Hátráltatja a bíróság a klímavédelmet

2016. február 15. hétfő - 19:01 / klímablog
  •    

Az USA Legfelsőbb Bírósága ideiglenesen felfüggesztette a széntüzeléses erőművek üvegházgázkibocsátását csökkentő rendeleteket. Obama bizakodó, hogy a fellebbezés eredményes lesz. Amerika egyébként e programcsomag nélkül is képes lesz teljesíteni a párizsi klímaegyezményben előírt vállalásokat.

Barack Obama 2010-ben próbálta keresztülverekedni az amerikai törvényhozás alsó és felső házán a klímatörvényt, ám a republikánus szenátorok ellenálltak a kezdeményezésnek. (Az alsó háznak számító House of Representatives-ben – Képviselőházban – elfogadták a törvényt, igaz, egy lebutított verzióban.)

Újraválasztásakor, 2012-ben Obama hangsúlyozta, hogy második terminusa központi feladata lesz az éghajlatvédelmi szabályozás megteremtése. Ha kell, klímatörvény híján, kizárólag a Környezetvédelmi Hatóság (EPA) rendeletein keresztül. Ez elé állított akadályokat a Legfelsőbb Bíróság a múlt héten, amikor úgy döntött, hogy felfüggeszti a Tiszta Energia Terv alkalmazását.

Mit ír elő?
A Legfelsőbb Bíróság által ideiglenesen felfüggesztett Tiszta Energia Terv – mely a releváns EPA-rendeletek gyűjtőneve –2030-ra 32 százalékkal csökkentené az amerikai erőművek légszennyezését a 2005-ös bázisévhez képest.
A szabályozás kitért a higanyszennyezésre is.
Minden tagállamnak 2016 szeptemberéig kellene benyújtania a terveket arról, hogyan képzeli a kibocsátás visszaszorítását.

Obama meghökkent

A világon szinten mindenütt az építőipar, a cementgyárak és az energiaszektor tartoznak a legnagyobb kibocsátók közé, kéményeik füstölésének törvényi erejű visszaszorítása tehát elengedhetetlen az emissziócsökkentés megvalósításához.

Az USA Legfelsőbb Bírósága azonban 5-4 arányban helyt adott a felfüggesztetési kérelmeknek, melyeket 27 tagállam és számos fosszilis vállalat, illetve üzleti szövetségek nyújtottak be. A szabályozás leghevesebb ellenzői természetesen a szén-, kőolaj- és palagáz-kitermelésben érdekelt tagállamok voltak, mint Nyugat-Virginia és Texas. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara is azon csoportok között volt, melyek egyetértettek a törvény bírósági úton történő megtámadásával.

A bíróság 5 konzervatív tagja mind támogatta a tagállamok kérelmét. A jegyzőkönyvbe azonban azt is belevették, hogy a 4 liberális tag nem adott volna helyt a keresetnek.

Az EPA-rendeletek a megújuló energiákra való fokozatos átállást is előírták. Obama elnök “szokatlannak” nevezte a döntést, és ezzel nincs egyedül. Szinte minden objektív hírelemző így értelmezte a felfüggesztő határozatot. “Biztosan vagyunk benne, hogy a tervezet biztos jogi alapokon áll” – mondta az amerikai elnök, rámutatva, hogy éppen a Legfelsőbb Bíróság volt az, mely felkérte az EPA-t, szabályozza a szén-dioxid-kibocsátást a Tiszta Levegő Törvény hatálya alatt, ha a tudósok kimutatják, hogy ez az üvegházgáz ártalmas a nép egészségére. (Hát ártalmas.)

Barack Obama

Milliódolláros mosoly. Barack Obama még az év végéig tehet valamit az éghajlat érdekében.
Fotó: freeimages

Eric Schultz, a Fehér Ház sajtószóvivője hangsúlyozta, a kormány álláspontja szerint az USA a megtámadott EPA-rendeletek nélkül is képes lesz teljesíteni párizsi emissziós vállalásait. Gina McCarthy, az EPA vezetője hasonlóképp fogalmazott: a klímavédelem folyik tovább: “Nem fognak leállítani minket.”

A klímavédelmi eszközök között említette az adókedvezményt, melyet a megújuló energiákra adnának.

Érvelés
Miért tartják jogszerűtlennek a tagállamok és a fosszilis szektor szereplői az EPA rendelkezéseit, melyek megtestesítik Fehér Ház klímapolitikáját?
A kabinet szerint a Tiszta Levegő Törvény ad jogalapot az erőművek kibocsátásának szabályozására (vagyis a légszennyezés hatósági eszközökkel történő visszaszorítására). Az ellentábor szerint a kormánynak nincs jogköre arra, hogy a tagállamok légszennyezésébe beleszóljon.

Milyen alapon?
A szabályozás ellenzői jogszerűtlennek ítélték azt, a bíróság pedig ennek megállapítását rendelte el, s amíg a vizsgálat véget nem ér, addig az erőművek szorongatása fel van függesztve. Ám a világsajtóban napvilágot látott ecikkek sem magyarázták meg, mi a tiltakozásuk jogi alapja. Csak annyi tudni, Nyugat-Virginia és Texas vezetése azt állítja, a törvény tönkretenné a gazdaságukat. Nem veszett hát el a reményt, hogy Obama politikai örökségének mégis csak sarokköve marad a klímavédelem.

A Fehér Ház egyik vezető beosztású hivatalnoka szerint az USA a szóban forgó szabályozáson kívül más jogi eszközöket is bevethet az emisszió csökkentésére, hogy továbbra is példamutató, vezető szerepet tölthessen be nemzetközileg a klímavédelemben.

Az államok utálják, a városok szeretik

Ez a feladat azonban már alighanem az utódjára fog hárulni. Ha Donald Trumpot választják meg, ő aligha fogja strapálni magát: nemrég egy tévéinterjújában szkepticizmusát fejezte ki afelől, hogy a klímaváltozás valós dolog lenne, amit emberek okoznak a légszennyezésükkel.

Csakhogy ez azt is jelenti, hogy az idei év nagyjából el fog menni a kérdés tisztázásával és már Obama utódjára hárul a döntés, vajon folytatja-e a klímapolitikát. Ha republikánus elnök jut az elnöki székbe az őszi választáson, mandátumát 2017-ben megkezdve aligha fog a klímavédelem kérdésében bármit is cselekedni, mert a republikánus politikusok nagy része klímaváltozás-tagadó és az olajlobbi érdekeit képviseli.

Az EPA-szabályozásnak egyébként támogatói is akadtak. Csakhogy ezek városok, melyek a leginkább megszenvedik a légszennyezést. (Az erőművek rendszerint a közvetlen közelükben van.) A National League of Cities, EPÁ-t támogató dokumentumokat juttatott el a bírósághoz. Ez a tömörülés 19 000 várost képvisel!

A piac sem hiszi
A széniparban érintett cégek árfolyama 7 %-kal nőtt Amerikában a bíróság bejelentésének napján, de nem maradt tartós az öröm, a nap végén már 3 %-ot estek a részvényeik.
Elemzők ebből arra következtettek, hogy a piac sem igazán hiszi el, hogy a bíróságon helyt fog állni a 27 tagállam követelése. A vizsgálat a Fehér Háznak és az EPA-nak fog igazat adni.