Az “elviteles szindróma” – fenntarthatónak mondják, de nem az

2016. április 14. csütörtök - 19:21 / klímablog
  •    

A vezető világmárkává fejlődött kávéházláncok elképesztően nyereséges vállalkozások. Úgy próbálnak az ökotudatos fogyasztók kedvében járni, hogy elvitelre szánt poharaikat újrahasznosíthatónak tüntetik fel, pedig sok helyen erről szó sincs. Pedig lenne rá megoldás.

túl sok hulladékot termelünk, túl sok élelmiszer megy a szemétbe

Kép: Pixabay

Egyes világvárosokban mintha sport lenne, hogy az öltönyös yuppie-k és a blézeres menedzsernők két dologgal a kezükben sietnek irodaházuk felé: eldobható kávés pohárral és aktatáskával. Nagy biznisz a kávéház-franchise. Trendi dolog beülni a kávézókba és oda megbeszélni magán vagy szakmai jellegű találkozókat. Az Írországban és Angliában üzemelő Caffé Nero Angliában 2015-ben 23,6 millió font profitot könyvelt el, míg a Starbucks 19,15 milliárd dolláros forgalomból 2,76 milliárdos nyereségre tett szert. Nem kis részben a Costa Coffee egységeinél tapasztalt 16 százalékos forgalomnövekedésnek köszönhető, hogy az anyavállalat, a Whitbread 291 millió fontos profitot termelt tavaly.

Bonyolult termékdizájn

A kávéház-hálózatok, mint a(z évente 54 millió poharat elhasználó) Caffé Nero vagy a Pret újrahasznosításra utaló zöld nyilas szimbólumokkal hirdetik magukat: az utóbbi azt mondja, hogy “újrahasznosítható”, az előbbi pedig azt, hogy “újrahasznosított”, tehát vélhetően már újrafeldolgozott anyagból készült a pohár. A Pretnek végül szembe kellett néznie a realitással: kevés papírbedolgozó üzem fogadja el a poharait Angliában. Ezért úgy döntöttek, leveszik a zöld szimbólumot róluk. (Pedig jó lenne ha többet foglalkoznánk az újrahasznosítással!)

Általánosságban véve nem elég környezetbarát az eldobható kávés poharak dizájnja. A poharakra felvitt műanyagréteg, a polietilén alkalmatlanná teszi e tárgyakat arra, hogy könnyedén feldolgozhassák őket a hulladék-újrahasznosító üzemek berendezései. (Magyarországon is van olyan kiskereskedelmi vállalkozás, amely szakított a csomagolóanyagokkal!)

Elhajítjuk
  • 400 plasztik kávés csészéből 399 a kukában végzi.
  • Csak Angliában évente összesen 2,5 milliárd darab kávés pohár landol a fogyasztók kezeiben. Ennek alig 0,25%-a kerül újrahasznosításra.
  • A Greenpeace szerint minden percben 5000 kávés poharat dobunk el.

A Caffé Nero szóvivője elismerte, hogy ezt a réteget valóban el kéne távolítani, hogy az újrahasznosítás megtörténhessen. A Costa szóvivője viszont azt bizonygatta, hogy a polietilénréteg “elfogadott a kevert papírú újrahasznosításban”. Angliában a McDonald’s poharainak kétharmada a szeméttelepeken végzi. A hagyományos papírfeldolgozó üzemek nem tudják leválasztani a papírra erősített vékony műanyagréteget. Angliában egy telep van csak, amely kezelni tudná ezeket a poharakat, de az Cumbriában van és a kávéház-hálózatok nem áldoznak rá, hogy egy távoli vidéki településre küldjék az ajtajaik mellett álló kukákba dobott poharakat. Ezt egy celebséf, Hugh Fearnley-Whittingstall leplezte le. A sajtó felhördült.

