeli. Jól mutatja ezt, hogy a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, ami magasabb, mint a 41 százalékos EU átlag. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a hazai vállalkozások 15 százalékának van környezetvédelmi szakértője, ami alacsonyabb, mint az EU 23 százalékos adata (ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg).
Hogyan hat a klímaváltozás a hazai cégekre?
Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról, illetve, hogy tesznek-e valamit az elkerülhetetlen hatások kivédésére.
Véleményvezér
Egészségügyi felmérés, utolsó helyen Európában Magyarország
Siralmas statisztikák.
Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos
Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet
Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Nincs magyar város az európai rangsor élén, ahová szívesen megy a tőke
Hová megy szívesen a tőke?
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért
Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval
A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.