Hogyan lehet jól elkölteni 400 milliárd forintot?

2015. március 06. péntek - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

2015 és 2020 között az eddigi források duplája, mintegy évi 75 milliárd forint jut energiahatékonysági beruházásokra az új uniós forrásokból. Szakmai szervezetek ezért javaslatcsomagot dolgoztak ki az Energiahatékonyság világnapjának alkalmából, hogy ne vesszen kárba ez a rengeteg pénz.

A 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó operatív programok (elsősorban a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP) mintegy 450 milliárd forintot szánnak energiahatékonysági tárgyú beruházásokra, szemben a 2013-2017-as időszak 236 milliárdjával. A 2020-ig hátralevő hat évben ez évi 75 milliárd forintot jelent. A források fele lakossági beruházások támogatására jut, ami jelentős változás, hiszen a 2007-2013-as időszakban ezt egyáltalán nem támogatták. A fennmaradó források 17 százalékát a vállalati energiahatékonysági beruházások kapják, és 33 százalékát pedig a középületek. A teljes források közel 40 százaléka visszatérítendő támogatás, azaz hitelek formájában kell azt kihelyezni. Az energiahatékonyságunk növelésére fordítható uniós források megfelelő felhasználására „Energiahatékonyságot Magyarországnak!” című javaslatcsomagot dolgozott ki két szakmai szervezet, a MEHI (Magyar Energiahatékonysági Intézet) és a HuGBC.

Mire lehet elég a mintegy 400 milliárd?

Évi 40-50 ezer lakás energiahatékony felújítására. Mintegy húszezer kis- és kétezer közepes vállalat, valamint kb. kétszáz nagyvállalat energiahatékonyságának javítására. A középületek mintegy tizede, 2400 épület felújítására is juthat forrás ebből.

A szakemberek ennek a célnak elérése érdekében szükségesnek látják a pályázati rendszer átalakítását is, részben azért, hogy a megnövekedett pályázói létszámot kezelni tudja a hatóság, illetve azért, hogy biztosítsák a beruházások szabályos és visszaélés-mentes lebonyolítását.  Ezért a javaslat szerint létre kellene hozni egy Energiahatékonysági Alapot, amely összefogja az energiahatékonyságra szánt különböző állami forrásokat (uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, ZBR, GZR, hitel, stb.) és szerződik a pénzügyi közvetítőkkel a célba juttatásukra.

Nyílik az uniós pénzeszsák
A nemrégiben jóváhagyott operatív programok keretében már márciusban sor kerülhet az első pályázati kiírásokra. Az öt operatív programban összesen hatezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg Magyarországon.

A támogatott beruházásokat csak energiatanúsítvány alapján, minősített kivitelezőkkel és előminősített, garanciás termékekkel, illetve független műszaki ellenőrrel lehessen elvégezni – vetik fel a szakmai szervezetek. Az ellenőrzési rendszer kövesse nyomon a támogatottak közműszámláit, statisztikai módszerekkel vizsgálva az eredményességet, illetve kiszűrve a szabálytalanságokat.

A pénz azonban nem minden, a mégoly jelentős támogatások mellett is szükség van kiegészítő, nem pénzügyi jellegű intézkedésekre. Ezért át kell alakítani a termékdíj-rendszert, hogy az energiahatékony, illetve környezetbarát termékek jóval alacsonyabb díjat fizessenek, mint a környezetszennyező termékek és az energiacímkéket tegyék kötelezővé a lakáshirdetésekben. (Most a teljes megújuló ipart sújtja a termékdíj.)

Lakossági beruházások

A lakosság számára elérhető források, illetve a visszatérítendő támogatások megjelenésével teljesen átrendeződik az állam mozgástere a támogatás-politikában.  Az eddigi gyakorlat számos eleme kifogásolható: rendszertelen időközökben és kiszámíthatatlan feltételekkel érkeztek a források, nagyon kevés pályázónak jutott forrás, és a nyertesek sem a leginkább rászorulókból kerültek ki, hanem azokból, akik képesek megelőlegezni az utófinanszírozásos támogatásokat azok kifizetéséig.  Emellett a támogatásokat elsősorban a társasházi- illetve panellakások számára biztosítják, holott a családi házak adják a lakásállomány 60 százalékát. Ennek a szektornak a fejlesztése azért is lenne fontos, mert a legtöbbet éppen a lakossági fogyasztás hatékonyságának javításán tudnánk megspórolni.

