”Népirtó mobiltelefon”: háborús ásványok

2010. augusztus 25. szerda - 20:19 / Kriston László
  •    

Az amerikai pénzügyi szektort átalakító reformba iktatták az emberi jogokat sorozatosan megsértő országok ásványi kincseinek embargóját. A közvélemény és aktivisták nyomására tiltják ki az amerikai termékekből azokat az ásványokat, melyeket a lakosságot terrorizáló felkelők és magánmilíciák háborúk finanszírozására használnak Afrikában. Az amerikai gyáriparosok most azért lobbiznak, hogy lazítsák a tilalmat. Az Apple és a Microsoft ketyeréit "népirtó telefonokként" csúfolták és ítélték el emberi jogi szervezetek.

Az ásványok elengedhetetlen alapelemei hi-tech készülékeinknek. Ércek kellenek laptopjaink, mobiltelefonjaink, kórházi műszereink működéséhez. Fogyasztókként bele sem gondolunk, hogy a telekommunikációs eszköz, amit a fülünkhöz tartunk, vagy amelynek billentyűzetén írjuk emailjeinket, milyen visszaélésekre nyújt lehetőséget: pénzforrást -évente több százmillió(!) dollárt-. ad a világ másik felén a lakosság lemészárlásához, kényszermunkára fogásához, szexuális bántalmazásához.

A "véres gyémántok" kereskedelmének megfékezésére már történtek jogi lépések az elmúlt években. A Sierra Leone-i polgárháború idején az onnan kikerülő gyémántok adták a gyémánt-világkereskedelem 4 százalékát!

Az amerikai honatyák most újabb ásványokat céloztak meg, melyek kibányászása fegyveres "nógatásra" történik, gyakran kiskorú gyerekek alkalmazásával, főleg Nyugat- és Közép-Afrikában.

Ásványetika 2.0: kipécézték Kongót

 "Konfliktus-ásvány" tilalom
A jogszabály hatóköre: amerikai tőzsdén jegyzett cégek, több ezer vállalkozás
Kötelezettség: éves jelentéstétel arról, hogy a használt ásványok eredete visszavezethető-e Kongóra. Akik nem tudják bizonyítani, hogy ásványaik ”konfliktusmentesek”, független auditáló céget kell szerződtetniük annak megállapítására.
Bejelentendő ásványfajták: Kongóból és (illegális csempészet miatt) a szomszédos országokból beszerzett arany, ón, volfrám, tantál.
Szankciók: a cég reputációjának sérülése a nyilvánosságra hozatali kötelezettség miatt
Olyan, mint a pénzmosás!
Lehetséges, hogy a Kongóból kicsempészett ”konfliktus-ásványokat” Ruandán keresztül egy orosz utódállamban lévő kohóba szállítják, ahol összeolvasztják máshonnan származó ércekkel, amit aztán egy távol-keleti cég ad el az amerikai nagyvállalatnak – de talán sosem kerül nyers formában amerikai szárazföldre, mert a multi ázsiai gyárában építetik be a termékbe. Olyan ez, mint a pénzmosás, egy ponton túl az anyag is tisztára mosódik, eredete azonosíthatatlan.

Az új Dodd-Frank jogszabály bejelentési kötelezettséget ró azokra az amerikai cégekre, melyek ásványokat használnak fel termékeikhez, és konkrétan kiköti, hogy a kongói ércek "konfliktus-ásványok", s mint ilyenek, tabuk, ipari termelésben nem használhatók, jelentette a CNN hírtelevízió.

Termék-előállítási oldalon az érintettek köre nem is lehetne szélesebb: az amerikai gyáripari szektor nagy felvásárlója a kongói tantálnak (e fémfajta egyötöde Kongóban leledzik), és szinte minden technológiai cég használ ónt és aranyat.

Az ipari érdekcsoport, a National Assocation of Manufacturers eufemisztikusan úgy fogalmazott, támogatják és egyetértenek az új jogszabály célkitűzéseivel, szándékával, de aggódnak annak széleskörű kihatásaitól, illetve a mechanizmustól, amely kivitelezi. Ez alatt azt értik, hogy a komplikált és tekervényes nemzetközi audit túl sok pénzt vinne el és talán nem is jár olyan világos eredménnyel, mint a gyémántok eredetvizsgálata (mivel az ércek összeolvaszthatók, lásd a keretes anyagot); hallgatólagosan pedig nyilván azt is nehezményezik: ha kiderül, hogy az ásvány nem használható, a szóban forgó szállítmány pótlása pluszkiadás. A Hewlett Packard egyik vezetője azonban üdvözölte a törvény bevezetését.

Az érintett cégek -világmárkák és jogi képviselőik- kampányba kezdenek, hogy a szabályozás módosítására bírják rá az azt végrehajtó amerikai tőzsdefelügyeletet (SEC), hiszen a törvény szövegét áprilisig véglegesítik.

A Financial Times és a CNN szerint az új szabályozás pénzbüntetést is kiró a törvénysértőkre, a Washington Post szerint nem, "csak" a cég honlapján kell közölni, hogy vétkesnek találták a vállalatot – amiből garantálhatóan botrány kerekedik, a vásárlók és civil szervezetek tiltakozása végül bevétel- és piacvesztést eredményez (ahogy az a fenntarthatatlan olajpálma-termelés miatt orángutánokat kihalással veszélyeztető KitKat vagy a gyerekmunkásokat alkalmazó Nike botránya kapcsán történt). Ezúttal alighanem arról lehet szó, hogy a végleges törvényszöveg rendeletei határoznák meg a szankciókat, s ez az oka az amerikai gyáriparosok lobbizásának.

