Gyorsabban nő a termelékenység, mint a bér

2015. április 06. hétfő - 10:02 / piacesprofit.hu
  •    

A bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a GDP egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz, miközben egyre nagyobb részét kapja a tőke.

Kép: Pixabay

A munkaerő termelékenysége – az alkalmazottanként megtermelt áruk és szolgáltatások értéke – továbbra is gyorsabban emelkedik, mint a bérek, ideértve az elmúlt éveket is.  A jelenség egy hosszabb távra szóló tendencia folytatása, amely rövid időre megszakadt a 2008–2009-es pénzügyi válság éveiben, mutat rá az International Labour Organization (ILO) Globális jelentés a bérekről 2014/15. című tanulmányában.

A bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a GDP egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz, miközben egyre nagyobb részét kapja a tőke, főként a fejlett gazdaságokban. Ez a tendencia azt eredményezi – állapítják meg a tanulmány szerzői –, hogy a munkavállalók és a háztartásaik egyre kisebb arányban részesülnek a gazdasági növekedésből, miközben a tőke tulajdonosai nagyobb haszonra tesznek szert.

A bérek a fejlett és a feltörekvő országokban is a háztartási jövedelem jelentős részét, 70-80 százalékát teszik ki, különösen a közepes jövedelmű háztartások esetében. A felső és alsó 10 százalék nagyobb mértékben támaszkodik egyéb jövedelemforrásokra.

A feltörekvő és fejlődő gazdaságokban, ahol gyakoribb az önfoglalkoztatás, általában alacsonyabb mértékben járulnak hozzá a bérek a háztartási bevételhez. Ez az arány Mexikóban, Oroszországban, Argentínában nagyjából 50-60 százalék, Peruban 40, Vietnamban pedig 30 százalék.

Pontosan ezért egyre többen vannak a szupergazdagok. Az elmúlt évben hat százalékkal, vagyis 12 ezer 40 fővel nőtt egy év alatt a szupergazdagok száma a világon, összvagyonuk pedig hét százalékkal csaknem 30 ezer milliárd dollárra gyarapodott: ez a világ összvagyonának 13 százaléka, az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) majdnem kétszerese. (Ráadásul ez a vagyon csak a jéghegy csúcsa.) Ezen adatokból az is kiderült, hogy a világ lakosságának 4 ezred (0,004) százaléka birtokolja az emberiség összvagyonának mintegy 13 százalékát. Továbbra is Észak-Amerikában és Európában él a legtöbb szupergazdag, és e földrészeken található a legtöbb magánvagyon is – derül ki a UBS bank és a Wealth-X cég közös ez évi felméréséből. Számuk öt év múlva várhatóan meg fogja haladni a 250 ezret – állapította meg a svájci bank és a szingapúri központú cég friss jelentésében (World Ultra Wealth Report 2014).

 

Mennyit keressen a főnök?
A jelek szerint a kelleténél jobban szétnyílt az olló a vezetői és az alkalmazotti fizetések között. Magyarországon a „főnök” átlagosan a huszonötszörösét viszi haza egy szakképzetlen munkás fizetésének – és ezzel világviszonylatban még szerénynek számít.