Gyarapodnak a kvótapiaci bevételek

2011. március 07. hétfő - 18:25 / Kriston László
  •    

A kibocsátási engedélyek értékesítésének rendszere felviszi ugyan a fosszilis energiák árát, de a logikája az, hogy ezzel üzemanyag-takarékos járművek vásárlására készteti a polgárokat és a cégeket, energiatakarékos égők és eszközök beszerzésére a lakosságot. A szénégetés megsarcolása pedig arra kényszeríti az energiacégeket, hogy földgáz vagy szélenergia használatára térjenek át.

A következő karbonkvóta-piac Kaliforniában indul be 2012-ben. Tervezett fejlődése általános képet ad arról, mi e piacok koncepciója, és hogyan kívánják megvalósítani a szennyező iparágak, valamint a közlekedés zöld technológiákra történő átállását.

Fokozatos áremelés

A kaliforniai kvótapiac összforgalma eleinte 2 milliárd dollár körül várható, majd 2016-ban 10 milliárd dollárra ugrik, szól a Reuters érdekeltségébe tartozó Point Carbon becslése. A kezdetekben 13 dolláros (2520 forintos) szinten tartják majd az üvegházgáz-kibocsátás tonnánkénti árát, ami önmagában nem vezet áremelkedéshez; de 2012-2014 között 40 dollárra ugrik a kvóták ára. (Az EU-ban jelenleg 20,5 dollárt kóstál egy tonna ÜHG-emisszió.)

A kvóták száma 2017-re szűkül le olyan mennyiségre, hogy kevesebb lesz, mint amennyi üvegházgázt a gazdasági szereplők "normális" körülmények között, vagyis megszokott üzletmenetben kibocsátanának, vagyis effektíve bekövetkezik az ÜHG kibocsátás-csökkentés (ezért hívják a szisztémát úgy: cap-and-trade). Ekkora az ingyenesen szétosztogatott kvóták is elfogynak, és a gazdasági szereplők már csak piaci mechanizmusok szerint tudják beszerezni – pénzért. Ezért 2020-ra a ÜHG-kibocsátás 70 dollárba (13 580 forintba) fog kerülni tonnánként. Ami már hathatós eszköz arra, hogy a fosszilis energiák externáliái (környezetre gyakorolt negatív hatásai) és a légszennyezés maga megjelenjenek a termékek, szolgáltatások árképzésében, vagyis a környezetszennyezésért  fizessen a társadalom egésze.

Elszúrták a startot
Az uniós gazdasági gyakorlatba 2005-ben vezették be a kibocsátási kvótákat és azok kereskedelmét. A rendszer azonban átesett a maga gyerekbetegségein. A legtöbb európai kormány nem rendelkezett pontos adatokkal arról, hogy ipara mennyi ÜHG-t bocsát ki, ezért több helyütt nagyságrendekkel több kvótát osztottak ki (ráadásul ingyen), mint amennyi arányban lett volna a valós emisszióval. Vagyis a vállalatok váratlanul bevételhez jutottak, mivel a felesleges kvótákon túladtak a(z egyébként legális) emisszió-kereskedelem keretében. A Reuters szerint 2007-re világossá vált az érintettek számára, hogy a kibocsátás beárazása helyett sikerült értéktelenné tenniük azt. Ennek következményeként a karbon-árfolyam nagyot zuhant.

Zöldítés: költséges átalakítások?

Az európai energiacégek rendszerint úgy feleltek meg az ilyesfajta szigorításoknak: szénről földgázra váltottak, hogy kevésbé széndioxid-intenzív legyen a légszennyezésük. A kaliforniai közműipari vállalatok azonban a világ legtisztább cégei közé tartoznak a szektorban, vagyis náluk ez a trükk már nem játszható el (megtették régen). Költséges beruházások kellenek hát ahhoz, hogy még zöldebbé váljanak.

Kibocsátás-csökkentésük kivitelezésének másik módja a karbonsemlegesség: üvegházgázokat megkötő projektekkel ellentételezik kibocsátásukat. Ezt leggyakrabban faültetéssel vagy az állatfarmokon keletkezett metán feldolgozásával (energiává alakításával) érik el.

A kvóta-kereskedésbe beszáll majd Új-Mexikó is, és Kanada három állama (Ontario, Quebec és British Columbia), létrehozva a Nyugati Klíma Kezdeményezést.

A kaliforniai emissziós piac nagyságrendje 2016-ra a legnagyobb ilyen jellegű piac, az európai ETS 20 százalékával lesz egyenlő.

Kalifornia a világ harmadik legnagyobb üzemanyag-felhasználója az USA egésze és Kína után. Az üzemanyagok 2015-ben válnak a kvóta-piac részévé, ami áruk emelkedését vonja majd maga után. A Point Carbon becslése szerint a benzinárak 44 centtel (80 forinttal) emelkednek majd gallononként (ami 3,79 liter).

Célszerű-e az európai kvótapiacok összevonása?
2013-tól visszaszorul és leépül az emissziós kvóták ingyenes szétosztogatása, és a karbon-piacokon már aukciókon kerülnek értékesítésre a kibocsátás engedélyek. Vagyis egyre több bevétel áll majd a házhoz e célból.
Az Európai Unión belüli kormányoknak éppen ezért februárban kellett nyilatkozniuk az Európai Bizottságnak, hogy meg kívánják-e őrizni nemzeti kvótaértékesítési rendszerüket, vagy hajlandók-e integrálódni egy közös páneurópai platform alá, amit az EB javasolt tavaly. Sok szakértő az utóbbi modellt szorgalmazza.
A felaprózódott európai kvótapiac hátulütője, hogy működtetése magas adminisztrációs költségekkel jár, míg az összevonás költséghatékonyabb működést eredményezne, vélik szakértők.