A Costa képviselői állítják, hogy poharuk újrahasznosítható a normál papírral együtt, de “komoly kételyek merülnek fel a felől, hogy ez tényleg így működik-e”, írta a Daily Mail. Pedig lehetne környezetkímélőbb a poharak összetétele, ha a vállalatok gondot fordítanának erre. A poharak papíralapanyagát olyan fákból termelik, melyeknek 80 évbe telik, hogy e célra alkalmasak legyenek. A Föld Barátainak Gyermekei környezetvédő szervezet brit aktivistái jelentést adtak ki a problémáról. Jenny Jones, a brit Zöld Párt képviselője azt nyilatkozta a Daily Mailnek, hogy a félrevezető taktika “valószínűleg jogsértő”. A céges zöldre festés újabb esete állhat fenn.

Piszkos víz, szennyezett föld: milliók veszélyben
Sok millió ember életét követelik világszerte minden évben az olyan, ipari és mezőgazdasági termelésből származó szennyező anyagok, mint az ólom, a higany, vagy a rovarirtószerek. A rákos megbetegedések ötöde a környezetszennyezés számlájára írható.

Van alternatíva

Martin Myerschough új poharat tervezett, mely a Frugalpac (fukarcsomagolás) névre hallgat és a hálózatok által használt új papír helyett eleve újrahasznosított papírt vesz alapanyagul. Ő is felvisz a pohár belsejébe egy műanyagréteget -különben a papír ugye átázna-, de állítása szerint ez könnyen leválik, amikor a papír bekerül a feldolgozógépbe. Annak szűrője könnyedén lehántja a polietilénréteget.

Myerschough szerint találmánya révén évente 25 000 tonna papír szeméttelepekre kerülését lehetne elejét venni Angliában. Nem utolsó érv az sem, hogy az ő poharának előállítása ugyanannyiba kerül, mint a jelenleg használatos poharaké. De nem ez az egyetlen ilyen ötlet. A kaliforniai Reuse.Reduce.Grow. cég  fejlesztése egy olyan papírpohár, amely nemcsak hogy újrahasznosított anyagból készül és lebomlik, de a falába magokat préseltek, így ha elültetik, az ígéret szerint legalább egy fa nő ki belőle.

Ha kevesebb pohár kerül a szeméttelepekre, azzal csökken az üvegházgáz-emisszió is, hiszen az erjedő szemét metánt bocsát ki magából, ami 22-szer erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid. A Starbucks székhelyén, Seattle-ben kötelező minden kávézóban használt pohárnak komposztálhatónak vagy újrahasznosíthatónak lennie. A város vezetése 6 éve hozott erről határozatot, s a maga nemében az első ilyen rendelkezés volt az USA-ban.

A város 2012-re ezért tudta elérni a 60%-os újrahasznosítási arányt a teljes szemétfronton, ami a műanyagon túl más hulladéktípusokat is magában foglal. A Starbucks 2008-ban jelentette be, hogy 2015-re minden pohara újrahasznosítható lesz, de késlekedik ennek megvalósításával. 2013-ra boltjai 39%-ában tudta bevezetni a fogyasztók hulladékának újrahasznosítását. 2016 elejére is csak 47%-ra sikerült ezt feltornásznia. Chicagói üzletei poharaiból például szalvétát állítanak elő. New York-i kávézói közül csak 7-re terjed ki az újrahasznosítás.

43 százalék újrahasznosul
Angliában egyébként elég zűrös az újrahasznosítás rendszere. Az egyes városok más-más követelményeket írnak elő az újrahasznosítható hulladékok begyűjtésére, ezért 300 különféle szisztéma létezik országszerte! A szigetországnak 120 nagy hulladékválogató üzeme van, ezen megy keresztül a begyűjtött újrahasznosítható szemét 73 %-a. Az EU-s jogrendszer egy kiskapkuja lehetővé teszi, hogy a szelektíven begyűjtött hulladék egy részét a harmadik világba importáljuk. Ez meg is történik. 2001-ben az angol háztartások szemetük 12,5 %-át adták be szelektív gyűjtésre, 2011-ben 43,2 %-ot. Azóta viszont nem emelkedik ez az arány.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek