Rémes jövőkép: megállíthatatlan a globális felmelegedés?

2011. december 26. hétfő - 23:26 / Kriston László
  •    

Az északi félteke mintegy negyedét permafrost, vagyis állandó jelleggel fagyott talaj borítja. Alaszka és az orosz tundra az emberi civilizáció előtt megkötött karbont rejt magában - fagyott formában. Ahogy tovább növekszik bolygónk légkörének hőmérséklete, az úgynevezett permafrost is megolvad, és a széndioxidnál huszonötször(!) erősebb üvegházgázt ereszt ki magából. Metánt.

Amikor a fagyott területek megolvadnak, az organikus hordalékból rendszerint széndioxid jön létre és kerül a levegőbe, ahogy a baktériumok lebontják ezeket az anyagokat. Ott azonban, ahol oxigénhiány lép fel, mint például a vizes területeken -folyóknál, tavaknál, lápoknál- a CO2 helyett metán keletkezik a metanogén baktériumok tevékenysége révén.

Charles Tarnocai kanadai tudós 2009-es számítása szerint az északi félteke 1,7 trillió tonna karbont rejt magában, ennek 88 százaléka a permafrostban lapul megfagyva. Az említett mennyiség két és félszerese annak, amennyi karbon a légkörünkben található! Jóval magasabb ez becslés, mint amivel a tudósok dolgoztak. Vagyis az egész éghajlat-változási szcenáriót újra kell gondolni. Ha elindul az olvadás, e felszabaduló metán-mennyiségnek óriási szerepe lesz, felgyorsítja a globális felmelegedés.

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium és az EU egyaránt előre bocsátotta, hogy növelni fogja az anyagi keretet, melyet a permafrost, s a Föld klímaszabályozó folyamataira gyakorolt hatásának tanulmányozására szán. A tudomány ez irányú ismeretei ugyanis meglehetősen hiányosak. A New York Times szerint a NASA is tervbe vette, hogy bővíti permafrost-kutatási projektjét. Annyit tudni, hogy a metán huszonötször erősebb üvegház-hatású, mint a széndioxid. Vagyis olyan ágensről van szó, mely a klímajövőnket kalkuláló jövőképekben súlyozottan fontos, még ha eddig kevés figyelmet szenteltek is neki.

Cikkünk következő részében azt vizsgáljuk, milyen jóslatok, jövő-szcenáriók láttak napvilágot a felolvadt permafrost klimatikus hatásáról – látogasson el honlapunkra holnap is.

A permafrost keletkezése
Az ősi karbon fűben és levelekben őrződik, melyek a jeges talajba merültek az évezredek során. Mivel Észak-Amerika és Szibéria egyes tájait nem fedték erdőségek, a legutóbbi jégkorszak erős szelei szabadon fújták az avart és a természet egyéb hordalékait. A szelek és folyók által ide-odasöpört hordalék leülepedett, maga alá temetve az állati tetemeket, gyökereket, valamint a talajon kikelő zuzmókat, füveket, leveleket, kisebb bokrokat, melyek fotoszintézist végző zöld növényekként karbont kötöttek meg belsejükben. E megfagyott növényi törmelék-rétegek alkotják a perfamfrost anyagát.