Veszélyben az emberi kaland

2012. június 25. hétfő - 12:17 / Kriston László
  •    

László Ervin (1932) sokat hangoztatott vesszőparipája az az Albert Einsteintől kölcsönzött gondolat, miszerint "a problémákat nem lehet megoldani azzal a gondolkodással, amely azt létrehozta", újabb és újabb megerősítést nyer az egyre súlyosbodó pénzügyi, ökológiai, társadalmi és egyéni válságokkal. Paradigmaváltásra van szükség. A Budapest Klub alapítója a Kossuth Klubbal megrendezett Világváltás című konferencián beszélt a jövőesélyekről.

 

László Ervin Kép:PP archív
László Ervin
Kép:PP archív

"Nincs még egy természeti nép, amely így rongálná a környezetet, mint mi. A folyamat tízezer éve kezdődött," mondta László Ervin tudományfilozófus a Budapest Klub és az Univalor Kiadó közös rendezvényén.

Amikor Mahatma Gandhit (1869-1948) megkérdezték, mi a véleménye a nyugati civilizációról, azt mondta: "Jó ötlet lett volna." Találó megállapítás. Harmóniátlan világban élünk. "Amit a lélektudomány harmóniának nevez, azt a természettudomány koherenciának hívja az összetett organikus rendszerekben. A modern nyugati világ elgondolásai ezt nem veszik komolyan", mondta László Ervin tudományfilozófus, a Római Klub tagja a pénzügyi és politikai elitekre utalva. Szerinte nem szabad ölbe tett kézzel kell ülni, tőlük várva a megoldást.

"Evolve or exit": fejlődsz vagy kihalsz

Fred Hoyle (1915-2001) matematikus-csillagász egzakt módon kiszámolta, annak valószínűsége, hogy az evolúció hozzánk foghatóan értelmes fajt hoz létre, akkora, minthogy "a hurrikán végigsöpör egy szeméttelepen és az ott heverő elkatrészsekből összeállít egy repülőgépet." (Ennek másik variációja: az evolúció nem úgy működik, hogy véletlenszerűen feldobja a téglákat, és abból összeáll a kölni katedrális.)

Evolúciós tudósok rájöttek, hogy a törzsfejlődést továbbvivő mutációk nem a domináns fajoknál keletkeznek. Azok általában kihalnak. "A perifériáról jön a mutáció. A periféria a központ felé tolódik, hogy átvegye a helyet", mondta László Ervin, akinek Világváltás című könyvéről kapta címét a konferencia.

A modern, iparilag fejlett társadalom fenntarthatatlan fogyasztása, életfolyamatai könnyen okozhatnak olyan kataklizmatikus változást, amiből nem kerülünk ki egykönnyen – illetve csak változással tudunk továbblépni. "Evolve or exit, fejlődj vagy lépj ki. Egy jobb pénzügyi rendszer, vagy a napenergia nagyobb használata még nem segít ebben. Mert akkor is odajutunk, hogy egy kisebbség kezében koncentrálódnak a javak. Ennél alapvetőbb változásra van szükség." Nemcsak politikai, hanem etikai értelemben, mentális, szellemi, magánéleti szinten is.

"Csak változással tudunk továbblépni"

Esélyek a változásra és változtatásra

Mekkora hatása lehet az egyénnek, hogy az új paradigmák elérjék a kritikus tömeget és széles körben változást indukáljanak? A professzor a kvantumtudományok kontextusába helyezte a kérdést. A modern természettudomány szerint rész és egész kapcsolata egészen finomabb, mint a karteziánus, newtoni világkép hitte egykor. "Az élő szervezet nem tudna létezni, ha egyik része nem tudna a másikról. Agyunk is egy kvantumrendszer. A betegben a koherencia fékezve, a kommunikáció mérsékelve van." Mi lesz veled ember? A természeti világ "kaotikus rendszer".

„Ez nem azt jelenti, hogy káosz jellemzi, igenis vannak benne alapszabályok, törvényszerűségek, de dinamikusan kaotikus rendszer, melynek részei érzékenyen összekapcsoltak. A részek folyamatosan kommunikálnak egymással. Ez az univerzumban is így van: ez a nem-lokalitás elve. A káoszelmélet értelmében, akár kis hatások is nagy befolyással lehetnek a rendszer egészére. Erről szól a „pillangó-effektus". Ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát a világ egyik felén, a másikon hurrikán keletkezik.

Mit tehetünk? "Legyél te magad az a változás, amit a világban látni akarsz", idézte Gandhi másik híres mondását a professzor.

Jelenits atya: Avítt nézetek
A modern tudomány felfedezéseit (relativitáselmélet, kvantummechanika, parapszichlógia, transzperszonális pszichológia) és az ezotériát szintetizáló László Ervin egyes megállapításai szöges ellentétben voltak a nagy tekintélynek örvendő Jelentis István atya beszédével (melynek során a piarista előadó végig a padlót bámulta). "Manipuláljuk a világot. Elvesztettük hozzátartozásunk érzését, hogy a részei vagyunk. Csak saját magunkat termeljük újra. Ezért váltunk a világ rákos sejtjeivé,” mondta László Ervin, hozzátéve, hogy az ember énképének fontos eleme, hogy magasabbrendűnek tekinti magát az állatoknál.
A vele egyidős Jelenits István (1932) pont ezt látta jónak: az antilopot csak a fű, a víz, a levegő érdekli, az ember legfeljebb annyiban, ha támadni akar rá. Az embert viszont minden érdekli, az antilop viselkedését is kifürkészi. Mert az ember tudásszomjas, "ámuló” szerzet. Jelenits a keresztény tanokról regélt, az egyház jóságosságát hangsúlyozta, mondván, mihelyst szabadon gyakorolható vallás lett, képviselői nem csináltak forradalmat, ultimátumot adva a Római Birodalomnak: rögvest tessék eltörölni a pogány hitrendszert és átállni a kereszténységre. E dicséretek közepette Jelenits persze elegánsan ignorálta az inkvizíció tényét(!), és nem azért, mert időhiányában nem beszélt volna a korszakról (lelkesen védte például a középkori egyház egyes kultúrális, építészeti vívmányait, majd sommásan bagatelizálta a reneszánszot).
Az egyház mai népszerűség-vesztésére utalva megjegyezte: "Talán Isten akarta így, hogy egy szerényebb egyház működjön”. Vallásos embereknél gyakori, hogy egy teremtő figurára hárítanak egy kellemetlen eseményt. Pedig Jelenits atyának megfordulhatna a fejében, hogy az emberek szabad akaratukból (nem Isten, uram bocsá’, az ördög sugallatára) pártolnak el az egyháztól, hanem mert annak korszerűtlen nézetei például az abortuszról és a meleg párkapcsolatok tiltásáról már nem felelnek meg az értékrendszerüknek. Jelenits persze belefűzte mondanivalójába a homoszexualitás helytelenítését: "Nem véletlen, hogy Isten nőt teremtett Ádám mellé, Évát.” Vagyis nem egy másik Ádámot. És míg a genezis e magyarázatához ragaszkodik, azt persze szelektíven kiiktatja belőle, hogy nem hét nap alatt teremtődött a fizikai univerzum. A Szent Könyv szelektív olvasata persze helyes, mivel nem szükséges mindent szó szerint érteni benne. (A Biblia egy ponton a homoszexualitást és az állatok húsának evését is bűnnek mondja. Utóbbi tételhez már nem ragaszkodik az egyház.) Ám pontosan a szelekcióban megnyilvánuló dogmatikus önkény az, ami az egyházat idejétmúlt, intoleranciáját bizonyos kérdésekben levetkezni képtelen intézménnyé degradálja.
Ilyen gondolkodásért osztogatnak manapság Corvin-láncot. (Jelenits atya a közelmúltban kapta meg.)