Javaslatok:
Minden lakástípusra egyaránt biztosítson pályázatokat, különösen az eddig mostohán kezelt, de a teljes állomány 60%-át kitevő családi ház-állományra;
Ösztönözze a nagyobb megtakarításokat elérő beruházásokat, illetve a több lakásra kiterjedő beruházásokat úgy, hogy több vissza nem térítendő forrást ad nekik;
Ne hozza hátrányba azokat, akik már a pályázatok megjelenése előtt elvégeztek egyes felújításokat;
Kiemelten támogassa a közérthető, felújítási javaslatokkal kiegészített energia-tanúsítványok készítését, és biztosítsunk ingyenes energia-tanácsadást;
Legyen egyszerűsített rendszer energiahatékony termékek vásárlásának támogatására;
A pályázatok előre megadott menetrend szerint, tervezhetően, negyedévente jelenjenek meg, és egy adott határidőig beadott összes pályázatot hatékonyság szerint rangsorolják;
Tegyük lehetővé, hogy az uniós visszatérítendő támogatásokat az uniós és egyéb hazai vissza nem térítendő támogatásokkal egységes eljárásban a pénzügyi közvetítőkön keresztül lehessen igényelni;
Hozzon létre számlaalapú beruházás-finanszírozási modellt, ahol a fogyasztók az energiahatékonysági hiteleiket a havi energiaszámlával együtt törlesztik.

Vállalati beruházások

A vállalati energiahatékonysági beruházások megtakarítási potenciálja nemzetgazdasági szempontból nagyon jelentős, de eddig kevéssé sikerült ezekre a vállalatok figyelmét ráirányítani.  Ennek oka egyrészt, hogy a vállalatok számára túl hosszúak a megtérülési idők, másrészt, hogy gyakran alacsony a teljes megtakarítható költség vállalat összes költségéhez képest, ill. nem megoldott a finanszírozás. Ezen akadályok leküzdésében sokat segíthet az új pályázati rendszer, különösen, ha az alábbi javaslatokat is figyelembe veszik.

Javaslatok:
Támogassuk a vállalati energiafogyasztás-mérési és menedzsment-rendszerek, valamint energiatudatossági képzések bevezetését;
Támogassuk a kkv-k energia-auditját;
Standardizált energiahatékonysági beruházás-típusokat alakítsunk ki, ezzel könnyítve a döntéshozatalt, az elbírálást és a finanszírozását;
Támogassuk az innovatív, Magyarországon még nem alkalmazott energiahatékonysági technológiák, termékek, megoldások felhasználását;
A vállalati beszerzések támogatásánál segítsük a leginkább energiahatékony eszközök beszerzését;
Energiahatékonysági garancia-alappal segítsük a bankok és ESCO-k energiahatékonysági hitelezési tevékenységét, és dolgozzunk ki bankközi irányelveket az energiahatékonysági beruházások hitelbírálatára;
Hozzuk be Magyarországra az EBRD KKV-energiahatékonysági hitelprogramját, amely már minden közép-európai országban elérhető.

Középületek energiahatékonysága

A középületeknek is jelentős források jutnak az új rendszerben, és örömteli, hogy tovább folytatódhat az iskolák, kórházak, kulturális intézmények és egyéb középületek megújulása.  Fontos megelőzni azt, hogy a beruházásokat ne árazzák túl, illetve hogy a felújított épületek üzemeltetői és használói is érdekeltek legyenek az energiatakarékos megoldások napi alkalmazásában.

Javaslatok:
Tegyük érdekeltté az épületek használóit, üzemeltetőit abban, hogy a felújított épület hatékonyan működjön, például munkavállalói prémiumokkal, illetve azzal, hogy az állam garantálja, hogy nem vonja el a megtakarított rezsiköltségeket az intézménytől.
Kerüljük a 100%-os vissza nem térítendő támogatásos pályázatokat, ezek nagyban rontják a beruházások hatékonyságát.
Az energiahatékonysági szempontokat építsük be minden középület-felújítási kiírásba, az energiafogyasztást minden beruházásnál monitorozzuk.
Szülessen olyan Energy Performance Contracting (EPC)-alapú felújítási program, ahol az állam akkor ad támogatást, ha a fenntartó és a beruházó már megkötötte az EPC-szerződést.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor