Többet érnek nekünk a méhek élve

2013. augusztus 09. péntek - 19:24 / klímablog
  •    

Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.

Nélkülük éhen halnánk – Kép: Pixabay

Mint az európai gazdák szövetsége által megrendelt kutatásból kiderült, a méhek egészségét vélhetően károsító három növényvédőszer használata 2 milliárd euróval növelte az uniós agrárium forgalmát és 50 000 állást teremtett. Ez azonban rövid távú nyereség, ami nem számol a hosszú távú veszteséggel.

Mindennapi beporzásunk add meg nékünk ma

Idén nyáron már a Balatonnál is megfigyelték a méhek tömeges pusztulását, mely a világon szinte mindenütt égető probléma. Élelmiszernövényeink túlnyomó része a méhek beporzó tevékenységének segítségével kerülhet csak asztalunkra és tányérunkra. A méhek pusztulása szakvélemények szerint a neonikotinoid-alapú csávázószereknek köszönhető -főleg a repcetermesztésnél használják-, melyeket a Syngenta és a Bayer vegyipari konszernek gyártanak.

A jelenséget már 1994-ben megfigyelték francia méhészek, amikor neonikotinoid-alapú kemikáliákat permeteztek napraforgókra. A méhek megzavarodtak ettől és nagy számban el is pusztultak.

Ugyanakkor az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) által kiadott uniós szakjelentés ”nem talált közvetlen kapcsolatot a növényvédő-szerek és a méhállomány Európában és Észak Amerikában tapasztalt összeomlása között”, mert rövid távú következtetéseket nem lehetett levonni a nem eléggé sokrétű adatokból. Vírusoknak és a klímaváltozásnak is betudható a pusztulás, állítják a szkeptikusok. Anglia Élelmezési és Környezetvédelmi Kutatóintézete (FERA) sem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot vonni az említett szerek és a méhpusztulás között.

Csökkenő uniós biodiverzitás
  • Globális szinten a méhek általi beporzás 204,62 milliárd dolláros gazdasági értékkel bír (ennyivel járul hozzá a globális GDP-hez), állítja az ENSZ, s ez a világélelmezés összforgalmának 9,5 %-ával egyenlő.
  • Az uniós tagországokban élő állatfajok 25 %-át a kihalás veszélyezteti, míg a halállománynak 88 %-a vált veszélyeztetetté. A túlhalászat 50 milliárd dolláros bevételkiesést okoz évente, állítja az Ökoszisztémák és Biodiverzitás Ökonómiája (TEEB) nevű szervezet.
  • Ha az üzleti szféra befektet a biológiai sokszínűség megőrzését elősegítő programokba, 2050-re 2000-6000 milliárd dollárnyi ”üzleti lehetőség” hullana az ölébe. Ellenkező esetben ennyit veszítenénk.