Hogyan lehetünk zöldebbek?

2011. november 24. csütörtök - 07:59 / PP Konferenciaközpont
  •    

Sok mindent tehetnénk a környezetkímélőbb gazdálkodás érdekében, állapították meg a "Hol vannak az erős és gyenge pontjaink?" címet viselő panelbeszélgetés tagjai. De mind a fogyasztói tudatosság, mind a törvényi előírások hiányosak.

Sokan a technológiai fejlődésbe vetik minden reményüket, mondván az megoldja a környezetszennyezés problémáját is, ám "míg a nagyanyáink által használt sparhelt a beérkező napfény és az abból kialakult szén energiájának 45 %-át hasznosította, a modern villanytűzhely csak 10 %-át. Sokan nem hiszik el ezt a számítást, pedig igaz. Óriási szennyezés árán erre az alacsony százalékra küzdöttük le magunkat a híres technológiai fejlődéssel", magyarázta vitaindító beszédében Dr. Brezovits László, kutatómérnök, környezetgazdász és metafizikus, a Környezettudományi Intézet Alapítvány tudományos igazgatója. (A szakember prezentációját innen töltheti le.)

Brezovits a szellemi fejlődésben látja a kiutat: Amerikában a szürkeállomány adja a gazdasági tevékenység 70 %-át. (Ez azért lehetséges, mert az ipari, gyártási feladatokat kihelyeztek a harmadik világba – A szerk.)

Sérülékeny élelmiszerellátási lánc

A fejlett civilizáció vívmányai nélkül igen, de élelmiszer, víz és levegő nélkül nem tudunk élni. Ha az energia-ellátás megszakad, ahogy arra a földgáz-csap elzárásakor sor került, rendkívül sérülékennyé válik az élelmiszerellátási lánc, figyelmeztetett Dr. Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója. Az élelmiszereket távolról szállítják a kereskedelmi egységekbe, akárcsak a spermát az állattenyésztő telepekre, mivel ott az egyedeket már nem engedik párosodni. Az egész élelmiszeripar villamos-energiával működik.

Hatalmas méreteket ölt a fajpusztulás, melynek jelenlegi sebessége a természetes ráta tízezerszerese. "Amíg nincs kényszer, nem vagyok biztos benne, hogy eljutunk oda, változtatunk a fogyasztásukon. A "jó" hír az: kényszer van", mondta Figeczky Gábor, a WWF Hungary igazgatója.

A tudatos fogyasztók száma egyelőre siralmasan alacsony a magyar társadalomban. Amint a Tudatos Vásárlók Egyesülete reprezentatív felméréseiből kiderült, a magyar polgárok keveset tudnak arról, mi a szennyező a fogyasztásukban. 28 %-nak fogalma sem volt róla, 10 % az autóra tippelt, 8 % a hulladékra, mert "az elmúlt években annyi szó esett róla, hogy az emberek már azt gondolják, ha erre odafigyelnek, azzal megoldják saját környezetszennyezésüket", mondta Újhelyi Katalin, a szervezet programvezetője. Szerinte az sem mindegy, hogy aki tartózkodik magát a mértéktelen vásárolgatástól, végül mire költi a megtakarított pénzt – esetleg repülőjegyre, amivel még többet szennyez? Ezt nevezi a szakirodalom "visszacsapó hatásnak".

Figeczky a "villanykörte összeesküvés" című videót ajánlotta a közönség figyelmébe a YouTube-on, mely arról szól, a mai mérnökök a vásárlás fellendítés érdekében hogyan tervezik használati tárgyainkat úgy, hogy ne legyenek strapabírók, időt állók.

Korszerűtlen építőipar

A hazai építőipar -mely behálózza a gazdasági szektor minden szeletét, hiszen a gazdasági tevékenységek nagy része épületekben zajlik- nem reagált a kor kihívásaira, környezeti problémáira, véli Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő tagozatának marketingelnöke. Egy épület primerenergia-fogyasztásának 33 %-a a fűtésre és a vízmelegítésre megy el.

2006-ban hazánk haladékot kért az épületek energiatanúsítvánnyal ellátása, mint uniós kötelezettség alól. 2012-ben az új lakásoknak már muszáj ilyen igazolással rendelkezniük, csakhogy "ez nem része az építési engedélynek. Ha nem tartják be a benne foglaltakat, nem büntetnek meg senkit. Vagyis szankció nélkül építhet ma bárki korszerűtlen épületet", panaszkodott Kárpáti, aki szerint a 11 000 magyar építészmérnök közül jó ha 100 vesz számításra olyan megfontolásokat, hogyan tegye energetikailag és környezeti szempontból zölddé a tervezett létesítményt. A 2013-tól kötelező teljesítményképességi lapban sem követelik meg, hogy feltüntessék az épületek zöld aspektusait.

Pedig a Greenpeace tanulmánya szerint 2050-re megvalósítható, hogy megújuló energiaforrásokból elégítsük ki igényeinket.

A II. Magyar Fenntarthatósági Csúcs első napjának programját és összefoglalóit itt találja.