Gyorsul a méhek pusztulása: de miért?

2015. szeptember 05. szombat - 10:01 / klímablog
  •    

Élelmiszerigényünk 90%-át 100 növényfajtával elégítjük ki. Ezekből 71-et méhek poroznak be. Korunk legkeresettebb migráns munkásai a méhek. Bérbe adják őket beporzásra. Megnéztük milyen teóriák vannak forgalomban a populáció megcsappanásáról.

Közel 20 000 fajta méh létezik. Az elmúlt években sorra érkeztek a meghökkentő adatok a méhek tömeges pusztulásáról, mely nem lokális, regionális jelenség, hanem világméretű probléma. A legújabb amerikai statisztikák szerint már nyáron is csúcsot dönt a méhpusztulás, nemcsak télen, mint a korábbi években.

Ez megdöbbentette a tudósokat, mivel a méhek éppen a nyáron bővelkednek ennivalóban. Mi több, a 2015 áprilisáig tartó 12 hónapban megugrott a halandósági arány (lásd a keretes listát). Mi okozza a méhek halálát? Több teória is létezik, a Huffington Post áttekintette az egyes verziókat.

Kép: freeimages.com

Rovarirtószerek

A zöldek a Bayer és a Syngenta vegyipari konszernek neonikotinoidokat tartalmazó rovarirtó szereit okolják, melyeket a virágok nektárjából szívja fel a méh. Úgy tudni, a neuronikotinoidok idegméregként funkcionálnak. A szóban forgó hatásáról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint gyengítik a méhek immunrendszerét, mások szerint a tájékozódási képességüket teszi tönkre. Egyszerűen nem találnak haza. Az Európai Bizottság 2013-ban a neonikotinoidok három fajtájára (klotianidin, imidakloprid, tiametoxam) 2 éves moratóriumot rendelt el a virágos növényeknél. (A Syngenta és a Bayer CropScience ezért beperelte az EU-t, az ügy még nem zárult le.)

Az USA-ban 5 éves vizsgálat folyik annak kiderítésére, vajon az ilyen szerek felelősek-e a tömeges halálozásért. (Addig új szerre nem adnak engedélyt, de a már ismert termékek forgalomban maradnak.) Márciusban 4 millió amerikai polgár által aláírt nyilatkozat érkezett a Fehér Házba, sürgetve az Obama-adminisztrációt, hogy gyors és hathatós lépéseket tegyen a beporzó méhállomány védelméért. Amerikában a gabona 90 %-át(!) ilyen növényvédő szerekkel kezelik, állítja a Bayer sajtóközleménye. Az országban mintegy 36,6 millió hektárt vetnek be búzával évente.

Kép: freeimages.com

Monokultúra

A méhek gyakran egy növényfajtát poroznak be a porzási szezonban, az amerikai méhek fele például mandulafákat. Elképzelhető, hogy az egyoldalú étrend kezdi ki az egészségüket. A vadvirágos mezők kiterjedése is csökken, visszaszorítva a méhek életterét. Egyes szakemberek ezt tartják a magas nyári halandóság okának.

Mivel az élelmiszerárak felmentek, a gazdáknak az az érdeke, hogy minél több területet vessenek be “hasznosan”, termelésre befogva eddig vadvirágokkal ellepett területeiket is. A méhek tehát kénytelenek szegényebb, egyféle étrendre átállni.

Betegség

Eleinte az európai nyúlós költésrothadásra (European foulbrood disease, EFD) gyanakodtak, mint betegségre, mely a méhek pusztulásához vezet, de a tudósok ezt mára nagyjából kizárták. Az ázsiai méhatka, mint parazita is szóba került lehetséges okként. Ez azonban inkább a 50 kaptárnál kisebb, háztáji tenyésztőknél jelentkezik, a nagyipari méhészetekre nem jellemző. Nem lehetetlen, hogy vírusok is szerepet játszhatnak a tömeges elhalálozásban, egyelőre folynak a vizsgálatok.

Rezgés

Van olyan teória is, miszerint a mobilhálózatok szóróállomásaiból áramló telekommunikációs jelek zavarják meg a méheket.

Kép: freeimages.com

Méh-GDP
A Fehér Ház kalkulációja szerint Amerikában a méztermelő méhek 2014-ben 15 milliárd dollárral járultak hozzá a gazdaság egészéhez mind a beporzás, mint a mézértékesítések révén.
Ebből a méhek méze és a méhek bérbe adása 300 millió dollárt tesz ki (derült ki az IbisWorld jelentéséből), a többi mind a beporzás gazdasági értéke.
Globális szinten ez a hozzájárulás évi 365 milliárd dollárt ér.

