Harc indul az Északi-sarkért?

2017. május 25. csütörtök - 19:01 / KlimaBlogger
  •    

Az Északi-sarkon van a világ felfedezetlen, de kitermelhető földgázkészletének közel egyharmada, olajkészletének 13%-a, valamint nagy mennyiségű ritkaföldfém, amik az elektromos autók motorjaihoz kellenek. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta nem volt ennyi orosz nukleáris rakéta a régióban, mint most.

Az Északi-sarkhoz kapcsolódó országok alakította Sarkvidéki Tanács (Arctic Council) tagállamai megegyezett a közös fellépésről a klímaváltozás elleni küzdelemben, de a megállapodás hallgat a valódi feszültségforrásról.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a találkozót megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Északi-sark a világnak azon ritka övezete, ahol béke van. “Oroszország sokat tett azért, hogy az Északi-sark a béke, a stabilitás és az együttműködés felségterületeként fejlődjön. Meg vagyunk győződve róla, hogy a régióban nincs érdekellentét”. De ez inkább csak afféle politikusi semmitmondás. Az Egyesült Államok árgus szemekkel figyeli a Kreml fegyverkezését a régióban, ahol a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta nem állomásozott annyi orosz nukleáris rakéta, mint most.

Erre mondta az amerikai parti őrség tábornoka, Paul Zukunt, hogy “írhatunk remek törvényeket, de ha nincs katonai jelenlétünk, amiket érvényesíthetjük a szuverenitásunkat, akkor nem vagyunk többek, mint papíroroszlánok”. A Pentagon jelentése -nem túl meglepő módon- néhány éve azt a javaslatot irányozta elő, hogy az Egyesült Államok is erősítse katonai jelenlétét a régióban.

Azt jelentené hát ez, hogy beindul a kölcsönös fegyverkezés? A hidegháború után a jeges háború?

fotó: Flickr/Jon Wiley

fotó: Flickr/Jon Wiley

Verseny az erőforrásokért

Fontos tényező, hogy mindegyik ország sokat akar megkaparintani a javarészt érintetlen övezet természeti kincseiből. Az Északi-sarkon van a világ kitermelhető földgáz készletének közel egyharmada, olajkészletének 13%-a, továbbá nagy mennyiségű ritka földfém, amik az elektromos autók motorjaihoz kellenek.

Az olaj világpiaci ára most alacsony, ezért nem gazdaságos kitermelni a sarkköri készleteket, de ez változhat, ha emelkedik az olajár. Donald Trump áprilisban már kiadott egy elnöki határozatot, mely megnyitja a szövetségi kormány tulajdonába tartozó sarkköri területeket a kitermelés számára.

És még egy erőforrás is megjelenik a régióban: a halállomány. Ahogy melegednek a tengerek, a rajok egyre északibb területeken is meg tudnak élni. Vagyis a halászhajóknak is biztosítani kellene a szabad közlekedést. A jégtakarók egyre hosszabb ideig olvadnak meg minden évben, ami kitágítja azt az időintervallumot, amikor zavartalanul hajózható és bányászható a régió. (Erről itt írtunk bővebben.) A sarkköri országoknak tehát nem érdeke a globális felmelegedés, ugyanakkor mégis jól jön nekik.

Mozgolódnak a nagyok

Hogy ez mennyire fontos, azt jelzi többek között, hogy a világ nagyhatalmai is látják, a jégtörő páncéloshajók stratégiai eszközökké válhatnak. Az Egyesült Államoknak -mely Alaszka révén érintett a régió kérdéseiben- jelenleg egyetlen, negyven éves jégtörője van, de már kiderült, Washington 2023-ra 6 új jégtörőt kíván vásárolni.

De Kína is érdeklődik a téma iránt. Nem tagja a Sarkvidéki Tanácsnak, de 2013-ban megfigyelői státuszt nyert. A kommunista nagyhatalom érthető módon szeretné itt is gyakorolni és bővíteni befolyását. Többek között ezt mutatja, hogy egy kínai cég meg akart venni egy elhagyott, használaton kívül haditengerészeti bázist Grönlandon. Dánia 2016 áprilisában elutasította az ajánlatot.

Kína számára különösen fontos az északi-sarki ásványkincsek kitermelésének kérdése, mivel jelen pillanatban monopol helyzetben van ezen a területen. Jelenleg az elektronikai eszközeinkbe is beépített ritkaföldfémeket Kínától szerzi be az összes multicég.

Forrás: Reuters

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor