Mindannyian kiborggá válunk?

2012. március 14. szerda - 16:25 / klímablog
  •    

Már-már emberfeletti képességekkel ruházhatja fel az embert azok az innovációk, melyek a gondolatokat fordítják kinetikus energiává. Vagyis gondolataink erejével leszünk képesek irányíthani gépeket. Egy tudományetikai bizottság azonban veszélyesnek tartja az új technológiát, és tiltakozik.

Bár ritkán olvasni róluk, három fő irányzat halad fej-fej mellett a technológiai fejlődés e szegmensében: agy és számítógép közötti interface (BCI), mélyagyi stimuláció (DBS) és transzkraniális (szó szerint: koponyán túli) stimuláció (TMS).

Az agyban folyamatosan végbemenő elektromos tevékenység impulzusként szolgálhat a gépek vezérléséhez. Ilyen hardverben és szoftverben érdekeltek a számítógépes játékokat gyártó cégek is.

A brit Nuffiel Biotetikai Bizottság attól tart, hogy a közeljövő hadseregeiben gondolatok által irányított arzenálok fogják vívni a csatákat. Ami egyre inkább elérhető realitás: az orvosi célú neurotechnológián túl, melynek gyógyászati (agyi betegségeket kezelő vagy például tolókocsit gondolattal elindító) alkalmazásait helyesli a grémium, nő azon technológiai start up cégek száma, melyek a hadiipari megoldások kifejlesztésére specializálódnak.

A neurotechnológia mindenféle-fajta kommersz használata mintegy 150 milliárd dolláros piacot tesz ki jelenleg, állítja a bizottság. Ebből a nem gyógyászati szféra 8 milliárdos forgalmat bonyolít évente.

A bizottság gondos vizsgálat után jutott arra a konklúzióra legutóbbi ülésén, hogy veszélyesnek és kockázatosnak ítélte az ember és gép közötti határ elmosására tett kísérleteket. Jelentését és ajánlásait politikai döntéshozók elé terjeszti a bizottság Angliában.

Agyi implantátumok
A technológiai alkalmazást célzó kísérleteken túl fejlődőben van az agyi idegsejt-terápia is. Azonban az agyba helyezett implantátumok kockázatos voltára is felhívták a figyelmet a szakértők. Az új technológiai fejlődés új irányzata ”arra kényszerít, hogy átgondoljuk: mi tesz minket emberré és egyénivé”