Hogy kerülne klímatudós egy olajmultihoz?

2015. július 04. szombat - 10:10 / klímablog
  •    

New York város főszámvevője, Scott M. Stringer 75 amerikai vállalatnak javasolta, hogy a részvényesek jelölhessenek klimatológusokat igazgatótanácsi tagnak. A menedzsmentek azonban a legkülönfélébb jogi trükkökkel igyekeznek kivédeni, hogy a szakemberek pozíciót kapjanak a felügyelőbizottságban.

E szakirányú jelölés jogával az élhet, aki legalább 3 éven át több mint 3 százalékos vagy annál nagyobb részesedést birtokolt az adott vállalatban.

Az érintett 75 cég számos szektorban működik – természetesen szép számmal vannak köztük földgáz- és olajipari vállalatok, összesen 19 –, jelentette a Reuters. Stringer programját a szóban forgó vállalatok 75 százaléka elfogadta és jóváhagyta (a 19 olajcégből pedig 15), mégis mindent megtesznek, ami tőlük telik, hogy kirekesszék a tudósokat.

Stringer kifejezetten olyan cégeket célzott meg, melyekről úgy érezte, nem tettek eleget a környezetszennyezés és a klímaváltozás veszélyeinek kezelése érdekében.

Ki ül ide? – 
Fotó: freeimages.com

Érdemes megjegyezni, hogy mind a 19 olajcég ellenezte Stringer javaslatát. Ahol mégis elfogadták a részvényesek, ott az a cégvezetés véleményének ellenére történt.

Az olajcégek jogi arzenáljuk legváltozatosabb eszközeit vetik be a klimatológusok igazgatótanácsból való kiszorítása – pontosabban be nem engedése – érdekében. Tulajdonképpen már a részvényesek jelölési jogát is elvitatják és megfúrják, nehogy aztán sor kerülhessen magára a jelölésre.

  • A tartózkodásokat „nem” szavazatként számolják el (mint ahogy az olajkitermelés-szolgáltató cég, a Nabors Industries Ltd., tette, ahol a javaslatot ennek ellenére megszavazta a többség!).
  • Olyan előterjesztést szavaztatnak meg, amelyek csökkentik a lehetőséget a klímaszakértők megválasztására (a palagázban utazó Pioneer Natural Resources 5 százalékra emelte a minimális részesedés szintjét azoknál, akik jelölhetnek klímaszakembert).
  • Vitatják a New York-i nyugdíjalapok részvénybirtoklását, mondván, az értékpapírok nem voltak a tulajdonukban egy teljes évig (ehhez a kifogáshoz folyamodott az Exxon Mobil és a Chevron). Stringer javaslatát végül elfogadták a Chevronnál, míg az Exxonnál kis szavazati többséggel elutasították.

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) Stringernek adott igazat, amikor februárban elítélte az olajvállalatok hozzáállását, és azok „kicsinyes jogi lépéseiről” beszélt.

A jegesmedvék is örülnek az olcsó olajnak?
A kőolaj ára néhány év alatt a felére esett vissza, aminek nemcsak gazdasági, de természetvédelmi hatásai is nagyon sokrétűek. Túl kell lépni azon az általánosításon, hogy a zöldek annak örülnek, ha drága a kőolaj, máris elmondjuk, hogy miért.