Már a Biblia is zöld volt!

2008. november 07. péntek - 06:20 / MTI
  •    

Raj Tamás szerint a Bibliából világosan kiderül, hogy az emberiség eddigi története nem más, mint küzdelem a fennmaradásért a természet erőivel, az éghajlati feltételekkel és a különféle élőlényekkel szemben.

Az emberiség egész elkövetkező története pedig valószínűleg nem lesz más, mint küzdelem a környezet, a természet erői, az éghajlati feltételek, a különféle élőlények fennmaradásáért önmagával szemben – mondta a főrabbi az Ember-e a mező fája? Környezet- és természetvédelem a Bibliában című könyvének csütörtöki sajtóbemutatóján.

Ehhez a küzdelemhez újfajta látás- és gondolkodásmódra van szükség, s ehhez kíván segítséget nyújtani a könyv, amely a Biblia világából hoz példákat – hangsúlyozta. Azért készítette el ezt a kis könyvecskét, hogy megossza az olvasóval a Biblia ma is érvényes környezetvédelmi tanításait.

Bálint György kertészmérnök – akit mindenki csak Bálint gazdának ismer – a kötettel összefüggésben arról beszélt, hogy sok olyan gondolat, utasítás, előírás van a Bibliában, amely tovább gondolva nagy segítségére lehet a tudománynak és az embernek egyaránt.

A Biblia négyféle világot különböztet meg a Földön: a néma az élettelen kövek, ásványok világa, a virágzó a növényvilág, az élő az állatvilág, a beszélő pedig az emberek világa. Mindezek között azonban külön tárgyalja és nagy tisztelettel adózik a fáknak.

A bibliai előírásból következett az a gyakorlat, hogy tilos volt bármiféle termő gyümölcsfát kivágni, mert annak termése bármikor élelemként szolgálhat a szegényeknek. Ugyancsak tilos volt olyan fát is kivágni, amelyen madarak fészkeltek, mint a libanoni cédrusokon, vagy az eszterágon, amelynek a ciprus a háza.

A termőföld kíméléséről az olvasható a Bibliában, hogy minden hetedik évben hagyják bevetetlenül, hogy a föld pihenhessen. Az aratási szabályok kimondják, hogy az elhullott kalászt hagyják a földön a szegényeknek.

A manna történetét is elmagyarázza a szerző a Biblia nyomán. Ez segítette a túlélést a sivatagban. A tamariszkus cserjén élő apró bogár daraszem nagyságú tojása volt ez a rendkívül tápláló étek, amelyet hajnalban, a harmat hullása után kellett gyűjteni, s ez megmentette a pusztában vándorló zsidókat az éhhaláltól.

Raj Tamás főrabbi nagy érdemeként említette Bálint gazda, hogy a szerző mindenki számára érthetően megmagyarázza a Biblia előírásait, azt, hogy a mai világban mi a jelentőségük. A kötet a Biblia Évében jelent meg a Makkabi Kiadó gondozásában.