Felborul a tápláléklánc?

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az emberiség élelmiszerigényének 90 %-át mintegy 100 élelmiszernövény-fajtával elégítik ki. Ezek közül 71 beporzást igényel, mint például az almafa, a szójabab vagy a búza.

Ha a növények beporzása visszaesik, nemcsak az emberek sínylik meg. A mókusoknak nem lesz elég mogyorójuk, a madarak számára bogyós növények, stb. Ha ezen állatfajok száma csökken, akkor az ezeket elfogyasztó húsevő fajok létszáma is visszaesik. Bolygónk egész tápláléklánca felborulhat, ha probléma van a beporzással.

Szakértők azt tanácsolják, hogy ültessünk méhbarát virágokat, mint amilyen az orgona, a levendula, a majoránna. Szerintük a gabonatáblák szélére is ilyen virágokat kellene ültetni, hogy odavonzzák a méheket. A University of Wisconsin-Madison kutatói szerint ezzel akár 50%-kal is nőhet a beporzás mértéke.

A másik javaslat, hogy helyi mézet vásároljunk, ne nagyvállalati terméket. Az USA-ban például a méhészek túlnyomó többsége már nem abból él, hogy mézet termel, hanem agrárcégeknek bérbe bocsátja a méheit -és teherautókban a helyszínre szállítja őket-, hogy beporozzák az élelmiszernövényeket, annyira “hiánycikk” a beporzó méh.

Egyre kevesebb a méhész. A Wall Street Journal arról számolt be, hogy a méhészeket tömörítő amerikai érdekvédelmi szervezet tagsága az elmúlt 20 évben a korábbi létszám töredékére csökkent. (Itthon sem tülekednek a méhészkedésért. Bár elvileg egy-két méhcsalád megtermelné egy család szükségleteinek megfelelő mennyiségű mézet, a beruházás akkora, hogy inkább profiknak érdemes foglalkozni vele. Ráadásul olykor veszélyben is vannak a “termelők”.)

Hibás vagy nem?

Az EU-tagországok által delegált tudósokat tömörítő European Academies Science Advisory Council idén azt közölte jelentésében, hogy a rovarirtó szerek használata “súlyos hatással van az organizmusok egy rétegére, melyek beporzással és természetes rovarkontrollal segítik az ökoszisztémát, valamint a biológiai sokszínűséget.”

A szervezet -mely nem végzett új kutatást, hanem eddig megjelent tanulmányokat összegzett- véleménye szerint ha így folytatjuk tovább a neonikotinoidok használatát, azok káros hatása “fokozódik és visszafordíthatatlanná válik”, ha pedig elérünk egy bizonyos határt, az egész méhpopuláció kipusztulhat.

A Bayer képviselője erre úgy reagált, ha a terméken feltüntetett mértékben és adagban használják a rovarirtót, az nem veszélyes.

Vészesen fogynak
  • 2006 telén a méhpopuláció 40 %-a elhalt az USA-ban. 2007 telén a pusztulás 36 %-ot tett ki. Telente nem rendhagyó dolog, hogy a méhek 10-15 %-a elpusztul, de ez a fajta fogyatkozás már jócskán meghaladja a természetes szintet. 
  • Európában főleg az északi országokban magas a méhek pusztulási aránya. 
  • Az egyetemeken és kutatóintézeteket tömörítő Bee Informed Partnership közel 5000 amerikai méhészt kérdez meg évente. A 2015 áprilisig tartó, 12 hónapos időszakra vonatkozó válaszokból kiderült: a méhállomány 42,1 %-a pusztult el. Ez jóval magasabb, mint a 2013-2014-ben mért hasonló (12 hónapos) időszak 34,2 %-a. 
  • Ami meghökkentő, hogy a nyári hónapokban is intenzív a halálozás. Bár a tudósok egyelőre nem tudják megmondani, erre az évszakra mi a “normális” pusztulási átlag. 
  • A Bee Informed Partnership 2006 óta gyűjt adatokat (miután 2005-ben figyelt fel a szakma a tömeges méhpusztulásra) és 2010-ben terjesztette ki statisztikáit a nyári hónapokra. A szervezet munkáját az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium finanszírozza. 

Forrás: Huffington Post, FAO, The New York Times

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor