Veszélybe kerülhet az egyetlen természeti világörökségünk

2015. július 09. csütörtök - 19:20 / piacesprofit.hu
  •    

Lignitbánya nyitásával veszélyeztetnék hazánk egyetlen UNESCO természeti világörökségi helyszínét, és az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékeit – figyelmeztet a WWF Magyarország.

Kép: Wikipedia.org

Július 15-én lesz az a közmeghallgatás, ahol a Teresztenye, Szőlősardó és Égerszög térségében tervezett lignitbánya környezetvédelmi hatásait vitatják meg. A WWF Magyarország több szempont miatt is ellenzi a beruházást. A tervezett bánya Magyarország egyik legszebb és legértékesebb Nemzeti Parkjától 680 méterre létesülne, ezzel veszélyeztetné az ország egyetlen olyan helyszínét, amely a természeti értékei elismeréseképp kapta meg az egész világon ismert és elfogadott UNESCO Világörökség kitüntetést. A bányát ugyanis az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, mint természeti világörökségi helyszín védőövezetében tervezik kialakítani. Kritikus problémát okoz az is, hogy a bányászat során kitermelésre kerülő lignit szállítási útvonala a világörökségi helyszín és a nemzeti park határán vezetne, áthaladva Natura 2000 területeken, amely negatív hatást gyakorolhat a természeti értékre.

A tervezett bányaterület ökológiai folyosót érint, miközben az Országos Területrendezési Törvény (2003. évi XXVI. törvény) kizárja ilyen területen új külszíni bánya létesítését. A beruházás és a hozzá kapcsolódó szállítási útvonalak és rakodóhelyek olyan természeti értékeket veszélyeztetnének, mint a fokozottan védett haris, illetve védett denevérfajok.

„A WWF álláspontja szerint a lignitbányászat és a lignit elszállítása nem történhet sem a világörökségi helyszínen, sem annak védőövezetében, mert az ország egyik világszinten is elismert természeti öröksége szenvedne visszafordíthatatlan károkat, ezért meg kell akadályozni, hogy a bánya környezethasználati engedélyt kapjon” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

További érv a bánya kialakításával szemben, hogy a tervezett szállítási útvonal közelében található a Szőlősardó ivóvízellátását biztosító vízbázis. A települést ellátó vízmű sekély kútja karsztvízre települt, és mint ilyen, közvetlen összeköttetésben van a felszínnel, vagyis a vízadót a felszíni hatások jelentős mértékben veszélyeztethetik.

A jövőnkbe kerülhet a fekete reneszánsz
A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.

Komoly aggályokat vet fel a kibányászott lignit sorsa is. „A lignit, amelyet egyesek virágföldnek is csúfolnak, az egyik legkisebb fűtőértékű energiahordozó. Egyértelműen felmerül a kérdés, hogy az ilyen elavult, szennyező technológiák helyett miért nem megújuló energia-termelés és lakossági energiahatékonysági programok valósulnak meg” – emelte ki Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

„Amellett, hogy a lignit igen gyenge fűtőértékű, elégetésekor rengeteg üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Ha a lignitet lakossági hasznosításra szánják, akkor az égésekor keletkező kén-dioxid, vízzel találkozva ún. kénes savat hoz létre, amely elsavasítja a felszíni vizeket, károsítja a talajt, az élővilágot és az épületeket, irritálja a nyálkahártyát” – folytatta Vaszkó Csaba programvezető.  De a kénes sav egészségügyi hatása eltörpül a bányászat során keletkező mikroszkopikus por, nitrogén-oxidok és a ciklusos szénhidrogének mellett, amelyek légúti és keringési megbetegedéseket, illetve rákot okozhatnak a környező lakosság körében.  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Rákkutató Intézete (IARC) korábban arra a következtetésre jutott, hogy a lignit lakossági égetése bizonyítottan szerepet játszik a tüdőrák kialakulásában. (A légszennyezés több embert öl meg, mint a háborúk.)

A lignitbányák komoly kockázatot jelentenek a környéken élők megélhetésére, életminőségére is. A világ számos térségében a felszíni bányák miatt a helyi közösségek gyakran kényszerülnek elhagyni otthonukat, vagy kénytelenek megpróbálni embertelen körülmények között is túlélni, ahogyan például Kolumbiában és Indiában. Azok a helyi lakosok, akik az Aggteleki Nemzeti Parkban vagy környezetében élnek, a természeti értékek megőrzésére és fenntartható használatára alapozták jövőjüket. Ennek megfelelően a turizmus fejlesztésén dolgoztak az elmúlt években, és ezt szorgalmazzák most is. A lignitbánya számukra is a legrosszabb forgatókönyv, amely mégis megvalósulhat, ha a környezetvédelmi hatóság* engedélyezi a tervezett beruházást.

Miért a környezetszennyezést ösztönözzük a termékdíjjal?
2015 januárjától környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni minden elektromos vezérlésű kazán után. A termékdíj független attól, hogy takarékos-e a készülék, milyen mértékben áll újrahasznosítható alkatrészekből, van-e Környezetbarát Termék minősítése. Mértéke 57 forint kilónként, ami 3-5 százalékkal teszi drágábbá a modern, energiatakarékos kazánokat. Eközben a kevésbé hatékony, természeti erőforrásokkal pazarlóbban bánó, környezetet jobban terhelő fűtőberendezések után nem kell fizetni.