Kitakarítják a Wall Streetet

A 2008. szeptemberi összeomlás reakciójaként megalkotott pénzügyi törvénycsomag 2300 oldalra rúg. A kongói ásványokat ebben egy bekezdés regulázza, írta a Washington Post. A törvényt előkészítő kongresszusi vitában is csak futólag említették a "konfliktus ásványokat", de a szóban forgó egy bekezdés hathatós eszköz, hogy kivonja őket a piacról, elvágva ezzel a legális forrásokat a kongói háború haszonélvezőitől.

A jogszabály-kiegészítést Sam Brownback republikáns szenátor terjesztette be tavaly áprilisban, és bár idén végül a bankreform ellen szavazott, javaslata benne maradt a törvényben. Hillary Clinton, aki tavaly Kongóba látogatott és találkozott megerőszakolt nőkkel, felemelte szavát a "konfliktus ásványok" adás-vétele ellen.

Naomi Campbell is ilyen anyagot, csiszolatlan ékköveket kapott 1997-ben – bár ő nyugat-afrikai eredetűeket. A 2006 óta európai börtönben ülő libériai despota, Charles Taylor ajándékozta őket világszépségnek egy Nelson Mandela által rendezett díszvacsora után, amiről nemrég kénytelen volt tanúskodni a szupermodell a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt.

Véres gyémántok
Libéria: Charles Taylor Taylor gerilla lázadó volt 1989-1996 között. Az általa véres gyémántokkal (is) támogatott RUF csoport erőszakkal befogott gyerekkatonáit gyilkolásra kényszerítették és drogozásra szoktatták. Ő az első afrikai államfő, aki háborús bűnök (öt rendbeli) vádjával áll a törvényszék előtt, de vádat emeltek ellene emberiség ellen elkövetett bűnök (öt rendbeli) és a nemzetközi humanitárius törvények (egy rendbeli) megsértése miatt is. Taylor 1997-ben lett államelnök, de 1999-ben lázadást indítottak ellene, amely a Második Libériai Polgárháborúba torkollott.
Filmváltozat
A Fegyvernepper (2005) című filmben André Baptiste, Sr. figuráját részben Taylorról mintázták. A Nicolas Cage által megformált főszereplőt pedig a világ egyik leghírhedtebb fegyverkereskedőjére, Viktor Boutra alapozták, akit a minap tartóztattak le Thaiföldön, hogy kiszolgáltassák az amerikai törvényhozásnak. Az orosz Boutot 2002 óta körözi az Interpool. A véres gyémántok kereskedelméről szólt a Véres gyémánt című film Leonardo DiCaprio főszereplésével.

A három T

Az afrikai háborúk gyakran a gyémántok és természeti erőforrások megszerzése feletti összetűzésből robbannak ki. A kialakuló zavaros helyzetben becstelenül bánnak a civil lakossággal, atrocitások érik őket, gyakran pedig szándékos népirtás áldozatául esnek.

Az ásványi kincsekben gazdag Kelet-Kongó fő pénzforrása az ón (tin), a volfrám (tungsten, amit a mobiltelefonokba építenek be) és a tantál (tantalum) – ezeket a három T-ként emlegetik. De itt van a világ legnagyobb kobalt-készlete, amit kerámiák, festékek és elemek előállításához használnak, és páratlanul bőséges állomány található rézből. Bővelkedik a Kongó Demokratikus Köztársaság még aranyban, ezüstben, és gyémántban is.

A kongói polgárháború a szomszédos Ruandában kitört népirtás után kezdődött 1994-ben. A törvényes viszonyok felbomlása miatti vérengzésben, járványokban és éhínségben közel 5,4 millió kongói vesztette életét a 65 millió lakosú országban. A térség évek óta nyerészkedő "hadurak" martaléka, s a világ "nemi erőszak fővárosának" tartja az ENSZ illetékes képviselője, mivel több százezer(!) nő lett itt szexuális erőszak áldozata. A konfliktus hivatalosan 2003-ban ért véget, a társadalom 75 százaléka ugyanakkor továbbra is a létminimum alatt, az "abszolút szegénység" szintjén él, napi egy dollárnál is kisebb összegből!

Az EU még nem alkotott hasonló törvényt, hogy kitiltsa a kártékony célokra használt ásványokat az uniós piacról.

A Kimberley-folyamat
Az egyezményt 2000 májusában kötötték a dél-afrikai országok: a gyémántkereskedelem minden résztvevője köteles igazolni, hogy terméke legálisan üzemeltetett bányákból és jogtisztelő eladásokból származik, vagyis ”konfliktusmentes”. Ezt bizonyítaniuk kell a szállítmányok menetleveleinek és dokumentációjának. A megállapodáshoz 74 kormány csatlakozott, valamint az ékkövek világkereskedelmét átlátó World Diamon Council, az ENSZ és az Európai Unió. A tagság körében csak néhány ország rendelkezik vétójoggal. A csatlakozott országok nem kereskedhetnek nem-tagországokkal. De nem mindegyik tagállam tartja be az előírásokat.
Robert Mugabe rezsimje Zimbabwéban állítólag a csatlakozás után is hasznot húzott a véres gyémántokból, állította a CNN-ben Amy Barry, a Global Witness munkatársa. Az ország keleti részében lévő Marange bányákat Barry szerint militáns csoportok üzemeltetik, amelyek nem riadnak vissza a munkások kínzásától és meggyilkolásától sem.
Konfliktus-gyémántok: ”Olyan területekről származó gyémántok, melyeket olyan erők vagy frakciók irányítanak, amik ellenzik a legitim és nemzetközileg elismert kormányokat, és arra használják (a gyémántokat), hogy kormányellenes vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiba ütköző katonai akciókat hajtsanak végre”, szól az ENSZ definíciója.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor