Miért nincs pénz a malária kutatására?

2013. szeptember 21. szombat - 10:00 / klímablog
  •  
  • Előfizetés

Bill Gates évek óta finanszírozza az emberiség legsúlyosabb betegségeinek ellenszereire irányuló kutatásokat, így nem csoda, hogy kijelentette: a kapitalizmus tökéletlen, mivel több pénzt költ hiúsági kérdések orvoslására, mint életmentő gyógyszerek felfedezésére.

Évente hatszázezernél is több embert öl meg a malária – Pixabay

„Prioritásainkat a piacgazdaság elvei befolyásolják” – mondta a 67 milliárd dolláros vagyonát a Bill és Melinda Gates Alapítvány révén kamatoztató és nemes célokra fordító üzletember egy brit tudós társaság konferenciáján, amelynek témája az emberiség előtt álló „nagy kihívások” voltak. „Humanitárius értelemben a malária elleni oltóanyagra van a legnagyobb szükség, a kutatás mégsem kap támogatást. A férfikopaszságra több pénzt tudnak felhajtani.”

A The Independent brit napilap utánajárt Gates kijelentésének. Mint kiderült, van benne igazság: a férfiak évente 2 milliárd dollárt költenek olyan beavatkozásra, melynek keretében hajhagymáikat felvagdossák az orvosok, és egyenletesebben osztják szét a fejbőrükön, amikor újra beültetik azokat. (Így kapott új frizurát Elton John is, talán az első híresség a 90-es években, akiről köztudott volt, hogyan lett újra haj a tar fején. Korábban, a 70-es években Truman Capote író is alávetette magát a műtétnek.) 2010-ben azonban mindössze 547 millió dollárt fordítottak világszerte a maláriavakcina kutatására.

A 10/90% szakadék

Az egészségügyi kutatásokba fektetett pénzeknek mindössze 10%-át költik azokra a betegségekre, amelyek az emberiség 90%-át sújtják. Ez olyasfajta aránytalanság, amit az Occupy Wall Street mozgalom a jövedelmek terén mutatott ki és tűzött zászlajára: a társadalom legtöbbet kereső 1%-a birtokolja a javak nagy részét. (A CNN szerint 2009-ben 349 ezer dolláros évi fizetés is elég volt ahhoz, hogy ebbe a felső 1%-ba kerüljön az ember.)

2010-ben 660 ezer embert ölt meg a malária. Többségük afrikai kiskorú. 2010-ben a Gates Alapítvány a 36 milliárd dollárnyi vagyonán ketyegő kamatokból 455 milliót fordított vakcinakutatásra. 2012-ben az ENSZ Világ-egészségügyi Szervezete, a WHO azt javasolta a világ kormányainak, hogy GPD-jüknek legalább 0,01%-át költsék ilyen létfontosságú egészségügyi kutatásokra. A fejlett országoknál – vetette fel a WHO – ennek 0,15–2% között kellene lenni.

Eközben a Pennsylvania University tudósai bejelentették, hogy megtalálták azt az enzimet, amely parancsot ad a hajhagymáknak, hogy szüntessék be tevékenységüket.