”Népirtó mobiltelefon”: háborús ásványok

2010. augusztus 25. szerda - 20:19 / Kriston László
  •    

Az amerikai pénzügyi szektort átalakító reformba iktatták az emberi jogokat sorozatosan megsértő országok ásványi kincseinek embargóját. A közvélemény és aktivisták nyomására tiltják ki az amerikai termékekből azokat az ásványokat, melyeket a lakosságot terrorizáló felkelők és magánmilíciák háborúk finanszírozására használnak Afrikában. Az amerikai gyáriparosok most azért lobbiznak, hogy lazítsák a tilalmat. Az Apple és a Microsoft ketyeréit "népirtó telefonokként" csúfolták és ítélték el emberi jogi szervezetek.

Az ásványok elengedhetetlen alapelemei hi-tech készülékeinknek. Ércek kellenek laptopjaink, mobiltelefonjaink, kórházi műszereink működéséhez. Fogyasztókként bele sem gondolunk, hogy a telekommunikációs eszköz, amit a fülünkhöz tartunk, vagy amelynek billentyűzetén írjuk emailjeinket, milyen visszaélésekre nyújt lehetőséget: pénzforrást -évente több százmillió(!) dollárt-. ad a világ másik felén a lakosság lemészárlásához, kényszermunkára fogásához, szexuális bántalmazásához.

A "véres gyémántok" kereskedelmének megfékezésére már történtek jogi lépések az elmúlt években. A Sierra Leone-i polgárháború idején az onnan kikerülő gyémántok adták a gyémánt-világkereskedelem 4 százalékát!

Az amerikai honatyák most újabb ásványokat céloztak meg, melyek kibányászása fegyveres "nógatásra" történik, gyakran kiskorú gyerekek alkalmazásával, főleg Nyugat- és Közép-Afrikában.

Ásványetika 2.0: kipécézték Kongót

 "Konfliktus-ásvány" tilalom
A jogszabály hatóköre: amerikai tőzsdén jegyzett cégek, több ezer vállalkozás
Kötelezettség: éves jelentéstétel arról, hogy a használt ásványok eredete visszavezethető-e Kongóra. Akik nem tudják bizonyítani, hogy ásványaik ”konfliktusmentesek”, független auditáló céget kell szerződtetniük annak megállapítására.
Bejelentendő ásványfajták: Kongóból és (illegális csempészet miatt) a szomszédos országokból beszerzett arany, ón, volfrám, tantál.
Szankciók: a cég reputációjának sérülése a nyilvánosságra hozatali kötelezettség miatt
Olyan, mint a pénzmosás!
Lehetséges, hogy a Kongóból kicsempészett ”konfliktus-ásványokat” Ruandán keresztül egy orosz utódállamban lévő kohóba szállítják, ahol összeolvasztják máshonnan származó ércekkel, amit aztán egy távol-keleti cég ad el az amerikai nagyvállalatnak – de talán sosem kerül nyers formában amerikai szárazföldre, mert a multi ázsiai gyárában építetik be a termékbe. Olyan ez, mint a pénzmosás, egy ponton túl az anyag is tisztára mosódik, eredete azonosíthatatlan.

Az új Dodd-Frank jogszabály bejelentési kötelezettséget ró azokra az amerikai cégekre, melyek ásványokat használnak fel termékeikhez, és konkrétan kiköti, hogy a kongói ércek "konfliktus-ásványok", s mint ilyenek, tabuk, ipari termelésben nem használhatók, jelentette a CNN hírtelevízió.

Termék-előállítási oldalon az érintettek köre nem is lehetne szélesebb: az amerikai gyáripari szektor nagy felvásárlója a kongói tantálnak (e fémfajta egyötöde Kongóban leledzik), és szinte minden technológiai cég használ ónt és aranyat.

Az ipari érdekcsoport, a National Assocation of Manufacturers eufemisztikusan úgy fogalmazott, támogatják és egyetértenek az új jogszabály célkitűzéseivel, szándékával, de aggódnak annak széleskörű kihatásaitól, illetve a mechanizmustól, amely kivitelezi. Ez alatt azt értik, hogy a komplikált és tekervényes nemzetközi audit túl sok pénzt vinne el és talán nem is jár olyan világos eredménnyel, mint a gyémántok eredetvizsgálata (mivel az ércek összeolvaszthatók, lásd a keretes anyagot); hallgatólagosan pedig nyilván azt is nehezményezik: ha kiderül, hogy az ásvány nem használható, a szóban forgó szállítmány pótlása pluszkiadás. A Hewlett Packard egyik vezetője azonban üdvözölte a törvény bevezetését.

Az érintett cégek -világmárkák és jogi képviselőik- kampányba kezdenek, hogy a szabályozás módosítására bírják rá az azt végrehajtó amerikai tőzsdefelügyeletet (SEC), hiszen a törvény szövegét áprilisig véglegesítik.

A Financial Times és a CNN szerint az új szabályozás pénzbüntetést is kiró a törvénysértőkre, a Washington Post szerint nem, "csak" a cég honlapján kell közölni, hogy vétkesnek találták a vállalatot – amiből garantálhatóan botrány kerekedik, a vásárlók és civil szervezetek tiltakozása végül bevétel- és piacvesztést eredményez (ahogy az a fenntarthatatlan olajpálma-termelés miatt orángutánokat kihalással veszélyeztető KitKat vagy a gyerekmunkásokat alkalmazó Nike botránya kapcsán történt). Ezúttal alighanem arról lehet szó, hogy a végleges törvényszöveg rendeletei határoznák meg a szankciókat, s ez az oka az amerikai gyáriparosok lobbizásának.

Kitakarítják a Wall Streetet

A 2008. szeptemberi összeomlás reakciójaként megalkotott pénzügyi törvénycsomag 2300 oldalra rúg. A kongói ásványokat ebben egy bekezdés regulázza, írta a Washington Post. A törvényt előkészítő kongresszusi vitában is csak futólag említették a "konfliktus ásványokat", de a szóban forgó egy bekezdés hathatós eszköz, hogy kivonja őket a piacról, elvágva ezzel a legális forrásokat a kongói háború haszonélvezőitől.

A jogszabály-kiegészítést Sam Brownback republikáns szenátor terjesztette be tavaly áprilisban, és bár idén végül a bankreform ellen szavazott, javaslata benne maradt a törvényben. Hillary Clinton, aki tavaly Kongóba látogatott és találkozott megerőszakolt nőkkel, felemelte szavát a "konfliktus ásványok" adás-vétele ellen.

Naomi Campbell is ilyen anyagot, csiszolatlan ékköveket kapott 1997-ben – bár ő nyugat-afrikai eredetűeket. A 2006 óta európai börtönben ülő libériai despota, Charles Taylor ajándékozta őket világszépségnek egy Nelson Mandela által rendezett díszvacsora után, amiről nemrég kénytelen volt tanúskodni a szupermodell a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt.

Véres gyémántok
Libéria: Charles Taylor Taylor gerilla lázadó volt 1989-1996 között. Az általa véres gyémántokkal (is) támogatott RUF csoport erőszakkal befogott gyerekkatonáit gyilkolásra kényszerítették és drogozásra szoktatták. Ő az első afrikai államfő, aki háborús bűnök (öt rendbeli) vádjával áll a törvényszék előtt, de vádat emeltek ellene emberiség ellen elkövetett bűnök (öt rendbeli) és a nemzetközi humanitárius törvények (egy rendbeli) megsértése miatt is. Taylor 1997-ben lett államelnök, de 1999-ben lázadást indítottak ellene, amely a Második Libériai Polgárháborúba torkollott.
Filmváltozat
A Fegyvernepper (2005) című filmben André Baptiste, Sr. figuráját részben Taylorról mintázták. A Nicolas Cage által megformált főszereplőt pedig a világ egyik leghírhedtebb fegyverkereskedőjére, Viktor Boutra alapozták, akit a minap tartóztattak le Thaiföldön, hogy kiszolgáltassák az amerikai törvényhozásnak. Az orosz Boutot 2002 óta körözi az Interpool. A véres gyémántok kereskedelméről szólt a Véres gyémánt című film Leonardo DiCaprio főszereplésével.

A három T

Az afrikai háborúk gyakran a gyémántok és természeti erőforrások megszerzése feletti összetűzésből robbannak ki. A kialakuló zavaros helyzetben becstelenül bánnak a civil lakossággal, atrocitások érik őket, gyakran pedig szándékos népirtás áldozatául esnek.

Az ásványi kincsekben gazdag Kelet-Kongó fő pénzforrása az ón (tin), a volfrám (tungsten, amit a mobiltelefonokba építenek be) és a tantál (tantalum) – ezeket a három T-ként emlegetik. De itt van a világ legnagyobb kobalt-készlete, amit kerámiák, festékek és elemek előállításához használnak, és páratlanul bőséges állomány található rézből. Bővelkedik a Kongó Demokratikus Köztársaság még aranyban, ezüstben, és gyémántban is.

A kongói polgárháború a szomszédos Ruandában kitört népirtás után kezdődött 1994-ben. A törvényes viszonyok felbomlása miatti vérengzésben, járványokban és éhínségben közel 5,4 millió kongói vesztette életét a 65 millió lakosú országban. A térség évek óta nyerészkedő "hadurak" martaléka, s a világ "nemi erőszak fővárosának" tartja az ENSZ illetékes képviselője, mivel több százezer(!) nő lett itt szexuális erőszak áldozata. A konfliktus hivatalosan 2003-ban ért véget, a társadalom 75 százaléka ugyanakkor továbbra is a létminimum alatt, az "abszolút szegénység" szintjén él, napi egy dollárnál is kisebb összegből!

Az EU még nem alkotott hasonló törvényt, hogy kitiltsa a kártékony célokra használt ásványokat az uniós piacról.

A Kimberley-folyamat
Az egyezményt 2000 májusában kötötték a dél-afrikai országok: a gyémántkereskedelem minden résztvevője köteles igazolni, hogy terméke legálisan üzemeltetett bányákból és jogtisztelő eladásokból származik, vagyis ”konfliktusmentes”. Ezt bizonyítaniuk kell a szállítmányok menetleveleinek és dokumentációjának. A megállapodáshoz 74 kormány csatlakozott, valamint az ékkövek világkereskedelmét átlátó World Diamon Council, az ENSZ és az Európai Unió. A tagság körében csak néhány ország rendelkezik vétójoggal. A csatlakozott országok nem kereskedhetnek nem-tagországokkal. De nem mindegyik tagállam tartja be az előírásokat.
Robert Mugabe rezsimje Zimbabwéban állítólag a csatlakozás után is hasznot húzott a véres gyémántokból, állította a CNN-ben Amy Barry, a Global Witness munkatársa. Az ország keleti részében lévő Marange bányákat Barry szerint militáns csoportok üzemeltetik, amelyek nem riadnak vissza a munkások kínzásától és meggyilkolásától sem.
Konfliktus-gyémántok: ”Olyan területekről származó gyémántok, melyeket olyan erők vagy frakciók irányítanak, amik ellenzik a legitim és nemzetközileg elismert kormányokat, és arra használják (a gyémántokat), hogy kormányellenes vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiba ütköző katonai akciókat hajtsanak végre”, szól az ENSZ definíciója.