Nem éri meg ásványvizet venni?

2010. április 06. kedd - 09:44 / klímablog
  •    

Nagyságrendekkel több ivóvizet használunk fel testünk táplálására, mint amennyivel akár megközelítőleg is tisztában lennénk. Természetesen nemcsak arról a mennyiségről van szó, amit megiszunk, hanem amit az élelmiszerek előállítására fordít az emberi civilizáció ipari szinten. Egy kilogramm kristálycukor előállításához például 1047 liter, egy csomag kutyaeledel legyártásához 14 800 liter vizet fogyasztanak el!

A Carnegie Mellon University nemrég tette közzé kutatási eredményeit a közvetett vízhasználat mértékéről. Közvetett vízhasználat alatt azt értik, mennyi víz szükséges bármilyen gazdasági inputhoz. A kutatók 428 termelési és szolgáltatási szektor vízgazdálkodását vizsgálták meg az Egyesült Államokban és eredményeiket az Environmental Science & Technology szaklapban publikálták.

Nemcsak a szegény országok küzdenek vízhiánnyal. Egyes amerikai nagyvárosok, mint a sivatagi Las Vegas, vagy Atlanta kénytelenek voltak újfajta rendszert kidolgozni a lakossági vízfogyasztás megregulázására. Az ivóvíz apadásával még a fejlett ipari országokban is nőhet közmű-számlákon a víz ára – elsősorban a nagy kiterjedésű, változatos természeti viszonyokkal bíró USA-ban. Az áremelkedés pedig minden bizonnyal kihatással lesz a legkülönfélébb fogyasztási cikkek áraira. Ennek még lehet a pozitív mellékhatása is, vélik egyes környezetvédők: ha drágább a víz, felismeri az értékét és végességét a társadalom, s több állami pénzt fordíthatnak a megőrzésére.

Implikált víz

Míg az iparágak rendszerint a közvetlen vízhasználatról szoktak nyilatkozni, ennek közvetett módja sokkal nagyobb. Nemcsak a termékekben állapítható meg az "implikált víz" mennyisége, hanem a szolgáltatásokban is. A papíripar (csomagolás), a mezőgazdaság és az energiaipar a leginkább vízigényesek, mutatták ki kutatók, s e szektorok mind kapcsolódnak a gazdasági termelés legkülönfélébb ágazataihoz, hozzájárulva a szolgáltatásokban és termékekben lévő "közvetett" vízhasználat növekedéséhez.

Még a műanyag flakonban lévő literes ásványvíznél is a víz kezelése, hűtése, csomagolása, címkézése és (gyakran külföldre) szállítása kétezerszer(!) több energiába kerül, mintha egy liter csapvizet innánk meg helyette, mutatta ki az első ilyen tárgyú kutatás, amelyet a kaliforniai Pacific Institute for Studies and Development munkatársai végeztek. Az Environmental Research Letters folyóiratban közétett tanulmányuk szerint az amerikai lakosság ásványvíz-forgalma más erőforrásokat is jelentős mennyiségben von el a természetből: évente például 32-54 millió barrel olajat.

Egy műanyag flakon előállításával 3,7 liter vizet használunk el. Az Egyesült Államokban 1976 és 2007 között az egy főre jutó ásványvízfogyasztás évi 6 literes átlagértékről 116 literre ugrott! E növekedés 70 százaléka 2001 óta történt! 2007-ben az amerikaiak 33 milliárd liternyi palackozott ásványvizet vásároltak. Globális méretekben viszont 200 milliárd litert iszunk meg belőlük. Egy átlagos nyugati fogyasztó több vizet vásárol, mint tejet vagy sört.

Hogyan fogjuk vissza vízfogyasztásunkat?
A Treehugger nevű környezetvédelmi honlap számba vette azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel csökkenthetjük vízfogyasztásunk, és így saját ökológiai lábnyomunk.
  • Szereljünk fel vízfolyást visszafogó csaptelepeket
  • Használjunk víztakarékos mosogatógépeket
  • Gyűjtsük be az esővizet a kertben
  • Az étteremben csak akkor kérjünk vizet az asztalra, ha a bor vagy üdítő mellett azt is megisszuk
  • Használjuk fel a légszárító berendezésben lévő vizet növények locsolására
  • A konyhában nem folyóvízben, a csap alatt, hanem egy vízzel tele engedett mély edényben mossuk meg a zöldségeket
  • Javítsuk meg a csöpögő csapokat a kertben
  • Legyünk tisztában a megvásárolt élelmiszer vagy zöldség és gyümölcs víz-lábnyomával. A marhahús, illetve a tehén például sokkal több vizet vont el a természetből, mint a csirke. A mangó több vizet igényelt, mint a kopasz barack, stb.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor