Ötmilliárd eurós adócsalásra használták a kvótákat!

2010. május 06. csütörtök - 18:51 / klímablog
  •    

Ötmilliárd euró értékben károsították meg az uniós övezetet a CO2-kvótakereskedelemmel visszaélő adócsalók, állította már decemberben az Europol. Az elmúlt másfél évben 11 országban folyt ilyen illegális üzleti gyakorlat. Az ügyben jó ideje már folyamatosan tartottak házkutatásokat, a napokban pedig letartóztatási hullám söpört végig Európán. Eddig több tucatnyi személyt vettek őrizetbe.

A szemfüles csalók Angliában, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Dániában, Portugáliában, Norvégiában, Belgiumban, Cipruson és a Cseh Köztársaságban követtek el visszaélést az üvegházgáz-kibocsátási kvóták kereskedelmében. Az illegális módszer a következőképp működött: a kvóta-vásárló az egyik EU-tagországból a másikba ÁFA-mentesen viszi át a kibocsátási engedélyeket, ahol eladja őket, ott azonban már ÁFA-val növelt áron. Az eladó tehát szép profitra tesz szert azzal, hogy "benyeli" az immár ÁFÁ-t is tartalmazó vételárat, és meglóg vele.

A kvóta-svindli összetettebb verzióját "körhinta csalásnak" hívták: ez esetben nem adják el egyből egy országban a kibocsátóknak az emissziós engedélyeket, hanem több cégen áramoltatják keresztül -e tranzakciók mindegyike ÁFA-köteles-, mire megejtik a végső tranzakciót. Ami lehet az is, hogy az emissziós engedély visszajut az eredeti eladóhoz! A jogtalan pénzszerzésnek e módja azért volt népszerű, mert állítólag nehéz bizonyítékot találni rá. Következésképp a gyanúsítottak ritkán végzik elítéltként.

Adórazzia

Egy ilyen körhintás pénzügyi hadművelet miatt 230 házkutatást tartottak Németországban áprilisban, jelentette a Bloomberg. Még olyan patinás pénzintézet, mint a Deutsche Bank is belekeveredett az ügybe. A bank hét alkalmazottját gyanúsítják a német hatóságok. Az ország gazdaságának okozott kár 180 millió euróra rúg. A német hatóságok három személyt tartoztattak le, egy ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki.

Angliában már tavaly 9 személyre tettek bilincset kvóta-svindli miatt, de óvadék ellenében mindegyiküket szabadlábra helyezték. A New York Times információi szerint a felgöngyölt angliai csalások gazdag üzletemberek fényűző életmódját voltak hivatva finanszírozni, a befolyt összeget jachtokra és luxusautókra költötték, közel 63 millió dollár értékben.

Belgiumban januárban három külföldi állampolgárt tettek hűvösre, Spanyolországban márciusban 50 millió eurós adócsalád vádjával 9 embert tartóztattak le, a múlt hónapban pedig Angliában 21-en kerültek rács mögé és 81 helységet kutattak át. 50 személy ellen folytatnak nyomozást, jelentette a Reuters.

Egyes ügyekben nemzetközi összefogással folyt a nyomozás. A frankfurti ügyészség kérésére, több EU-tagállamban tartottak házkutatásokat, például Dániában és Finnországban. További házkutatásokra került sor Portugáliában, Csehországban és Cipruson. Norvégia -miután ott 5 személy ellen emeltek vádat- kijelentette, minden kvóta-tranzakciót átvizsgál.

Szigorították a szabályozást

A Reuters vizsgálata tavaly arra az eredményre jutott, hogy az EU-tagállamok határozatai, amelyekkel ilyesfajta csalásoknak próbálták elejét venni, leginkább arra voltak jók, hogy a szomszédos országba irányuljon a csalás.

A körmönfont gyakorlat létezése az illetékesek előtt sem volt titok. A holland pénzügyminiszter ezért már 2009 júliusában úgy határozott, az emissziós engedély vásárlásának ÁFA-kötelezettségét a (belföldi) vásárlóra róják ki, és nem az eladóra. Anglia és Franciaország -ugyancsak tavaly- kivonta az ÁFA-köteles tranzakciók sorából a kvóta-eladásokat, hogy ne élhessenek ily módon vissza vele. (Franciaországban ekkor már nyomozás folyt kvótákkal kapcsolatos adócsalási ügyben.) Legfelsőbb EU-szinten idén márciusban új direktívát fogadtak el, amely gyakorlatilag a holland mintát terjeszti ki az unió egész területére. Ezt azonban ratifikálniuk kell a tagországoknak, hogy életbe léphessen.

Online trükkök
Februárban a csalások egy másik hulláma is terítéken volt: online bűnözők illegálisan megpróbálták vállalatoktól ellopni az emissziós engedélyeiket és jogtalanul eladni. Márciusban magyar széndioxid-kibocsátási kvóták a párizsi BlueNext tőzsdén kötöttek ki, miután a zöld tárca néhány nappal korábban 1,7 milliárd forint értékben értékesítette azokat. A híradások arról szóltak, 7000 kvóta került a tőzsdére. Molnár József, a KvVM kabinetfőnöke azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy “hiba” történt, melynek oka, hogy a BlueNext egyik kereskedője szimplán nem kapcsolta be számítógépén aznap azt a rendszert, amely azonosítja a kvótákat. Az ügyhöz hozzátartozik, hogy a kvótákat nem nyilvánították pénzpiaci konstrukcióknak az EU-ban, ezért nem esnek olyan szigorú szabályozás alá, mint a derivatívák.