Felszíni bányák: megskalpoltak 500 hegycsúcsot!

2011. április 01. péntek - 09:52 / Kriston László
  •    

Képzeljük csak el, milyen felhördülés váltana ki idehaza, ha valamely hegységünkben jó pár hegyormot ledózerolnának, hogy nyitott, földfelszíni bányákat létesítve férjenek hozzá a szénkészletekhez? Pontosan erre készül a Massey Energy amerikai cég Nyugat-Virginia államban. A helyi lakosok és a cég közötti vita emblematikus harccá vált, melynek mentén világosan kirajzolódnak a fosszilis iparágak és a zöld energiákat szorgalmazók érvei. Vizsgáljuk meg ki hogyan érvel a szénbányászat ellen és mellett.

A nyugat-virginiai Coal River Mountain körzetében (vagyis a "Szén Folyó Hegynél") a hegycsúcsok elmozdításával készülnek újabb bányákat nyitni. A megmozdított földmennyiséget, valamint a bányászatból eredő törmeléket a környező hegyoldalaknál szórnák szét. Az eredmény: fátlan, növénytelen fennsíkok, valamint betemetett völgyek és eltorlaszolt patakok.

Olcsóbb széntüzelésű energiát vagy alternatív energiaforrásokat?

A projektet kezdeményező Massey Energy szóvivője szerint ez költséghatékony módszer a szénkészlet kibányászásához. Az USA-ban az elektromos áramellátás felét széntüzelésű erőművekkel fedezik!

A vállalat a New York Times hasábjain azzal érvelt: ha jogszabályi szigorításokkal és környezetvédelmi előírásokkal nehezítik a szénbányászatot, azzal csak azt érik el, hogy költségesebb lesz a kitermelés, következésképp felmegy az elektromos áram ára, amivel sok kisebb gyáripari vagy alkatrész-előállító üzem kiszorul a piacról, mert többé nem tudja garantálni azt az árszintet, amit a termelés Ázsiába kihelyezése lehetővé tesz.

Zöld szervezetek azonban környezetkímélőbb alternatívát vetettek fel: szélkerék-farmot szeretnének a hegytetőkre. Az efajta infrastruktúra létesítése is a környezet károsításával járna, hiszen a nagy turbina-monstrumokat és szélkerék-lapátokat le kell gyártani, majd elszállítani az autóutaktól távoli helyszínekre, ott pedig fákat kivágni, hogy helyet biztosítsanak az összeszerelésnek és a lapátok forgásának.

Zöld hátszél

A szélenergia-projektet David Orr, az ohiói Oberlin College nyugdíjas professzora ötlötte ki 2006-ban és az Energiaügyi Minisztérium alá tartozó Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumnál házalt vele, ahol állami pénzből térképezik fel, hol a legkedvezőbbek a domborzati viszonyok és a széljárás a szélenergia-telepek építéséhez.

Az Egyesült Államok két szélben leggazdagabb állama Észak-Dakota és Montana. Nyugat-Virginia magasabb csúcsain szintén kivitelezhető az energiatermelés e formája, szólt a hivatalos prognózis.

A zöldek hát felbuzdultak: James Hansen, a NASA klimatológusa, Ashley Judd és Daryl Hannah hollywoodi sztárok több ilyen projektnek nyújtottak kölcsönt. A Coal River Mountain lakói is kaptak anyagi támogatást, és egy cégnél komputer-modellezéssel készíttették el a megvalósíthatósági tanulmányt.
A három említett celeb meg is jelent egy felvonuláson, s a szélenergia-projekt mellett agitált több száz fős hallgatóság előtt. A szénbányászok családjai azonban még mindig ellenségnek tekintik őket, mint akik el akarják venni tőlük a megélhetésüket.
A demonstráción Hansent és Hannah-t 30 másik tüntetővel együtt letartóztatták a rendőrök. Az ok: eltorlaszolták a Massey Energy egyik telepének bejáratát.

Több pénzt hoz a helyieknek a szén?

2008-ban a Sierra Club támogatása jóvoltából a zöldek gazdasági esettanulmánnyal is kiegészítették nyugat-virginiai tervüket. Ezek szerint egy 164 turbinából álló szélkerékpark 328 megawattos kapacitással bírna. De a helyi vállalatok birtok-bérletéből származó bevételt meg sem közelítené a szélenergia-termelés által generált pénzösszeg. Vagyis Nyugat-Virginia állam rövid távon nem járna jól az ügylettel.

Ezzel a megállapítással látszólag ellentmond egy másik kalkuláció: a szélturbinákra vonatkozó helyi adószabályozások révén a projekt 1,74 millió dollárhoz juttatná Raleigh megye önkormányzati kasszáját, állítja a New York Times, ami nagyjából megegyezik a bányászati cégektől befolyó bevétellel (a 2007-08-as üzleti évben).  Ha helyben gyártanák a szélturbinákat, azzal mintegy 1000 új munkahelyet teremtenének.

Egy texasi esettanulmány 2008-ban úgy találta, a szélenergia-telepek állami támogatásai nagyobbak, mint az általuk megspórolt széndioxid-emisszió értéke (arról azonban nem szól a fáma, hogyan számították ki a CO2-kibocsátás értékét – talán a kvótapiacokon megállapított aktuális árát vették alapul?). A texasi konklúzió nem mást sugall, minthogy jobban megéri légkört szennyező tevékenységet folytatni, és az ebből befolyó adókat környezetvédelemre fordítani…? Furcsa következtetés.

Egy elemzés szerint, ha a Massey Energy hegycsúcs-skalpoló projektje folytatódik, a helyi szén-készletet 17 év alatt kibányásznák. Utána csak erdőtlen, tar földterületek maradnának hátra az elmozdított hegyormok helyén.

A szénnel ellentétben a szél nem véges forrás. Vagyis hosszabb távon nyerő megoldás – időben végtelen bevételt biztosít az önkormányzatnak. A helyi funkcionáriusok morgolódnak, hogy választaniuk kell a két energiafajta közül. Csakhogy a lenyesett hegycsúcsok már nem alkalmasak szélkerékek telepítésére – mondjuk 17 év múlva, amikor a bányák kimerülnek. Ezért vagy-vagy szituáció állt elő.

Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) tervbe vette, hogy szigorítja a bányászatból származó veszélyes vegyi melléktermékek völgyekbe és patakokba öntésére vonatkozó szabályokat. Ez a húzás meghiúsítaná a hegycsúcs-lefaragó módszer kivitelezését.

500 hegycsúcsot skalpoltak meg!
A hagyományosan szénbányász-államnak tekintett Nyugat-Virginiában a kormányzati adatok szerint mintegy 30 milliárd tonna kőszén termelhető még ki a föld mélyéből. 2008-ban az állam 158 millió tonna szenet dobott piacra, ezt az outputot csak Wyoming állam haladta meg a maga évi 468 millió tonnájával. Nyugat-Virginia bányaipara ma 20 000 főt foglalkoztat a 40-es években itt dolgozó 130 000 szénipari munkással szemben.
A Natural Resources Defense Council és az Appalachian Voices műholdas elemzéséből kiderült, az USA négy államában közel 500 hegyet skalpoltak meg, és ezzel 1,2 hold (485 000 hektár) területet dúltak fel. Csak Nyugat-Virginiában 136 hegyormot dózeroltak le. A szóban forgó Coal River Moutain a fajokban leggazdagabb erdőségek közé tartozik a világon – megbolygatása nagy veszteség lenne a biodiverzitás szempontjából.