Napkitörések és technika: jön a tőzsdei összeomlás?

2011. május 13. péntek - 15:47 / Kriston László
  •    

Gépesített világunkban nemcsak a tőzsdét veszélyezteti technikai malőr. Természettudósok szerint jövőre erősödni fognak a robbanások a Napon, vagyis az úgynevezett napkitörések. Ezek kedvezőtlenül befolyásolnak gyakorlatilag mindenféle gépet. Az 1920-as években Amerikában ilyen okokból többször is leállt a morze-jelekkel táviratokat kézbesítő országos kommunikációs hálózat.

Az még hagyján, hogy a jogi szabályozást lehagyta a flash-kereskedés: az algoritmusok által lebonyolított, századmásodpercek alatt kivitelezett ügyletek 30 százaléka úgynevezett "bevilágítatlan piacokon" zajlik, amikre nem terjednek ki a törvények. Az Amerikai Tőzsdefelügyelet (SEC) fontolgatja ezek bevonását a szabályozás körébe.

Az is már-már természetes, hogy az emberi felfogóképesség alig tudja megérteni a Nasdaq átlagsebességét, ahol 98 mikromásodperc alatt bonyolódnak a flash-ügyletek! Ami egy századmásodperc ezredrésze! S ezek villámgyors sebességgel pörgő tőzsdei folyamatok gyakran galibákat, mesterséges tőzsdekrach-okat okoznak.

Napkitörések

Mindennek tetejébe az univerzum felől is veszélyek leselkednek a bankrendszerre és a tőzsdékre. A Nap aktivitása bizonyos ciklusokban tetőzik, s legközelebb 2012-ben ér a csúcsára. A robbanások nagy energiájú részecskéket lövellnek bolygónk felé, melyek mágneses viharokat okozhatnak, megbénítva a földi gépeket.

2010 szeptemberében a napkitörések várható hatásaira figyelmeztetett Herczog Edit, az Európa Parlament MSZP-s képviselője. Az Európai Bizottsághoz intézett levelében rámutatott: "A telekommunikáció, a navigáció, biztonságtechnika, az időjárás-előrejelzés és még számos, a mindennapi biztonságot és kényelmet szolgáló technológia függ egyre nagyobb mértékben az űr-időjárástól".

A politika azonban egyelőre nem állt elő olyan szcenáriókkal, amelyek az életvitelünk folytatását biztosítanák a nagy számítógép-hálózatok lefagyásakor.

Kvantum-ugrások a tőzsdén?

A 2010. május 6.-i tőzsdekrachot kivizsgáló bizottság élére egy kvantumfizikust nevezetek ki. Gregg E. Berman korábban részecskegyorsítóknál dolgozott, s új feladatkörében 20 fős gárdával eredt az összeomlást okozó gikszer(ek) nyomába. Jelentésük rámutatott, a magyarázat sokkal vészjóslóbb, mint a tőzsdét szabályozó állami szervek első indoklása, miszerint csupán szoftverhibáknak köszönhetők a flash crash-ek.

A vizsgálóbizottság azt javasolta:

  • A pénzintézetek és az alapok csökkentsék szolgáltatási díjaikat, hogy ezzel is arra csábítsák a befektetőket, a tőzsdén kívül kereskedjenek.
  • A kereskedést felfüggesztő és eladást-generáló alsó-felső árértékeket körültekintőbben állítsák be a szoftverekben, hogy piaci kockázatok esetén a számítógép-generálta tömeges eladások minél ritkábban ismétlődjenek meg.

Tőzsdefelügyelet: mit tiltottak be?

Ahhoz képest, hogy 2009 szeptemberében még arról volt szó a Wall Street és Washington között folyó diskurzusban, hogy be kell tiltani a flash-kereskedést, mert indokolatlanul nagy hátrányba hozza a lassabb piaci szereplőket, vajmi kevés történt.

A pénzpiacokat uraló szereplők lobbizásának köszönhetően az SEC még azt sem tette meg, hogy kivesse a flash-ügyletekre a tranzakciós díjat, amit az említett vizsgálóbizottság szakértői javasoltak. Ez a díj a kereskedelmet hivatott volna emberibb léptékre lassítani, s a komputer-malőrök kockázatát csökkenteni.

Az amerikai tőzsdék többsége azonban valóban limitálta a flash-kereskedést a 2010. május 6-i flash crash után, hogy csökkentsék a befektetői félelmeket. A SEC számos cégre olyan kitételt léptetett érvénybe, mely felfüggeszti az adott cég papírjainak kereskedését, ha árfolyamuk 5 percen belül 10 százalékkal csökken.

Ugyancsak fontos lépés, hogy a SEC 2010 novemberében betiltotta a stub quoting-ot, mely a piaci árnál magasabb vásárlást jelenti. Az ilyen manővereket akkor használják, ha a cégnek nincs elég likviditása, hogy forogjon a tőzsdén, illetve amikor keresztbe akarnak tenni egy vállalatnak, melynek éppen nem áll érdekében, hogy kereskedjenek a részvényeivel – ezzel ugyanis beizzítják a papírjaik kereskedelmét. Egyes megfigyelők a stub qoute módszerét tartják a május 6-i krach (egyik) kiváltó okának. 

A kockázatok rendszerszintűek, és a hasonló krachok bármikor megismétlődhetnek, akár nagy méretekben is, magukkal rántva egész szektorokat vagy nemzetgazdaságokat. Amikor ugyanis egyes komputerek leállnak a hirtelen árfolyam-esés miatt, a piac egésze (vagyis a mesterséges intelligenciák, a komputer-programok, amik az algoritmikus flash-kereskedést végzik) negatívan értelmezik az eladási hullámot, és "ők" is eladásra kapcsolnak, további lejtmenetbe kényszerítve a tőzsdei indexet.

Az átlagbefektető pedig, aki nem használ ilyen flash-megbízásokat, tehetetlenül nézi ezeket a mozgásokat. Az átlagos befektetők ez irányú aggályaiktól vezérelve hetente folyamatosan több milliárd dollárnyi tőkét vonnak ki a nyílt végű befektetési alapoktól, állítja a nemzetközi szaksajtó.