Viszlát zöld, jön a kék gazdaság!

2010. október 06. szerda - 23:17 / klímablog
  •    

„A jövő gazdasági modelljei jól tennék, ha számításba vennék a természet és a fizika által inspirált innovációk stratégiai előnyeit" - ajánlja Günter Pauli „Kék gazdaság" című könyvét Anders Wijkman, a Svéd Tudományos Akadémia tagja és az Európai Parlament képviselője. Az új paradigma nem a „mindent zöldebb" elvre épül, hanem azt tanácsolja, hogy a természettel ellesett kreatív innovációkkal, profitorientáltan vállalkozzunk. A Kék Gazdaság „újdonsága" a rendszerszemléletben való gondolkodás, kiterjesztve azt a természeti környezetre, a természet maximális hatékonyságú, önszabályozó folyamatainak gazdaságba való átültetésével.

A Római Klub egyik alapítója, az elismert szaktekintély Günter Pauli által bevezetett Kék Gazdaság fogalma paradigmaváltást mutat. A zöld gazdaság modellje elvárja, hogy a cégek beruházásaikat, a fogyasztók fizessenek többet, hogy ugyanazt, vagy kevesebbet érjenek el, miközben óvják a természetet. A zöld gazdaság minden igyekezet és jóakarat ellenére sem vált életképessé." – állítja Pauli, hiszen legtöbbször drágán és nem hatékonyan működik, miközben logikája elvárja, hogy a fogyasztók racionális döntéseik helyett illúziókat kövessenek. Pauli szeptember végi budapesti műhely-konferenciáján, amelyre dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa meghívására érkezett, arról beszélt, hogy a Kék Gazdaság „újdonsága" a rendszerszemléletben való gondolkodás, kiterjesztve azt a természeti környezetre, a természet maximális hatékonyságú, önszabályozó folyamatainak gazdaságba való átültetésével. Más szavakkal: ha tanulunk a természettől és alkalmazzuk az ökoszisztéma megoldásait, akkor nagyobb esélyünk van egy valóban fenntartható gazdaság és társadalom kialakítására.

Másoljuk a természetet!

http://www.akekgazdasag.hu/ajanlo

Amit Günter Pauli elmélete egy olyan gazdasági rendszert képez el, amely nem termel hulladékot, nincs károsanyag-kibocsátása, mégis milliós nagyságrendű munkahelyeket teremt, társadalmi tőkét épít, és nem jár magasabb költségekkel – sokak szemében álomvilág, de a már magyarra is lefordított Kék gazdaság című könyvében összefoglalt különböző innovációk bemutatását szolgáló esettanulmányok alapján hatalmas lehetőségeket mutat be. A hulladék-képződés és kezelés Pauli kedvenc példája: azt írja, hogy a becslések szerint az USA-ban 50 milliárd költenek évente a hulladék szeméttelepre szállítására, ha ehhez hozzáadjuk az ipar és a mezőgazdaság által termelt hulladékok kezelésének, szétválogatásnak, szállításának és elhelyezésének költségei már 1000 milliárd dollár körül járnak, ami nagyobb, mint amennyit a szövetségi kormány a válságkezelésre költött.

A pénzt pedig egy nem produktív tevékenységre költjük. Pauli szerint nem a hulladék tárolására és megsemmisítésére kell koncentrálnunk, hanem követnünk kell a természetet, ahol semmi sem megy kárba. Az ökoszisztémának sosincs szüksége külső energiaforrásra (a napot leszámítva) és nem is termel hulladékot. „Minden megmarad az anyagáramlás rendszerében" – mondja Pauli, aki szerint nemcsak a szennyezés környezeti hatásaira, hanem a szűkösség okozta gazdasági kihívásokra is megoldás olyan modellek bevezetése, amelyeket a természet ökoszisztémáiban figyelhetünk meg.

