Jól érzik magukat az állatok Csernobillban

2015. október 06. kedd - 19:45 / piacesprofit.hu
  •    

Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított lezárt övezetben. Az emlősök összeszámlálásának legutóbbi adatai alapján a kutatók feltételezik, hogy feltehetően több vadállat él a 30 kilométeres övezetben, mint a békés célú atomenergia-felhasználás történelme legsúlyosabb katasztrófájának tartott 1986. április 26-i robbanás előtt.

Jim Smith, a Portsmouthi Egyetem tanára szerint ez nem jelenti azt, hogy a sugárzás jót tenne a vadvilágnak. „Csupán arról van szó, hogy az ott élő emberek tevékenységeinek, közöttük a vadászatnak, gazdálkodásnak, erdőgazdaságnak nagyobb a hatása.” A fehérorosz Poleszjei Állami Sugárökológiai Rezervátum munkatársainak segítségével a kutatók légi felvételek adatait felhasználva a nagyemlősöket – őzeket, jávorszarvasokat, medvéket és farkasokat – számlálták össze. Télen a hóban talált lábnyomok segítségével számolták össze a különböző fajok egyedeit, és mérték a nyomok sugárszennyezettségét is.

“A Csernobilban látott állatok száma hasonló a sugárszennyeződéstől mentes övezetekben élő populációkéhoz” – idézte a professzort a BBC News honlapja. A farkasok száma különösen szembeszökő: hétszer annyi, mint a közeli hasonló méretű természetvédelmi parkokban. Jim Smith szerint ez a vadászat hiányával magyarázható. (A medvék is lassan visszahódítják a csernobili erdőket.)

A professzor szerint a kutatás megmutatta, mi történik az állatvilág megóvásban, “amikor az emberek kikerülnek a képből”. A kutatás azonban nem tért ki a sugárzás hatására az egyes állatok egészségére – hangsúlyozta.

„Fukushima” és „Csernobil” is van Európa közepén
Időzített bomba ketyeg a Földközi-tengerben, Wales területén üzemel az „európai Fukushima erőmű”, és létezik egy spanyol falu, amelyre atombomba hullott. Európa sosem hallott radioaktív kockázatai ránk is hatást gyakorolhatnak!

Tim Mousseau, a Dél-karolinai Egyetem tanára, aki hosszú éveket töltött a csernobili övezetben az állatvilág, főként a madárpopulációk tanulmányozásával, úgy vélte, hogy a tanulmány “igen pozitív lépés az atombalesetek lehetséges egészségügyi és környezeti hatásának tanulmányozása irányában”. Mousseau professzor azonban további kutatásokat szorgalmazott a témakörben.

“Ez a kutatás csak a nagyemlősök és a vadászat összefüggéseit tárja fel, míg az állatok túlnyomó többsége – a legtöbb madár, kisemlősök és rovarok – az emberek ottlététől független” – mondta a kutató a BBC-nek. Jim Smith és csapata a csernobili övezet különböző részeiben élő állatok számát összehasonlítva megállapította, hogy a sugárszennyezett területeken ugyanannyi állat él, mint a kevésbé szennyezett részeken.

Tim Mousseau szerint a kutatás csak arra mutatott rá, hogy “a háborítatlanul élő egyes állatpopulációk exponenciálisan növekednek, és feltehetően túlszaporodnak a térségben”. Szerinte nincs bizonyíték arra, hogy csernobili állatok száma eléri a más térségekben élő, ragadozóktól és vadászattól óvott populációk szintjét.

Csernobil: nem hitték el, hogy velük is megtörténhet
Huszonkilenc évvel ezelőtt egy elhibázott kísérlet miatt felrobbant a csernobili atomerőmű egyik blokkja. Moszkvában először nem vették komolyan a balesetet, a vezető orosz akadémikus szerint az atomerőmű nem veszélyesebb, mint egy szamovár. A világban most is több, a csernobilihez hasonló időzített bomba “ketyeg”.