Pauli Kék Gazdaság c. kötete nem előzmények nélküli: kiindulása a Római Klub 2009-ben elfogadott, Gunter Pauli által készített jelentésében megfogalmazott 100 olyan innováció, amely a természet erejét és leleményességét használja. A világ különböző pontjain megvalósuló alkalmazások nem mindegyike újdonság, hanem egyes megoldások rendszerbe illesztése, illetve továbbgondolása. A professzor egyik példaként a szénmentes ökológia hatású bambusz-építkezést írja le, amely egyszerre elégítheti ki a fejlődő országok lakásigényeit, ezzel együtt a megnövekedett bambuszkereslet a veszélyeztetett trópusi területeken újraerősítéshez vezet, amely csökkenti és végül megfordíthatja a talajerózió folyamatát, és nem mellesleg újra feltöltené a felszíni vizeket a bambusz víztároló képességének segítségével. A hulladék újrahasznosítást illusztráló másik innováció olyan szennyvíztisztító rendszert működtet, amelyben állatok, növények, algák és baktériumok tisztítják a szennyvizet.

Innovácó: Selyem vs. Titánium

Az Oxfordi Egyetem Zoológiai Tanszékéről Fritz Vollrath mutatta be, hogyan lehet selyemmel helyettesíteni az olyan nagy keménységű fémeket, mint például a titánium. Az első, 1992-es publikációja újjáélesztette a selyemhernyó által szőtt selyem iránti keresletet. Vollrath és csapata a hálót szövő pókhoz hasonlóan dolgozzák fel a selymet, kizárólag vizet és megfelelő nyomást használva. Már sok orvosi műszert készítettek, amelyeket az Oxford Biomaterialson (OBM) dobott piacra. Ha csak a rozsdamentes acélból és titániumból készült háztartási eszközöket cserélnénk le selyemre, az már magában jelentősen csökkentené a bányászott fémek felhalmozódását, növelvé a selyem iránti keresletet, és miután a selyemhernyó az eperfa leveleit eszi, hatalmas erdőtelepítéshez vezetne…Pauli akár 12,5 millió új munakehlyet is remél ezen innovációtól, ha orvosi területről a mindennapokba is átkerülne acél helyett a selyem.

 A selyem a nyerő?

A szerző mert nagyot álmodni: állítása szerint ha a könyvében bemutatott 100 innováció valóban integrálódik a különböző iparágak százaiban, akkor akár 10 év alatt globálisan mintegy 100 millió munkahely születhet. Mindazonáltal hozzáteszi, hogy – bár száz millió munkahelyet ígér, de – ha egy nagyságrendet téved, akkor is hatalmas lehetőség rejlik ezekben az innovációkban…A 100 innovációból kéthetente közszemlére bocsát egyet – így két év alatt mindegyiket bemutatja hivatalos oldalán.

Günter Pauli
A Római Klub tagja, a Worldwatch Intézet „A világ helyzete” c. kiadványának kiadója. Dolgozott az Ecover-nél, egy európai központú, mosószert gyártó cégnél, ahol biológiailag lebomló összetevőkkel helyettesítették a pálmaolajból származó zsírsavat a petrolkémiai felületaktív anyag helyettesítésére. Ezt az eljárást a legnagyobb gyártók is el kezdték alkalmazni, és így drasztikusan megnövekedett a pálmaolaj iránti kereslet. Ennek következményeként – főleg Indonéziában – az őserdőből hatalmas területeket vettek el pálmaültetvények telepítésére, és ezzel az orángutánok élőhelyének nagy részét is eltüntették. Így tanulta meg saját kárán, hogy a biológiailag lebomló és a megújuló nem egyenlő a fenntarthatóval. 1994-ben megalapította a ZERI-t (Zero Emissions Research and Initiatives).
Kreatív, innovatív embereket, tudósokat, üzletembereket és ismeretátadással, oktatással foglalkozó szakembereket hívott össze hulladékmentes gyártási technológiákat dolgozzanak ki. Megbízást kapott egy olyan gazdasági rendszer elkészítésére, ami nem termel hulladékot, nincs károsanyag-kibocsátása, mégis munkahelyeket teremt, társadalmi tőkét épít és nem jár magasabb költségekkel. Ennek eredményeként – hosszas munka után – született meg a Kék Gazdaság c. könyv, amelyet 2009-ben a Római Klub hivatalos jelentéseként fogadott el. (forrás: akekgazdasag.hu)  

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor